DR. SCHIFFER JÁNOS

Teljes szövegű keresés

DR. SCHIFFER JÁNOS
DR. SCHIFFER JÁNOS, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kulturális bizottság 10 igen, 5 nem és 2 tartózkodás mellett tartotta általános vitára alkalmasnak a törvénytervezetet. Mondhatnék ennyit is, és ezzel tájékoztatnám a tisztelt Házat, a jelenlévőket a bizottság álláspontjáról.
Ugyanakkor nem szabad elmenni amellett, amit az államtitkár úr is mondott, hogy a 2003 decemberében elfogadott törvény tényleg teljes konszenzussal lett elfogadva nemcsak a parlamentben, hanem a szakma részéről is.
(10.00)
És nem csak el lett fogadva ez a törvény: ennek a törvénynek a hatását, pozitív hatását az egész filmipar, filmművészet tudta értékelni az elmúlt években. Ha csak számokra fordítjuk le a dolgot, többszörös lett a Magyarországon gyártott filmek száma, nemcsak száma, hanem értéke is, több milliárd forint jelent meg a költségvetésben a filmgyártásból mint bevétel, és emelkedett az a támogatási lehetőség, amely a magyar filmek támogatására, illetve az adókedvezménnyel az itt forgatott filmek támogatására lett biztosítva.
Ha ilyen pozitív a dolog, akkor felmerül a kérdés, hogy miért voltak tartózkodók, miért voltak ellenszavazatok, milyen vita alakult ki a bizottságban. A bizottságban természetesen az elfogadott törvény és annak pozitív hatása miatt felmerült a kérdés, hogy miért van szükség a módosításra. Az államtitkár úr is elmondta a bevezetőjében, hogy nem a kormány szándéka volt az, hogy módosítsa ezt a törvényt, hanem 2003-ban, amikor elfogadtuk, akkor még az Unión kívül voltunk, 2004-ben Magyarország az Unió tagja lett, meg kell felelni azoknak az uniós elvárásoknak, szabályoknak, amelyek az állami támogatásról szólnak.
Két útja van a magyar kormánynak, illetve Magyarországnak, hogy változatlanul hagyja a törvényt, tehát a támogatási rendszert elzárja a filmektől, vagy pedig megkeresi azt a kompromisszumos megoldást, ami az állami támogatások bővebb lehetőségét adja meg a filmek támogatására az uniós szabályok figyelembevételével. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert ha ez csupán gazdasági terület lenne, tehát csak a filmiparról beszélhetnénk mint iparról, akkor sokkal nehezebb helyzetben lenne az ország, illetve a minisztérium, illetve a filmszakma is, de mivel itt a művészetről, a kultúráról is szó van - és ez elhangzott a bizottsági vitában is -, a kultúránál könnyebb szabályozási lehetőség áll rendelkezésre. Ezt a kompromisszumot kereste a kormányzat az elmúlt évben, és jött egy javaslattal, amely nem egyedülálló javaslat, mert Európában több helyen is használnak hasonló szabályozásokat, és ezt terjesztette a parlament elé a kormányzat.
Három terület az, ami ebben lényeges: a magyar filmek támogatása, az úgynevezett alacsony költségvetésű filmek, illetve az úgynevezett nehéz filmek lehetőségének támogatása, ahol 50 százaléknál magasabb lehetőség legyen arra, hogy támogassa az állam a filmgyártást. Itt egy értékcsökkenést kell elfogadni; a korábbi 500 millió forint helyett 237 millió az, ami az alacsony költségvetésű film keretét határozza meg, illetve a koprodukcióban készült filmekre 467 millió forintot jelent, valamint ennél a támogatásnál viszont nem az 50 százalékos, hanem a 90 százalékos határ jelenik meg.
A másik nagyon fontos része nem a magyar filmgyártást, illetve filmművészetet érinti, hanem az itt zajló jelentős befektetésekkel megalapozott filmgyártás egyéb területeit is. Nyilvánvalóan a bérmunkákról, külföldi filmek Magyarországon való forgatásáról van szó, ahol ugyancsak mutatják a számok azt, hogy a 20 százalékos adókedvezmény nagyon sok befektetőt hozott Magyarországra, és ettől megugrott a filmgyártás száma Magyarországon. És ez nemcsak azt jelenti, hogy itt bérmunkákat végeznek, hanem ez nagyon fontos lehetőséget jelent a magyar filmművészetben, filmiparban dolgozók számára, és ezt is meg kell őrizni.
Tehát amikor itt ennek a törvénynek az elfogadásáról van szó, az azt jelenti, hogy lesz-e mód jövőre továbbra is támogatást adni mind a magyar filmek létrejöttéhez, mind az itt folyó bérmunkákhoz. Remélem, hogy a vita ugyanazt a konszenzust fogja majd a végén eredményezni, hogy jövőre ugyanúgy támogatható legyen a Magyarországon sorra kerülő filmek forgatása, mint az elmúlt években is.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem