DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Az ajánlás három pontjáról szeretnék szólni a vita e szakaszában. Az ajánlás 21. és 25. pontjában szerepel az az általam benyújtott két módosító javaslat, amelyek részben a tárgyaláson történő felvételkészítés szabályait változtatnák meg. Mindannyian ismerjük azt a helyzetet, hogy a sajtó hosszú évek óta kifogásolja, hogy a bírósági tárgyalásokról nem tud megfelelő módon tudósítani, az ott elhangzottakról az érintettek vagy érdekeltek nem tudnak megfelelő módon felvételeket rögzíteni, készíteni. A törvényjavaslat ad egy olyan szabályozást, amely ezt a problémát megpróbálja megoldani, azonban két pontban változtatást szeretnék ezen javasolni.
Az egyik pont arról szól, hogy a nyilvános tárgyaláson a bíróság tagjairól és a jegyzőkönyvvezetőről a sajtó kép-, illetve hangfelvételt készíthet, ha ez a tárgyalás rendjét nem zavarja. Ez szerepel a most benyújtott szövegben. Én elhagyni javasolom az utolsó tagmondatot, a “ha ez a tárgyalás rendjét nem zavarja” szövegrészt, mert úgy gondolom, hogy a tárgyalást vezető bírónak minden törvényes eszköz rendelkezésére áll annak érdekében, hogy fenntartsa a tárgyalás rendjét, és ha bárki bármilyen módon megzavarja a tárgyalás rendjét, akkor a polgári perrendtartás szabályai szerint a bíró kezében számos eszköz van annak érdekében, hogy helyreállítsa a rendet, illetve megakadályozza a rendzavarást. Azonban ha e szakasznál is meghagyjuk ilyen módon ezt a rendelkezést, akkor úgy gondolom, hogy ez esetlegesen visszaélésekre, túlzottan elvont esetek alkalmazására is alkalmas lenne, így igazából valódi érdemi ok nélkül megakadályozhatná vagy megtilthatná azt, hogy felvétel készüljön a tárgyalásról. Ez a jogalkotónak semmiképpen nem lehet célja.
(13.20)
A másik ehhez kapcsolódó módosítás pedig egy kiegészítés a részemről, mely úgy hangozna, hogy törvény eltérő rendelkezésének hiányában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről, valamint a meghatalmazottként eljáró jogi képviselőről hozzájárulása nélkül is készíthető kép-, illetve hangfelvétel.
E rendelkezés nem jelent mást, mint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtése. Tehát úgy gondolom, hogy a két törvénynek ebben a tekintetben is összhangban kell állnia egymással, és ezért indokolt, hogy e kiegészítő rendelkezés bekerüljön a törvényjavaslatba.
A másik dolog, amiről szeretnék nagyon röviden szólni, ez az ajánlás 33. pontjában szereplő módosítás, amelyet Simon Gábor kollégámmal, aki szintén itt van az ülésteremben, együtt terjesztettünk elő, de többünkben is megfordult, sőt a tárca alapjavaslatában is szerepelnek már arra vonatkozó szabályok, hogy a gondnokság alá helyezés iránti eljárásban a költségviselés szabályai megváltozzanak.
Viszonylag ritkán fordul elő, hogy nagyon vehemensen és egyértelműen országgyűlési képviselőként törvénymódosítás iránti szándékkal keresnek meg szakemberek vagy állampolgárok. Ebben az esetben ez történt. A gondnokság alá helyezésre vonatkozó költségviselési szabályok ma méltánytalanul és igazságtalanul szerepelnek a hatályos rendelkezések között. A mi módosításunk arra irányul, hogy a gondnokság alá helyezéssel összefüggő eljárásokban jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül teljes költségmentesség illesse meg az érintetteket. Úgy gondolom, hogy az ilyen típusú eljárásokban egyértelműen méltányosabb az, ha teljes költségmentességet rögzít a törvény, ezért nagyon remélem, hogy mindenki más is egyet fog tudni érteni majd a módosító javaslatunkkal, az előterjesztő a bizottság ülésén támogatta. Kérem, hogy tegye ezt majd az Országgyűlés is a javaslatokkal.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
