PUCH LÁSZLÓ
PUCH LÁSZLÓ
PUCH LÁSZLÓ gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Ön azzal fejezte be, hogy nincs koncepciója a Gazdasági Minisztériumnak. Az egységes közlekedésfejlesztési stratégián belül, azt gondolom, biztosan ismeri ezt a társadalmi vitára bocsátott anyagot, amelyben természetesen részletesen van feltüntetve minden olyan rész, amit ön a stratégia hiányának említ; tehát hogy milyen elképzelései vannak a kormánynak a vasúttal, azt is tudva, hogy Magyarország vasúti hálózatsűrűsége jóval meghaladja az európai átlagot, viszont a kihasználtságuk jóval alacsonyabb, mint ami elvárható ettől a sűrűségtől.
Arra is választ kell kapnunk, hogy miért van ez így. Azért, mert mondjuk, a vasútvonalak jelentős részén, 90 százalékán a sebességkorlátozás a meghatározó. Ma az A pontból a B pontba való eljutásnak nem a legmodernebb és a leggyorsabb módja a vasúti közlekedés. Azt gondolom, hogy az a stratégia, amelyet a kormány ebben az ügyben képviselni tud, az ágazatok összehangolt működésének stratégiája lehet csak, tehát a vasúti és a közúti közlekedés párhuzamosságának megvizsgálása és természetesen a nemzetgazdasági érdekeknek megfelelő összhang megteremtése. Önnek azzal is számolnia kell, amikor erről beszélünk, hogy a vasútfejlesztés elmúlt évtizedekbeli elmaradása egyik évről a másikra való pótlásának sincs lehetősége, hisz a fejlesztés nemcsak hogy nagyon drága, hanem műszakilag is nagyon meggondolandó. Azt gondolom, hogy az a kiemelt program, amely az európai fő közlekedési útvonalakat fedezi, kellően megalapozott, és ehhez az európai uniós források is rendelkezésre állnak.
Hogy a mellékvonalak és szárnyvonalak felülvizsgálata hogy és mint történt, a GKM már régóta keresi a választ ezekre a kérdésekre, hogy melyek azok a közforgalmú vasúti hálózatok, amelyek megtarthatók, melyek azok, amelyek kiválthatók, és hogyan és mint lehet ezeket a kiváltásokat elvégezni. A szakmai vizsgálat eredményeképpen 38 viszonylat került ebbe a körbe, amelynél nem igazolódott be, hogy a vasútnak bármilyen előnye vagy lehetősége lenne a közúttal szemben, és hosszú távon és perspektívában sem a vasút az erősebb, hanem elsősorban a közúti közlekedésre kellene helyezni a hangsúlyt.
Széles körű társadalmi vitát is lefolytattunk. Ön említette, hogy nem kapott a jegyzőkönyvből senki, aki részt vett ezen a megbeszélésen. Szeretném önt biztosítani, hogy a rendezvényről nem készült jegyzőkönyv, viszont az emlékeztető az internetre felkerült, és a tárca honlapján bármikor megtekinthető. Ha érdeklődők voltak e tekintetben, akkor azt meg tudták nézni, hogy ott mi hangzott el, és azt is igazolhatták, hogy abban egy valódi együttműködést ajánlott a tárca, mégpedig egy térségi vasúti modell létrehozásához. Azt gondolom, hogy van még munka, és természetesen lesz a következő időszakban nagyon sok közös dolgunk is, hogy az jól tudjon működni.
Menet közben létrehozta a tárca a közlekedésszervezési irodák regionális központjait, ami arról szól, hogy helyben tudjunk meggyőződni arról, milyen hasznosítások és milyen lehetőségek vannak a vasúti pályákkal és a vasúti közlekedéssel szemben. A 12 vonal, amelynek a közszolgáltatási szerződése május 31-én lejár: szeretném a képviselő urat megnyugtatni, hogy nagyon körültekintő és végiggondolt, megnyugtató megoldások esetén lesz csak lezárva bármely vonal.
Szeretnék még egy dolgot tisztázni és határozottan állítani: ellátatlan település e tekintetben nem maradhat, ami vasúttal nem megközelíthető, vagy esetleges vasúti szüneteltetés, ott a közúti közlekedésben az utazási feltételeknek és igényeknek megfelelően. Azt gondolom, érdemes azt is megnézni, hogy ez körülbelül mibe kerül nemzetgazdasági szinten, ha fenntartunk egy-egy ilyen elhanyagolható vasúti szárnyvonalat. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
