SZÁSZFALVI LÁSZLÓ
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt volt Biztos Úr! Tisztelt Biztos Urak! A Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportja nevében az adatvédelmi biztos 2007. évi tevékenységéről szóló J/5014. számú jelentéséről szóló beszámolót elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek.
Ebben a beszámolóban a bevezető részben olvashatjuk - és azt gondolom, hogy nemcsak a beszámolóból tudunk erről, főleg akik az emberi jogi bizottságban tevékenykednek, hanem folyamatosan figyelemmel kísérhettük az adatvédelmi biztos tevékenységét is -, hogy az elmúlt esztendőben egy forduló, jelentős forduló év volt, hiszen a második adatvédelmi biztos hatéves megbízatása járt le az elmúlt esztendőben. Sajnálatos, hogy még nem tudtuk az utódot megválasztani, de reménységünk van arra, hogy a következő fordulóban ez sikerülni fog.
Mindenesetre azt gondoljuk, hogy ez a beszámoló egy nagyon pozitív tükröt tart elénk az adatvédelmi biztos tevékenységével kapcsolatosan, és ez a tükör, amiről már eddig is szó volt az előző beszámolóval kapcsolatosan, egy hiteles tevékenységről tudósít bennünket a beszámoló tükrében.
A beszámoló bevezető részében az előterjesztő az elmúlt hat év legjelentősebb változását az Európai Unióba történt belépésünkként fogalmazza meg, azzal tudniillik, hogy a magyar adatvédelmi rendszer is próbára lett téve ilyen szempontból.
Azt gondoljuk, hogy a beszámoló, a mostani beszámoló, az aktuális beszámoló tükrében is, de azt gondolom, hogy évente figyelemmel kísérve ezt a tevékenységet, mondhatjuk, hogy folyamatosan ebben a mércében, ebben a megméretésben igenis helytállt. Azt gondoljuk, hogy nemzetközi viszonylatban nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a magyar adatvédelmi rendszer vagy magyar adatvédelmi hatóság, az adatvédelmi biztos és annak a hivatala igenis jól teljesített. Ezt igazolja a beszámolóban idézett nemzetközi felmérés is.
Azt is megfogalmazza a beszámoló bevezető része, hogy a 2001-es, Egyesült Államokban történt, ikertornyok elleni támadás egy egészen új folyamatot indított el, nyilvánvalóan ennek a következményeivel is szembe kellett nézni a magyar adatvédelmi rendszernek is, illetve az adatvédelmi biztos tevékenységében is ez visszatükröződik, de nyilván a nemzetközi, illetve az európai porondon is erről van szó.
Szeretném hangsúlyozni, aláhúzni, hogy ez a nemzetközi felmérés, amelyet idéz a beszámoló is, arról tesz tanúbizonyságot, hogy az Unión belül hazánk az előkelő második helyet szerezte meg. Itt felméri ez a nemzetközi felmérés a megfigyelésnek és a magánélet védelmének a szintjét különböző országokban. Ezen a téren, azt gondolom, hogy ez a második hely egy nagyon komoly visszajelzés, pozitív visszajelzés az adatvédelmi biztos tevékenysége, illetve az adatvédelmi rendszerünk tekintetében.
Mindezek alapján tehát a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója megállapítja azt, hogy a jelentés szakmai szempontból kifogástalan, ezért annak az elfogadását ajánljuk, javasoljuk az Országgyűlés számára, a benyújtott országgyűlési határozati javaslattal egyetemben. Itt, ezen a helyen is szeretném, szeretnénk megköszönni Péterfalvi Attila volt adatvédelmi biztos úrnak a tevékenységét, munkálkodását, az elmúlt hatéves munkálkodását, és nyilván ez a köszönet szól a munkatársainak is.
A beszámoló tematikáját az előttem szólók már nagyon részletesen feldolgozták, ezért csak néhány kérdésben szeretnék a részletekbe belemenni. A személyes adatok védelme tekintetében a rendészeti ügyekkel kapcsolatosan az állami adatkezelők közül 2007-ben a rendőrséggel kapcsolatban érkezett a legtöbb panasz. Az adatvédelmi biztos megállapítja a beszámolójában, hogy a rendőrségi törvény 2007-es módosításai megnyugtatóan rendezték, rendezik a rendőrségi adatkezeléssel kapcsolatos problémákat.
Az APEH adatkezelését - különös tekintettel a vizsgálatokat megelőző kötelező adatszolgáltatásra is - többen bírálták 2007-ben, ám a vizsgálatok az APEH adatkezelési gyakorlatát megfelelőnek találták.
