PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Biztos Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Aki egy ilyen parlamenti vitában utolsóként szólal fel, megtehetné, hogy széttépi a papírját, hiszen amit minden képviselőtársam elmondott, mintha én magam mondtam volna. Mindenesetre, miután felkészültem a felszólalásomra, két dolgot szeretnék előrebocsátani. Az egyik, hogy elfogadjuk az adatvédelmi biztos beszámolóját, a másik pedig az, hogy tényleg széttéphettem volna a papírt, de azt gondolom, fontos, hogy itt, az Országgyűlésben elhangozzék a Magyar Demokrata Fórumnak mint korszerű konzervatív pártnak az álláspontja. Ezért ismertetem a tisztelt Ház falai között a hozzászólásomat.
Az adatvédelmi biztos jelentésében az ügyek számát és arányát tekintve majdnem ugyanazt állapíthatjuk meg, mint az előző években. Az állami adatkezelőkkel kapcsolatban csökkent a beadványok száma, ám nőtt a gazdasági szférával szemben. Emelkedett a rendőri igazoltatásokkal kapcsolatos bejelentés, a panaszosok zömében azt sérelmezték, hogy véleményük szerint ok nélkül békés állampolgárt zaklatnak. A biztos átfogó vizsgálatot tartott az igazoltatásokkal összefüggő adatkezelésekkel kapcsolatban. Az év folyamán módosították a rendőrségi közterületi kamerás megfigyelésre vonatkozó szabályokat, ezen túl még szükség lenne a rendőrségi nyomozó munka során az elektronikus levelekre vonatkozó szabályok alaposabb kidolgozására, például a papír alapú levelezés, a telefonlehallgatás területén.
Több bejelentés érkezett a termékfelvásárlóktól az adóhatóságnak szolgáltatandó, illetve az őstermelőktől kérhető személyes adatokkal kapcsolatban. Az adóhatóság azonban nem osztotta a biztos álláspontját azzal kapcsolatban, hogy az adószám mellett szerepel a név, a cím, az anyja neve. Azt gondolom, ezt azért jó lenne megváltoztatni. A beszámoló nagyon fontos pontjához érkeztünk. Magam is a Magyar Országgyűlés falai között többször szólaltam fel az APEH és a BSA közötti kapcsolat miatt. A biztos is kikérte az APEH álláspontját, sőt, több egyeztetés is volt. Ennek a vége az lett, hogy kiderült, a BSA nem kérhet ki adatokat. Ezzel a Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként magam is száz százalékig egyetértek, ezt gondoltam, és ezt támogattam, hiszen a BSA nem hatóság, a BSA egy civil egyesület, amelyik nem tárolhat, nem gyűjthet semmiféle adatot.
A biztos vizsgálata megállapította, hogy a helyi önkormányzatok adatkezelése, adatgyűjtése összetett és bonyolult, mert egyrészt helyi önkormányzati ügyben, másrészt államigazgatási, hatósági ügyben is eljárnak. Így nemcsak adatigénylői, adatszolgáltatói szakintézményeknek, hanem adatgyűjtők is egyszerre. Egy ügyintéző gyakran több feladatot is ellát, főként a kisebb hivatalokban, így az általa kezelt adatállomány nem választható szét. Viszont az is előfordul, hogy az önkormányzat helyi rendeletében olyan adatokat is bekér, ami nem feltétlenül szükséges a célhoz. Több esetben azt is panaszolták, hogy az önkormányzattal megállapodott közszolgáltatást végző cégek is a lakók személyes adataihoz jutnak. Egy pedagógus azt kifogásolta, hogy a fenntartó önkormányzat a sztrájk előtt kért nyilatkozatot arról, hogy ki fog részt venni azon. Mivel az önkormányzat nem a munkáltatói jog gyakorlója, ezért ehhez nincs joga. Ezzel én magam is száz százalékig egyetértek. Gondoljunk csak a BKV-sztrájkra, a MÁV-, a Volán- és egyéb sztrájkokra, amelyek előttünk állnak, akár a jövő héten is, bár az ember reménykedik, hogy elmaradnak a sztrájkok, de azért a sztrájk mégiscsak alapvető jog, tehát ezeket a törvényi szabályozásokat csak át kellene tekinteni.
Visszatérő panasz, hogy az önkormányzati képviselők olyan adatokat kérnek, illetve várnak el a tisztviselőktől, amelyek megismerésére nincs joguk. Önkormányzati képviselők azonban csak akkor ismerhetnek meg személyes adatokat, ha erre törvényi felhatalmazásuk van. Csak anonimizált összesített adatokhoz, elemzésekhez juthatnak. Azt gondolom az MDF képviselőjeként, hogy ez így helyes. Az egészségügyi reform kapcsán, intézmények megszűnése, átalakulása miatt a felgyűlt egészségügyi dokumentáció sorsa aggasztotta a biztost és több panaszost, hogy hová kerülnek a különleges adatokat tartalmazó dossziék, amelyek megőrzési ideje átlagosan 50 év. A biztos több alkalommal egyeztetett az egészségügyi miniszterrel erről a kérdésről, aki végül az intézményvezetők felelősségévé és feladatává tette a dokumentumőrzést. Az Országos Levéltár minden intézményben felmérte a dokumentációkat, és ezekről emlékeztetőt készített, de a vizsgálat megállapította, hogy a dokumentáció sorsa nem tisztázott, súlyos sérelem fenyegeti, azt gondolom.
Az OEP vizsgálatot folytatott az egészségügyi jogviszonnyal kapcsolatban. Három dolgot ellenőrzött; az első, hogy az érintett rendelkezik-e érvényes taj-számmal, a második, hogy rendelkezik-e a szükséges biztosítotti jogviszonnyal, és a harmadik, hogy fizeti-e vagy ki fizeti az egészségbiztosítási járulékot. Ezzel kapcsolatban a biztos felhívta a figyelmet a rendszer sérülékenységére. Itt, a Magyar Országgyűlés falai között is többször vitatkoztunk erről a kérdésről. Egy panasz kapcsán a biztos megállapította, hogy a véradás előtt nem aggályos, ha a véradó életmódjára, esetleg szexuális hovatartozására kérdeznek rá. Amikor az AIDS, a hepatitis betegség egyre terjed Magyarországon, azt gondolom, ez fontos kérdés.
Egy érdekes beadványban azt tudakolták, hogy lehet-e a munkáltatónak a felvételkor arcelemző eszközökkel minősíteni a jelentkezőt. Az állásfoglalás szerint manapság a munkáltatók egyre korszerűbb eszközökkel igyekeznek a munkavállaló magánszféráját is ellenőrzésük alá vonni, még akkor is, ha a munkavégzés tekintetében irreleváns dologról van szó. Fontos azonban kiemelni, hogy a különböző pszichológiai alkalmassági teszteket először az érintetteknek kell megmutatni, és az majd eldönti, hogy átadja-e azt. Volt olyan munkáltató is, amelyik ezen túl még az erkölcsi bizonyítvánnyal sem elégedett meg, hanem a bűnügyi nyilvántartásból akart feddhetetlenségi bizonyítványt szerezni. Ez azonban teljesen más célokra szolgál, ezekbe az adatokba csak az érintettek tekinthetnek bele.
A jelentés egyik fontos részéhez érkeztünk, amiről Gusztos Péter SZDSZ-es képviselőtársam elég hosszan beszélt, ez pedig a XXI. század, az információs társadalom előnyei, hátrányai, vívmányai, magyarul: a netpolgár-társadalom.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha azt a szót meghalljuk, hogy netpolgár, akkor nem valami kyborgszerű űrlényekre gondolunk, hanem azokra az emberekre, akik naponta 6-8 órán keresztül ülnek a számítógépeik előtt, használják a XXI. század technikáját, az információs társadalom technikáját, akár munkájuk során, akár az önkormányzatokhoz fordulva, vagy hála istennek, egyre többen az állammal való kapcsolattartásuk során is. És be kell vallani, hogy a XXI. század vívmányai kapcsán nemcsak előnyök, hanem hátrányok is vannak. Ezeket elemezte Gusztos Péter képviselőtársam, és az ombudsmani jelentésben is több dologra bukkanhatunk rá, például többen panaszolták a munkahelyi kamerás megfigyelést. Volt olyan eset, hogy a raktárakat kamerázták be, amelyek egyben öltözőként is funkcionáltak, és amikor a dolgozók ezt sérelmezték, az volt a válasz, ha zavarja őket, ne öltözzenek. Később kiderült, hogy a felvételek az interneten is láthatók voltak. Azt gondolom, ez megengedhetetlen. Az MDF képviselőjeként tiltakozom az ilyen munkaadók ellen, akik így visszaélnek a munkavállalók jogaival.
Továbbra is gyakorolják a munkahelyi internetes levelezés ellenőrzéseit. Előfordult, hogy egy alkalmazott öltözőszekrényét kutatták át. Új típusú eset, hogy egy német cég magyarországi leányvállalatánál dolgozók gépére olyan programot telepítettek, amely a magyarországi számítógépek tartalmát a németországi központban is láthatóvá tette. Több panaszos abban kért állásfoglalást, hogy főként külföldi tulajdonú cégeknél a munkatársaktól belső visszaélési jelentést kérnek. Ez gyakorlatilag nem más, az EU állásfoglalása is megerősíti, mint a munkáltató által működtetett belső besúgórendszer. Tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, hogy ez sem jó folyamat. Ez növeli az alkalmazottak kiszolgáltatottságát, elsősorban a rosszindulatú vádaskodásnak ad teret, és feleslegesen mérgezi a munkahelyi légkört. Azt üzeni a munkavállalónak, hogy legyen lojális, de nem bíznak meg benne, és vigyázzon, mert minden munkatársa potenciális besúgó lehet.
