DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Gusztos Péter képviselő úr felszólalására szeretnék reagálni, de mivel valószínűleg nem fog két percbe beleférni, ezért kértem normál felszólalást, ami ígéretem szerint azért rövid lesz.
A képviselő úrnak két megnyilatkozásával szemben van észrevételem. Az egyik: azt a helyzetet, képviselő úr, hogy név szerint is megnevezett ombudsmanjelölteket az Országgyűlés nem választott meg, azt a parlament szégyenének nevezte. Ezt a véleményalkotást messzemenően helytelenítem, messzemenően nem értek vele egyet. Tudniillik elvi szinten nézve a dolgot egy személyválasztás jogkörének gyakorlása során az Országgyűlés egy javaslattal kapcsolatban kétféle döntést hozhat: vagy megszavazza a jelöltet, vagy nem szavazza meg a jelöltet. Mind a két döntés alkotmányos. Mind a két döntés, bármelyik döntés is születik meg, az Országgyűlés alkotmányos jogainak a gyakorlása, és ez semmiképpen sem minősíthető szégyennek. Más kérdés az, amiben azt gondolom, valamennyien egyetértünk, hogy szerencsétlen és rossz dolog, hogy mindmáig nem sikerült ezeket az ombudsmani helyeket betölteni, és nagyon remélem, nem úgy fogunk innen szabadságra menni, nem úgy fog ez az ülésszak véget érni, hogy ezzel a feladatunkkal adósok maradjunk - ez az egyik.
A másik pedig Lenkovics Barnabás volt országgyűlési biztos úr egyes döntéseinek a bírálata. Azt gondolom, hogy egy ombudsmani tevékenység megítélésénél nem egyes kiragadott döntésekkel kell különösen élesebb formában vitába szállni. Amikor mi például a Kereszténydemokrata Néppártban egy jelentést megvizsgálunk, akkor a jelentés egészét nézzük, a mögötte álló ombudsmani tevékenység egészét vizsgáljuk, és akkor, amikor az elismerésünket nyilvánítjuk ki az egyik vagy másik ombudsmannal szemben, nem biztos, hogy ez azt jelenti, hogy az ombudsmani tevékenység során meghozott összes döntéssel mindig egyetértettünk. Ez egymással szemben kölcsönösen rossz elvárás lenne. Gondolom, az ombudsmanok sem azt várják el tőlünk, hogy mindig, mindenben egyetértsünk velük, nem is olyan az alkotmányos pozíciójuk. Ajánlási joguk van, és ezt az ajánlást mérlegelik a címzettek, utána a legjobb belátásuk szerint saját hatáskörükben döntik el, hogy egyetértve azzal tesznek-e megfelelő lépéseket, vagy nem, vagyis a címzetteknek, akiknek az ajánlás szól, jogukban áll az ajánlással egyetérteni, illetve az ajánlással nem egyetérteni.
Amiről a képviselő úr beszélt - vasútbezárás, kórházbezárás -, szándékosan nem is akarok ebbe belebocsátkozni, szerintem ez a vita tévútra menne. Lehet egyetérteni vagy nem egyetérteni abban a kérdésben, hogy a Lenkovics Barnabás országgyűlési biztos úr felvetései megalapozottak voltak-e, vagy sem, mi azt gondoljuk, megalapozottak voltak. Visszásságról beszél egyébként az alkotmány, az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságról, ami kevesebb, mint a jogsértés, egy alkotmányos jog érvényesülésének a puszta veszélyét jelenti. Az országgyűlési biztos úr úgy gondolta, hogy ez fennáll; mi is úgy gondoljuk.
Én tiszteletben tartom Gusztos képviselő úrnak azt a véleményét, hogy ezt nem osztja, és mint tudjuk, a kormány sem tette magáévá az ajánlást, mert nem úgy cselekedett. De itt, úgy gondolom, egy ombudsman megítélésénél ezen túl nem tudunk lépni, nem érdemes, funkciótlan az adott ombudsmani ajánlásokat megkérdőjelezni. Azért teszem ezt szóvá, mert attól félek, ennek lehet egy olyan hatása, netán ezt az országgyűlési biztosok olyan üzenetnek vélik felfogni, hogy esetleg rossz néven vesszük, ha nekünk nem tetsző ajánlásokat tesznek, ami nagyon káros dolog lenne. Persze én maximálisan bízom abban, hogy személyükben az ombudsmanok olyan karakterek, akik azért az ilyen félelmektől magukat mentesíteni tudják.
(12.40)
De véletlenül se tegyünk olyan megnyilatkozásokat, amelyekben olyan üzenetet lehetne érzékelni, hogy kérem szépen, ilyen vagy olyan vélemény megformálása nemkívánatos. Nagyon erőteljes kifogást, bírálatot vált ki azok részéről, akiknek szólt egy ilyen ajánlás. A parlament esetében ezt áttételesen mondom, mert a parlament tevékenysége nem tartozik az országgyűlési biztos ellenőrzése alá.
Tehát egészében véve azt szeretném ajánlani képviselőtársaimnak, hogy amikor az országgyűlési biztosok tevékenységét, jelentését vizsgáljuk, akkor azt a maga egészében nézzük, az adott ombudsman hatásköréből fakadó feladatok tisztességes teljesítése iránti elkötelezettségét, és azt, hogy ennek érdekében egészében milyen lépéseket próbál tenni. Még annyit: soha nem az a baj szerintem egy ombudsmannal, éppen a hatásköréből kifolyólag, hogyha esetleg több visszásságot jelez, mint ami teljes mértékben indokolt lenne, hanem az ellenkezője: hogy nem mer, nem akar, bátortalan visszásságot jelezni, amikor kellene.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki oldalon.)