Szó esett itt már előzőleg az önkormányzatokkal kapcsolatos, az egészségügyi adatkezeléssel kapcsolatos, a munkáltatói adatkezeléssel, oktatással, bankok és hitelintézetek, illetve a biztosítók személyes adatok kezelésével kapcsolatos biztosi állásfoglalásokról és észrevételekről. Engedtessék meg, hogy a munkáltatói adatkezelések, illetve a biztosítók adatkezelésével kapcsolatosan említsem meg vagy erősítsem meg azt, hogy a humángenetikai adatok védelméről szóló törvény módosító javaslataival kapcsolatban már hallottuk, hogy a kormány nem támogatta azokat a konkrét módosító javaslatainkat, amelyeket személy szerint részben én jegyeztem. Azért nem tartjuk ezt jónak, mert bár tudjuk, hogy vannak bizonyos nemzetközi egyezmények, amelyek általános módon, valamilyen módon foglalkoznak ezzel a kérdéssel, de örülünk annak, hogy az adatvédelmi biztos többször is jelezte ezt a problémát, nemcsak az állásfoglalásaiban, hanem a bizottsági üléseinken is, illetve a konkrét törvényjavaslat vitája során is.
(13.50)
Tulajdonképpen ezek a módosító javaslatok mind a munkáltatói adatkezelésekkel, mind pedig a biztosítók adatkezelésével kapcsolatosan egyfajta garanciális elemet szerettek volna beépíteni a törvénybe. Sajnáljuk, hogy ez nem történt, nem történhetett meg, de azt gondolom, hogy ezeket a lépéseket az elkövetkezendő időszakban majd meg kell tennünk, nyilvánvalóan a törvény működésének a gyakorlati tapasztalatait figyelembe véve is.
A beszámolóban a biztos üdvözli az elektronikus hírközlésről szóló törvénynek azt a módosítását, amely szerint előfizetői szerződések esetében 2007. január 1-jét követően csak lényegesen szűkebb körben kérhető az előfizetők személyes adata. Veszélyesnek ítéli az adatvédelmi biztos azt a távközlési szolgáltatói gyakorlatot, hogy állami szervek megkeresése esetén minden további érdemi vizsgálat nélkül továbbítják a hatóságoknak az előfizetők adatait. A biztos kiemeli, hogy a vonatkozó törvényi előírások tiltása ellenére még mindig sok szolgáltató jogellenesen ad át személyes adatot direktmarketing céljára.
Az elmúlt évben csökkent az internettel kapcsolatos beadványok száma, a Nyugat-Európából átszivárgó, előforduló jogsértések száma, a magánszemélyek által összeállított adatbázisok adásvételre kínálása. Az internettel kapcsolatos beadványok nagy része a különböző közösségi oldalak üzemeltetésével volt kapcsolatos. Ezen portálok szolgáltatói az adatvédelmi biztossal együttműködő magatartást tanúsítottak, és az esetlegesen előforduló jogsértéseket, jogsértési lehetőségeket megszüntették, illetve megszüntetik.
Az adatvédelmi biztos problémaként jelzi a titokban készült felvételek nyilvánosságra hozatalát, mert az esetleges anonimizálások is sokszor lehetővé teszik a felvételeken szereplők azonosítását. Az ilyen internetes portálok üzemeltetői elérhetetlenek.
A sajtó által 2007-ben leggyakrabban elkövetett, személyi adatokat sértő magatartás a különféle büntetőügyekről szóló tájékoztatások során fordult elő, amikor az eljárások alá vont személyekkel összefüggő adatokat is közöltek a tájékoztatásokban.
Az adatvédelmi biztos a beszámolóban felhívja a figyelmet, hogy felvételek készítésénél mind a készítő, mind pedig a közvetítő felelős az adatvédelmi szabályok betartásáért. Nagy probléma az önkéntes felhatalmazás kérdése, mert ilyen esetekben gyakran előfordul, hogy a polgár csak azért adja meg az adatkezelési felhatalmazást, mert a másik fél erőfölényben van, és fél az erőfölény alkalmazásától. Ezért minden esetben egyedileg kell mérlegelni, hogy a kamerás megfigyelés megfelel-e a szükségesség és arányosság követelményének. Az adatvédelmi biztos álláspontja szerint egy térben és időben korlátlan mértékű kamerás megfigyelés nem állja ki az alkotmányosság próbáját.
A közérdekű adatok nyilvánossága tekintetében az önkormányzatoknál keletkező közérdekű adatokkal kapcsolatos panaszok zöme az önkormányzatok üléseivel és dokumentumaival, illetve az önkormányzatok által kötött szerződések nyilvánosságával kapcsolatos. Az adatvédelmi biztos kijelenti a beszámolóban, hogy az önkormányzati képviselők tájékoztatáshoz való joga nem adatvédelmi, hanem önkormányzati kérdés, ezért ilyen esetekben nincs eljárási lehetősége. Továbbra is komoly probléma az önkormányzati zárt ülések elrendelésének sokszor indokolatlansága. A biztos álláspontja szerint az önkormányzatok és gazdasági társaságaik által kezelt adatok közül azok, amelyek közfeladat ellátásával kapcsolatosak és más személyes adatát nem tartalmazzák, közérdekű adatnak minősülnek, és ezáltal a nyilvánosságukat biztosítani kell, amennyiben a közfeladat ellátásának zavartalanságát nem befolyásolják. Ugyanakkor az önkormányzati hivatalok döntő többségének hatósági tevékenysége nem hozható nyilvánosságra, a hatósági tevékenység speciális szabályai értelmében.
