SIMON GÁBOR
SIMON GÁBOR
SIMON GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A zárszótól ma megkímélem a Házat, miután az általános vita végén elmondtam már egy összefoglaló zárszót. Néhány dologra szeretnék reagálni, pontosan azért, mert hogy megtiszteljük egymást azzal, hogy eme késői órán is a szakmai véleményünket megosztjuk egymással.
Tulajdonképpen néhány olyan pontot hoznék szóba, amiben a kormány, úgy látom, elmozdult a vita során, finomította az álláspontját, talán mondhatom azt is, hogy nyitott egy-egy érdemi javaslat befogadására. Általánosságban a jogszabállyal kapcsolatban pedig elmondhatom, a tapasztalat az volt - és talán az előttem szólók is korábban elmondták -, hogy helyes volt az, hogy ez a négy jogszabály együtt haladt, hogy a módosítások vitája koncepcionálisan is szinkronban volt egymással.
A legizgalmasabb szakmai vitákat talán a fogyasztóvédelmi törvény kapcsán folytattuk, közel félszáz módosító javaslat megtételével a parlamenti frakciók egy nagyon komoly szakmai munkát végeztek. Az a törvény, ami kezd összeállni, remélhetőleg olyan lesz a befogadandó módosításokkal, ami alkalmat kínál arra, hogy a parlament többségét maga mögött tudja.
Néhány pontot, amit, ha úgy tetszik, elmozdulásként is érzékelhetünk, szeretnék szóba hozni, és aztán egy dologra biztosan reagálni, amit képviselőtársaim az előbb említettek.
Az egyik, ahol a vita során újra és újra, akár módosítókon, akár a szakmai megjegyzéseken keresztül is volt egymással polémia, a fogyasztóvédelmi bírságra vonatkozó szabályok korrekciója. A kormány május 21-én tárgyalta és megerősítette azt az álláspontját, hogy ugyan kismértékű korrekciókban partner, de összességében az eredendően végiggondolt és látszólag szigorúnak tekinthető szabályozási rendet fent kívánja tartani, tehát a hat bírságolási kategória két felső, valamint két alsó sávjában csökkentenénk valamelyest a bírságtételt, de a bírságolási elveket és a bírságmaximumot a kormány nem kívánja változtatni. Ennek kapcsán elmondom azt, hogy a bírságminimumok kapcsán támogatjuk a fokozatos bevezetési lehetőséget, és a 2009. szeptember 1-jét követően elkövetett jogsértések esetében gondolnánk ennek az érvényesítését.
Nagyon sok módosító ezt az alapelvet, illetve a sávokhoz kapcsolódó, ha úgy tetszik, bírságolási rend kialakítását korrigálni kívánta, helyette fölvetődött az is, hogy a 2004. évi kis- és középvállalkozásokról szóló törvény kategóriája legyen iránymutató. A késői óra ellenére jelzem, hogy ebben az említett törvényben is alapvetően az éves nettó árbevétel és az összes foglalkoztatotti létszám kínálja az alapot, tehát érdemben nem jelent másságot a jelenlegi kategóriákhoz képest.
A másik olyan téma, ahol a viták csomópontjaként szolgált a polémia, az ügyfélszolgálati szabályok kiigazításának a kérdése volt. Itt talán azt mondhatom, hogy az az alapvető megközelítésünk, hogy a postai szolgáltatókra vonatkozó speciális szabályozás érvényre juttatása érdekében támogattuk, támogatjuk a törvényjavaslat azon pontosítását, amely szerint az írásbeli panasz megválaszolására a törvényjavaslatban általános jelleggel előírt 30 napos határidő tekintetében a törvény eltérően is rendelkezhet, ugyanakkor az ügyfélszolgálatok működésével kapcsolatban felkészülési időre teremtenénk lehetőséget, ez 2009. január 1-jét követően vezetné be ezen jogszabályokat.