Több panasz érkezett azzal kapcsolatban, hogy az iskolák is egyre több helyen vezetnek be beléptetőrendszert, kamerát, sőt, néhol már biometrikus eszközt is a tanulók ellenőrzésére. A biztos véleménye szerint az utóbbi éppúgy jogtalan, mint a gazdasági szférában. Szerintem az első kérdést az oktatási törvényekben kellene szabályozni.
(14.30)
Továbbra is probléma a felsőoktatásban, hogy a kollégiumi helyek szociális rászorultságának vizsgálata során több olyan adatot is kérnek, ami a biztos szerint szükségtelen. Ilyen például a testvérjövedelem igazolása, a szülők válási határozata vagy a gyermektartási díjról szóló bírósági határozat.
A biztos aggályosnak tartja a felsőoktatási információs rendszer kialakítását is, mert a tervezetben nemhogy az adatminimalizálás követelménye nem jelenik meg, hanem a készletező adatgyűjtés kiépülése figyelhető meg. Ellentétes az alkotmányos joggal, hogy ebben személyes adatok jelenjenek meg. A biztos véleménye ellenére az Országgyűlés többsége elfogadta ezt a javaslatot.
Továbbra is gondot jelent, ha a hírközlési hatósághoz a nyomozó hatóság adatért fordul, akik nem akarják kiadni azokat adatvédelemre hivatkozva.
Szintén sok a panasz a telefonos direktmarketing miatt. A biztos szerint az a megoldás, hogy az ember tiltsa le a nevét, a telefonszámát minden telefonkönyvből, akkor kisebb az esély arra, hogy megtalálják. Én azt gondolom, hogy ez nem teljes megoldás, itt törvényi szabályozásra, változtatásra volna szükség.
Sajnos, teljes körű garancia nincs, ma már sokan elektronikus címlistákat is készítenek, illetve adnak-vesznek, amit direktmarketingcélokra fordítanak anélkül, hogy a tulajdonos erről tudna, illetve ebbe beleegyezne. Több százezer címmel rendelkező listák cserélnek így gazdát.
Az internetes levelek forgalma ma Magyarországon a bizonyos spamek - kéretlen levelek - tekintetében több mint 30 százalékos. Azt gondolom, hogy itt is valamilyen közös gondolkodásra, közös lépésre volna szükség, hogy ha nem is megszüntetni, de csökkenteni tudjuk ezt a negatív hatását az információs társadalomnak.
Több panasz érkezett a közösségi oldalakkal kapcsolatban. Vagy azt sérelmezték, hogy nevükben oldalt hoztak létre, vagy azt, hogy családtagjaik képét töltötték föl. Az adatlap kitöltésekor ugyanis a szolgáltató az adatok valódiságát nem tudja és nem is akarja ellenőrizni. Más szolgáltató éppen ezért szkennelt igazolványt kér a belépéshez, de mások ezt is sérelmezik. Többen kifogásolták az úgynevezett internetes szégyenfalak megjelenését is. A bankok, biztosítók már megtanulták a leckét; ez látszik abból is, hogy egyre kevesebb a panasz.
A sajtóval kapcsolatban külön sérelmezték, hogy tudtuk nélkül lefilmezték őket közterületen, és valahol adásba kerültek vágóképként, vagy az internetről letöltött képet vágtak be illusztrációnak. Többen kifogásolták, hogy adataik behajtó cégekhez kerültek, illetve hogy ezek nemcsak őket zaklatták, hanem a munkahelyüket, a szomszédaikat is felhívták. Ezzel azonban a szomszéd személyes adat védelméhez való joga is megsérült. Sérelmezték még, hogy a szolgáltatók megbízásából más cégek végeznek helyszíni szemlét lakásukban.
A biztos szerint a közpénzek átláthatósága érdekében az állami, önkormányzati szektor és a magánszféra kapcsolatában jellemzően pályázatok esetében a nyertes pályázóval létrejött szerződés közérdekű adat, nem lehet üzleti titokra hivatkozni. Ez vonatkozik a civil szervezetekre is. A törvény kimondja az NCA Tanácsa és kollégiumai döntéseinek a közzétételét. Maguk a pályázatok és azok dokumentációja nem tartozik ide, bár a biztos szerint kellene.
Tisztelt Képviselőtársaim! Közpénzekről van szó, tehát én azt gondolom, hogy ha valaki közpénzt kap, azzal el kell számolnia, és a közpénzek tekintetében a lehető legnagyobb átláthatósággal kell eljárni valamennyiünknek.
Összefoglalásképpen: a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja támogatja a jelentés elfogadását, ezúton is köszönetet mondunk a páholyban a vitát végighallgató volt adatvédelmi biztosnak.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Dr. Szabó Máté tapsol.)