A bírósági tárgyalás nyilvános, ám a bírósági eljárás során keletkezett iratok nem közérdekből nyilvánosak. Az elektronikus információszabadságról szóló törvény ugyan előírja, hogy a bíróságok határozatai nyilvánosak, ám azt nem fejti ki, hogy melyik szerv a felelős a nyilvánosságra hozatalért és ezáltal az abban szereplő személyes adatok védelméért. Az adatvédelmi biztos ezért sürgeti a téma részletesebb jogszabályi kibontását, illetve megnyugtató rendezését.
A közpénzek átláthatóságával kapcsolatosan a biztos kifejti, hogy közszolgáltatást végző gazdasági társaságok esetében csak nagyon szűk azoknak az adatfajtáknak a köre, ami üzleti titkot képezhet, ezáltal nyilvánossága korlátozható. A pályázati dokumentációk nyilvánosságának kérdéskörén belül a biztos sürgeti a nemzeti civil alapprogram valamennyi pályázatára beérkező anyagok nyilvánosságra hozatalát.
A biztos ajánlása szerint a jelenleg csak előfizetéssel elérhető Cégközlöny szerzői tulajdon alá helyezése nem indokolt, tekintettel a benne szereplő adatok nyilvánosságra hozatali kötelezettségére. Ezért a biztos a Cégközlönyt és az abban szereplő adatok szerzői oltalom alóli törlését és ingyenes elérhetőségét kezdeményezte az igazságügyi és rendészeti miniszternél. Várjuk a kormány intézkedését ebben.
Az adatvédelmi biztos jogalkotással kapcsolatos tevékenysége ügyében többen utaltak a határidők kérdésére. Azt gondolom, nekem is meg kell erősíteni azt az igényt, amely talán indirekt módon is megfogalmazódik a beszámolóban, hogy tudniillik sokkal több időt kell biztosítani általában az országgyűlési biztosok számára - így az adatvédelmi biztos számára is -, hogy megalapozott véleményt tudjon kiformálni, kimunkálni a törvényjavaslatok és általában a jogszabály-előkészítés kapcsán. Ezt a bizottsági munkánk során is megtapasztaltuk és folyamatosan megtapasztaljuk, hiszen több esetben is előfordult a bizottsági ülések során, amikor törvényjavaslatokat tárgyaltunk, hogy abban az időpontban még nem tudott rendelkezésre állni az adatvédelmi biztos véleménye, álláspontja, állásfoglalása, pedig rendkívül fontos és a bizottság tevékenységét nagyon is pozitív módon elősegítő lehetőség az, ha az adatvédelmi biztos álláspontjával együtt párhuzamosan tudjuk a törvényjavaslatokat megtárgyalni. Azt gondolom, megalapozottabb bizottsági véleményt tudunk kialakítani és benyújtani az Országgyűlés elé ennek rendelkezésre állása esetén.
(A jegyzői székben Móring József Attilát dr. Hende Csaba váltja fel.)
Az egészségügyi ellátási és társadalombiztosítási reformmal kapcsolatosan a biztos álláspontja szerint a rendszer átalakítása a személyes adatok kezelésének súlyos sérelmével jár. Ilyen sérelmek voltak a vizitdíj visszaigénylési rendje, a megszűnő egészségügyi intézmények egészségügyi dokumentációjának nem megfelelő kezelése.
A biztos üdvözli a rendőrségi törvény igazoltatásokra vonatkozó új szabályozását. Ennek értelmében az igazoltató rendőrnek jeleznie kell az igazoltatás okát, és az eljárás során felvett adatok tárolási ideje is lényegesen csökkent.
A biztos a beszámolóban sürgeti, hogy a törvényalkotó gondolja újra az eljárások során keletkezett adatokhoz hozzáférő személyek körét - a közigazgatási hatósági eljárásokra gondolunk -, mert a jelenlegi nem kimerítő felsorolás és a nem egyértelmű fogalomhasználat a törvény ez irányú alkalmazhatóságát erőteljesen korlátozza.
Végül én magam is szeretnék rámutatni - amit az előttem felszólaló képviselőtársam már megtett - arra a biztosi állásfoglalásra, amelyet a NEBEK-Europol Nemzeti Irodánál folytatott vizsgálat kapcsán fogalmaz meg a beszámolóban. Azt gondolom, a kormányzatnak feltétlenül oda kellene figyelni erre a jelzésre. Várjuk a kormányzat álláspontját vagy reflexióját és azt, hogy megfelelő felelősségre vonás is fog születni.
(14.00)
A magunk részéről tehát még egyszer összefoglalva: a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportja a beszámolót elfogadásra javasolja az Országgyűlésnek, magunk is azt elfogadjuk és támogatjuk.
Köszönjük még egyszer Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úrnak az elmúlt hat évben végzett lelkiismeretes és kimagasló szakmai munkáját és tevékenységét, és bízunk abban, hogy - reménység szerint rövid időn belül - az adatvédelmi biztosi poszt betöltésre kerülhet újfent; nem teszem hozzá, hogy bízunk benne, hogy az ő személye által is.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