A harmadik a fogyasztóvédelmi charta ügye volt. Ennél a vitapontnál is a kormány megjegyzi, hogy csak pontosításokkal tartjuk elfogadhatónak, hiszen ezen az említett május 21-ei kormányülésen azt az álláspontot alakította ki a kormány, hogy a charta előterjesztésénél ésszerű határidő kell hogy rendelkezésre álljon. Mi úgy véljük, hogy 2008. december 31-ével kínálkozik erre egy racionális, ésszerű időpont.
A negyedik téma, amit szóba hozok, és ezt már Bagi Béla képviselőtársam is említette - ez lenne az egyik, amit a mai esti beszélgetésben tételesen is említenék -: az alkoholtartamú italok kiszolgálási tilalma alóli kivételi kör pontosítása. Alapvetően az a szemlélet volt a jogalkotónál - és én nagyon fontosnak tartom, hogy ezt megerősítsem -, hogy a gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló különös rendelkezések között, például az alkoholtartalmú italok értékesítésénél fokozottan érvényesítsük ezt a védelmet. Ugyanakkor látván azt - és a törvényjavaslat vitájában is, a módosítóknál is felvetődtek ilyen szempontok -, hogy például egy speciális esetben, amikor 10 milliliternél nem nagyobb kiszerelésű gyógyászati célú termékekről beszélünk, lehet-e ebben valamilyenfajta korrekciót elkövetni. Úgy látom célszerű megoldásként, hogy ezen esetben az egy jó megoldás lehet, hogy mennyiségi korlát nélkül, de kizárólag orvosi rendelvényre rendelhető gyógyszerek esetében nyílna lehetőség a fiatalkorú személyek kiszolgálására, hogy ezt az életszerű helyzetet előidézzük, amit képviselő úr is említett.
(22.30)
Ez a javaslat ilyen módon már összefüggésben van, és ha úgy tetszik, akkor összhangban áll a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás kérdésével, az erről alkotott jogszabály általánosan elfogadható rendelkezéseivel.
Ugyancsak Bagi Béla képviselőtársam szóba hozta még a fogyasztóvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezetek esetében az ötvenfős létszámkorlát eltörlési lehetőségét, illetve a kétéves működési előírást. Az általános vita során is fölvetődött ez a kérdés, és ott is azt az álláspontot képviselte a kormány, hogy egyetértésben a fogyasztóvédelemhez kapcsolódó civil szervezetek véleményével is, azt szeretnénk, ha egy megfelelő társadalmi szervezeti rangot jelentene a fogyasztóvédelem.
Ugyanakkor látván azt, hogy ezek azért általában országos hatáskörrel működő szervezetek, amelyeknek lehet helyi tagszervezete, és a helyi tagszervezeten keresztül érvényesíthetik azt a fogyasztói magatartást, annak a civil szervezeten keresztüli szemléletnek a megjelenítését, ami szerintünk alkalmassá teheti. Talán ez életszerűbbnek tűnik, mint hogy helyben gomba módra szaporodó kis, néhány fős fogyasztóvédelmi szervezetek jönnének létre. Szerencsésebbnek tartanánk, hogyha ezek erős, nagy társadalmi legitimitással, háttérrel és komoly szakmai tudással rendelkező civil szervezetek volnának, hiszen ezek a szervezetek működésük során olyan kedvezményeket, olyan támogatásokat élveznek, ami, azt gondolom, indokolttá teszi, hogy ez így alakuljon.
Összességében szeretném megköszönni eme késői órán is a képviselő urak munkáját, azt a munkát, ami lehetővé tette, hogy egy nagyon izgalmas és szakmailag sokszor egymással vitázó, ámde a megoldást kereső szemlélet uralkodjon el a jogszabályalkotás területén. Azt kérem és egyben remélem, hogy mind a törvényt, mind a törvény támogatott módosító javaslatait a Ház elfogadja, és képesek leszünk egy nívós jogszabály megalkotására.
Az ebben való reményemben kérem az Országgyűlés képviselőit, hogy támogassák a törvényt a végszavazáskor. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
