FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztők ugyan nincsenek jelen, de hozzájuk is fogok szólni, mint ahogyan tegnap, a szavazási időszakban, amikor rendkívüli körülmények között került sor az általános vitára, és az ott elmondott Fidesz általi képviselet alkalmával a viszontválaszban Bőhm András mint előterjesztő, kvázi úgy érvelt a gondolataimra, hogy nem is értem, miről van szó, és tulajdonképpen nem azt kifogásoltam meg, amit ők igazából törvénytervezetként benyújtottak. Mind az első előterjesztő, Gy. Németh Erzsébet, mind Bőhm András második előterjesztőként és a kormány részéről a benyújtott változatot egyelőre teljes terjedelemben támogatták.
Az előterjesztés ellen a legsúlyosabb kifogásom az, hogy egy újabb alkotmányellenességbe fordul a törvény, ha ezt a tervezetet elfogadják. Ezt az alkotmányellenességet egy hosszas procedúra, tízéves küszködés után a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének kezdeményezésére és javára az Alkotmánybíróság, úgymond, helyes értelmezéssel helyre tette - ez mintegy egy hónappal ezelőtt történt -, és a benyújtott törvénytervezetnél az egyedüli kifogásom az volt, hogy az Alkotmánybíróság által kimondott döntéssel, annak szellemiségével ellentétes a most benyújtott képviselői önálló törvénytervezet.
A mai napon a mezőgazdasági bizottság már tárgyalta a benyújtott módosító indítványokat, és hála istennek több indítvány is az általam kifogásolt szakaszt megpróbálta korrigálni és helyre tenni, úgy, hogy az szinkronban legyen az Alkotmánybíróság döntésével. Ennek örültem, mert ez azt jelentette, hogy nemcsak én kifogásoltam ezt a kérdést, és örültem, megnyugodtam, hogy Bőhm Andrásnak ugyan már viszontválaszolni nem volt lehetősége - mint előterjesztőnek az utolsó szó jogán van lehetősége még értékelni az addigi hozzászólásokat -, de ezek szerint mégiscsak azt jelentette, amit mertem is feltételezni, hogy tudom, mit beszélek, tudom, melyik törvénytervezetről beszélek, és ismerem az Alkotmánybíróság idevonatkozó döntését. Ezt azért mertem állítani, mert egy héttel ezelőtt, amikor a mezőgazdasági bizottság - mint első helyen kijelölt bizottság - a tárgysorozatba-vételről és az általános vitára való alkalmasságról döntött, már akkor felvettem a kapcsolatot a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének vezetőivel, akik jelezték, hogy velük arról egyeztetés vagy információadás, hogy egy ilyen típusú módosítás bejön, nem történt. Én ezt kifogásoltam a tegnapi felszólalásomban. Azt hozzáteszem, hogy a múlt heti keddi ülést követően, miután eljuttattam a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének a benyújtott törvénymódosítás-változatot, ők azonnal mintegy négyoldalas kritikával fogalmazták meg, és mutattak rá arra, hogy ismételten miért lesz alkotmányellenes ebben a formájában. Ennek az információnak a birtokában mertem állítani azt, amit tegnap állítottam.
Az már csak örvendetes tény, hogy a múlt heti keddi, szerdai tájékoztatás után, amit megtettem a MEOE felé, felvették a kapcsolatot mind a mezőgazdasági bizottsági képviselőkkel, mind a beterjesztőkkel, Gy. Németh Erzsébettel és Bőhm Andrással, és a múlt hét pénteken egy kompromisszumos megállapodás született, hogy hogyan nem sérti a MEOE jogait, és hogyan nem lesz újra alkotmányellenes egy ilyen jogszabály. Ennek megfelelően módosító indítvány született meg, amelyet - mint említettem - nemcsak jómagam, hanem Herbály Imre képviselőtársam is jegyzett.
A dolgok, mint a klasszikus mesében, szépre-jóra fordultak, legalábbis az eddigi szakaszában, hiszen itt meg kell köszönni a minisztérium ez irányú újragondolt állásfoglalását, amelyben támogatta, hogy az előterjesztők és a MEOE által közösen megfogalmazott módosító indítványt - amely Herbály Imre által került benyújtásra - az előterjesztők is, a kormány is támogatták. Ez azt jelenti, hogy ha a bizottsági ülésen most elfogadott módosító indítványokról való szavazás következtében majdan a parlament is ez alapján szavaz, akkor nincs akadálya, hogy ez a törvény megszülessen, illetve nem bántja a hazai eb- és macskafajták tenyésztői szervezeteit, nem zavarja őket a kiállítás és egyéb rendezvények megtartásában. Bár hozzáteszem: ez az eb- és macskafajták tenyésztői szervezetére igaz, a törvénytervezet további szakaszai a többi tenyészállatkiállítás-szervezőre és -rendezőre vonatkozni fognak, azaz itt a törvény előírja, hogy elismert tenyésztői egyesületek által létrehozott szövetség hozzájárulásával lehet majd csak ilyen tevékenységet folytatni.
Megjegyzem, más tenyésztői szervezetekkel, hiszen tudjuk, dísztenyésztők vannak galambra, aranycsincsillára, hörcsögre, nem is tudom, hányfélére, velük majd megbeszéli a minisztérium, hogy mit gondoltak, de egyelőre ilyen értelemben a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületét nem zavarja, nem bántja, és nem látjuk alkotmányellenesnek. Úgyhogy még egyszer szeretném megköszönni az előterjesztőknek is, hogy a múlt héten a kezdeményezésem következtében sikerült kialakítani a kompromisszumos álláspontot, és a minisztérium is elvállalta ennek a módosító indítványnak a támogatását, hogy legyen béke ezen a fronton.
A jogi szakértők szerint azért jó lenne az egész állattenyésztési törvény ez irányú vonatkozását és azt az ominózus 1998. XII. 31-én megjelent rendeletet újragondolni, netán azt a rendeletet visszavonni, úgy, ahogyan erről két biztos úr is nyilatkozott többoldalas értelmezésben az elmúlt évek folyamán, de ez most nem tárgya a törvénytervezet vitájának.
Úgyhogy azt kérem így a képviselőtársaimtól, a majdani szavazáskor támogassák az előterjesztő által is, a kormány által is és a mezőgazdasági bizottság által is támogatott azon módosító indítványokat - mert több ilyen van -, amelyek ezeket a kritikus kérdéseket véleményünk szerint is most már helyesen rendezik.
Köszönöm szépen. Örülök neki, hogy ilyen irányban tudtunk együttműködni.
