CSÁK FERENC
CSÁK FERENC
CSÁK FERENC oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar filmművészet idei cannes-i rendkívül sikeres szereplése miatt talán nem is szükséges túlhangsúlyoznom, mennyire fontos az, amiről ma itt önök előtt beszélhetek és amihez a támogatásukat kérem. Az előbb Herényi Károly frakcióvezető úr a motivációról beszélt. Most én is megpróbálnám önöket motiválni, hogy szavazzuk meg a törvényjavaslatot.
Az Országgyűlés 2003 decemberében egyhangú szavazati aránnyal fogadta el a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényt, amely 2004. április 1-jén lépett hatályba. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a jogszabály példaértékű, teljes szakmai és politikai konszenzussal szabályozza a mozgóképkultúra és a mozgóképipar támogatásának rendszerét. Nagyobb horderejű módosításra 2006-ban került sor. Ennek célja az európai uniós szabályokkal való összehangolás, a támogató szervezetek összeférhetetlenségi szabályainak pontosítása és a jogalkalmazás során felmerülő problémák orvoslása volt. Tavaly, 2007. december 31-én a létező magyar filmtámogatási program lejárt. Az ezt követő periódusban uniós jóváhagyás híján nem érvényesülhet a hatályos magyar szabályozás állami támogatási rendszere.
A magyar hatóságok 2007 tavasza óta a hazai filmszakma aktív együttműködésével mindent megtettek, hogy megtalálják a kompromisszumos megoldást, és azt jóváhagyja az Európai Bizottság. Az egyeztetési folyamat csak mostanra érett be. Mi mindvégig következetesen képviseltük a magyar érdekeket. Az oktatási és kulturális tárca, a Pénzügyminisztérium és a tágabb értelemben vett filmszakma segítségével és támogatása mellett az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságával több mint egy éven át tartó egyeztetést folytatott a törvény és a vonatkozó jogi környezet kialakításának és szabályozásának feltételeiről. A tárca a támogatási program meghosszabbítását kérte 2013. december 31-ig. Az Európai Bizottság hivatalos álláspontja optimális esetben 2008 júniusában várható.
A törvényjavaslatban foglalt módosítások hatálybalépésével remélhetőleg nem lesz akadálya a filmtámogatási program jóváhagyásának. Az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságával történt egyeztetések eredményeként a módosítás alapvetően három kérdéskörben javasol változtatásokat a hatályos rendszerhez képest. Elsősorban a közvetlen állami támogatásra vonatkozó intenzitási szabályok feltételeit pontosítja mind az alacsonyabb költségvetésű, mind pedig az úgynevezett nehéz filmek esetében. Másodsorban, a filmterjesztési és filmgyártási tevékenység kapcsán a jelenleginél hangsúlyosabban írja elő az állami támogatásra váró jogosultság szempontjából a kulturális tartalmi követelmények érvényesülését, illetve ösztönzi a minél magasabb arányú magyarországi filmgyártást. Harmadsorban, módosítja az európai gazdasági térség tagállamában székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság állami támogatásra való jogosultságát.
Tisztelt Képviselők! A kulturális és sajtóbizottság mint az első helyen kijelölt bizottság, 2008. május 20-án tárgyalta az indítvány általános vitára való alkalmasságát. Ezen az ülésen inkább csak kérdések merültek fel a módosítással kapcsolatban. Például többen is felvetették: a javaslat miért csak most, a tavaszi ülésszak végén kerül a tisztelt Ház elé? Ahogy már az imént is említettem, a jelenlegi tervezetet csaknem másfél éves egyeztetés előzte meg. Mi mindenképpen olyan kérelmet szerettünk volna a brüsszeli bizottság elé vinni, amely a magyar félnek megfelel, ugyanakkor az uniós direktívákkal is összhangban van. Mindez ennyi időt vett igénybe.
Javaslatunkat április 21-én sikerült benyújtani az Európai Bizottsághoz. A tervezet ezzel párhuzamosan került államigazgatási egyeztetésre, a kormány, majd most önök elé. Ahogy mondtam, a brüsszeli döntés optimális esetben június végéig várható, és reményeink szerint kedvező lesz számunkra. Ezért szeretnénk, ha a tervezetet addig önök is elfogadnák. Itt emelném ki, hogy munkánkat segítette a kulturális és sajtóbizottság hatáskörébe tartozó, a törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kísérő albizottság, amely Halász János elnök úr vezetésével több ülésen is vizsgálta a filmtörvény hatályosulását. Ezeken az üléseken a kollégáim részletesen beszámoltak a brüsszeli egyeztetésekről is.
Tisztelt Országgyűlés! A teljes körű szakmai és politikai konszenzuson alapuló filmtörvény vívmányai nem kerülhetnek veszélybe a törvényjavaslat elfogadásával. A magyar mozgóképkultúra értékeinek megőrzése és közkinccsé tétele változatlanul biztosított, ami egyúttal garanciát is jelent az új értékek létrehozására, a szakmai infrastruktúra színvonalának és az azt működtető humánerőforrás-tevékenységek megőrzésére.
Az indítvány elfogadása nélkül Magyarországnak nem lenne jóváhagyott filmtámogatási programja, ami pedig kizárná valamennyi állami támogatási forma alkalmazását a magyar filmszakma és filmipar számára. Ez szakmai szempontból tekintve beláthatatlan következményekkel járna. Nem véletlenül támogatja az előterjesztés elfogadását a magyar filmszakma és annak legreprezentatívabb szervezete, a Magyar Mozgókép Közalapítvány.
Összességében tehát úgy gondolom, a filmtörvénnyel elért vívmányok nem kerülhetnek veszélybe, sőt, pontosan ez az előterjesztés a garancia arra, hogy ezeket a vívmányokat megőrizzük a jövőben is. Arra kérem önöket, segítsék ennek a módosításnak az elfogadását. A filmtörvényt 2004-ben pártállásra való tekintet nélkül fogadtuk el közösen. Mindannyian éreztük akkor, hogy fontos jogszabály mellett állunk ki.
Tisztelt Országgyűlés! Most először beszélhettem önök előtt. Bízom benne, hogy egyetértésre és konszenzusra jutunk ebben a kérdésben, akárcsak a filmszakma, ebben a kérdésben már megtette konszenzusos javaslatát. Ezzel elérhetjük, hogy megszilárdíthatjuk a magyar filmipar, a teljes mozgóképipar közösen megteremtett alapjait.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
