DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először egy olyan megállapításra szeretnék reagálni, amit az interpellációs szövegben pontosan elmondott itt a leírt szöveghez képest is. Úgy idézhető ez, hogy az életszínvonal és a gazdasági helyzet szemmel láthatólag cseppet sem javul.
Azt gondolom, érdemes itt három számot elmondani. Az elmúlt hat évben 25 százalékkal nőttek Magyarországon a reáljövedelmek, ez már figyelembe veszi a 2007. évi reáljövedelem-csökkenés számát is. Azt is érdemes elmondani, hogy miközben az euróövezetben 2008-ra 1,7 százalékos, aközben ugyanez a becslés Magyarországon 2,5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál. Ezért úgy gondolom, azt a kijelentést, amit a képviselő úr megtett a hozzászólásában, miszerint sem a gazdasági helyzet, sem az életszínvonal cseppet sem javul, bizonyosan ebben a középtávban lehet cáfolni ezekkel az adatokkal.
Én is kapok leveleket, képviselő úr, különböző állampolgároktól, és most ebből szeretnék idézni a továbbiakban. Azt írja egy egyetemi hallgató, hogy ő összeszámolta egy családi rendezvény kapcsán, hogy különböző jogcímeken a családjuk milyen juttatásokat kap az államtól. Összeszámolta a gyes, édesapja gyógykezelésének költségeit, a gyógyszerre adott támogatást, a saját egyetemi ösztöndíját, ebből azt az összeállítást tudta az illető egyetemista levezetni papíron, hogy nettó 120 ezer forint/hó volt adott esetben az állam hozzájárulása a család adott havi jövedelmi viszonyainak a javításához.
Azt is írja ugyanez az egyetemista, hogy “a bevételeknél figyelembe vettem volna azt az összeget is, amivel az én közgazdasági egyetemi oktatásom kerül havonta, de sajnos ezt az összeget a hallgatók nem ismerik. Ez pedig fontos lenne azért is, mert az évfolyamon mindenki természetesnek tekinti, hogy ingyen tanul, a tandíj ellen meg az a csoporttársam agitál leghangosabban, aki két évet egy amerikai fizetős egyetemen végzett el, és egy Volkswagennel jár egyetemre.”
Nyilvánvalóan meg tudjuk határozni, hogy mennyi a közgazdasági képzésben - ilyen értelemben tandíjmentes képzésben - az állam hozzájárulása. Ez kerek számban kifejezve 100 ezer forintot jelent adott esetben. Ha pedig arról beszélünk, amit a képviselő úr a másik kérdésében érintett, nevezetesen, hogy az adóból milyen bevételeket hova fordítunk, akkor azt kell mondanom, hogy elég pregnánsan tudtam most itt meghivatkozni azt, hogy az adóbevételeket mire fordítja az állam, milyen közcélok finanszírozására - oktatás, családi támogatás, egészségügyi ellátás támogatására fordítja az állam.
Azt pedig úgy tudom megfogalmazni a képviselő úr feltett kérdésére válaszként, hogy határozott szándékunk az, hogy ha van mozgástér számunkra a következő időszakban, akkor a foglalkoztatáshoz kötődő terhek csökkenjenek Magyarországon elsőként. Ez lehet a járulékteher csökkenése, lehet a foglalkoztatáshoz kötődő adóteher csökkenése; egy bizonyos, Magyarországnak az az érdeke, hogy Magyarországon az eddigihez képest az átlagosan 57 százalékos foglalkoztatási rátához képest magasabb foglalkoztatás legyen, éppen ezért az állam különböző elvonásai ezen a területen csökkenjenek leginkább.
Tettünk már ilyen lépéseket a korábbi időszakban is, most úgy gondolom, hogy a 2009. január 1-jétől bevezethető intézkedések is erre fognak koncentrálni. Döntően azért, hogy több ember fizessen Magyarországon, több alkalmazott után fizessenek Magyarországon, és ebben az esetben tudjuk csökkenteni a lakosságnak az ön által pontosan felsorolt, vagy százalékos, vagy fix összegű terheit a lakosságnak, illetve azon alkalmazóknak, akik alkalmazzák a munkavállalóikat.
Tehát a képviselő úr kérdésére az a válaszom, hogy a foglalkoztatáshoz kötődő terhek csökkentése elsődlegesen a szükségszerű és a kormány által is támogatott iránya az adó- és járulékcsökkentésnek 2009. január 1-jétől.
Köszönöm a figyelmüket, kérem válaszom elfogadását. (Taps az MSZP padsoraiból.)
