BORENSZKI ERVIN
BORENSZKI ERVIN
BORENSZKI ERVIN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Két területtel szeretnék foglalkozni felszólalásomban; egyrészt a szankciórendszerrel, amit a törvény alkalmaz, másrészt a fogyasztóvédelmi civil szervezetek szerepével, egyáltalán a társadalmasítás értelmezésével a törvény szellemében.
Úgy látszik, az általános vita eddigi szakaszában nekem úgy tűnt, hogy az egyik vitatott pontja a szabályozás módosításának éppen a szankciórendszer. Tekintettel arra, hogy gondolom, minden képviselőtársam kapott egy levelet német, francia, osztrák, angol kamarák részéről, amelyben a nagyvállalkozások hátrányos megkülönböztetéséről, a szankciók arányosságáról szólnak, hívják fel a figyelmünket, erre reagálva mondanám, hogy szerintem a törvényben ami mozgásterünk van, itt mindenekelőtt a nemzeti érdeket, a fogyasztók érdekeit kellene legfőképpen figyelembe venni.
Úgy gondolom, hogy a jelenleg hatályos szabályozás nem tartalmaz felső korlátot a bírságok tekintetében, tehát ha úgy tetszik, még szűkül is a felső korlát meghatározásával a fogyasztóvédelmi hatóság mozgástere. Valóban szükséges az, hogy a bírságkereteken belül a vállalkozások méretéhez, árbevételéhez igazítva egy igazságosabb bírságkirovó rendszert hozzunk létre, ami azt jelenti, hogy a kisebb vállalkozások esetében csak egy kisebb bírság kiszabására nyílik lehetőség. Nem gondolom, hogy igazságos lenne az, hogy egy adott típusú jogsértés esetén egy kis üzlet, legyen akár városban, akár főleg faluhelyen, ugyanakkora bírságot kapjon, mint az a nagyvállalkozás, aki több ezer fogyasztóval találkozik eladásai során, fogyasztók tömegeivel találkozik a jogsértés során.
A szankciórendszerről Dér Zsuzsa képviselő asszony is szólt. Nemcsak a bírságok összege változott, hanem bekerült egy enyhébb szabályozási lehetőség is, intézkedési eljárási lehetőség, amely kötelezi a vállalkozást arra, hogy a hiányosságokat szüntesse meg. Ugyanakkor egy erősebb kategória is bekerült a szabályozásba, ami egy szélesebb körben lévő üzletbezárás lehetőségét adja meg, mérlegelési jogkörben természetesen.
(12.10)
Rátérve a társadalmasításra, a fogyasztóvédelmi civil szervezetek dolgára, a konkrét törvényszöveg egy helyen fogalmaz meg e tekintetben változtatást, kiegészíti a civil célokat azzal a ponttal, amely azt fogja segíteni, hogy ebben a társadalmasítási folyamatban minél inkább részt vehessenek, és ha a pályázati cél megvalósítása anyagi forrást igényel, a pályázati célok, felhívások során e tekintetben forrásokat élvezhessenek. Ugyanakkor jól tudjuk, hogy minden cél megvalósítása anyagi forrást igényel, ezért is került erre sor. Azt nem gondolom, hogy ezen túl bizonyos normaszövegeket kellene beszúrni. Mindenképpen indokolt azonban, hogy e területen léptünk, civil szervezetek egyre nagyobb arányban vonódnak be a fogyasztóvédelmi feladatok ellátásába. Úgy gondolom, ez nem igényel külön szabályozást.
2008. január 1-jétől létrejött a fogyasztóvédelmi tanácsi irodák országos hálózata. Ez úgy működik jelenleg, hogy a Fogyasztóvédelmi Hatóság és a civilek közös együttműködésben, általában a hatóságok mellett vagy más helyiségben minden megyében látnak el ügyfélszolgálati tevékenységet. Ez a pont szolgál arra, hogy megerősítsük a civil szervezeteket, amelyek ténylegesen részt akarnak venni ebben a munkában, és kiszámítható támogatást is adunk számukra, hogy ellássák ezt a nagyon fontos feladatot. Azonban mégis két fogalmi kör él a köztudatban a fogyasztóvédelmi civil szervezetekről. Egyrészt ezek a szervezetek jogosultak Magyarországon közérdekű keresetet indítani, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy kétéves működés során egyre nagyobb létszámban jönnek létre ilyen civil szervezetek, amelyeknek a komolyabb súlyt az adja, hogy taglétszámukban is népesek.
Másrészt van egy másik terület, ahol ezzel a fogalmi körrel találkozunk, akik - most tisztelet a kivételnek - azt használják ki, hogy erre bizonyos állami támogatást igénybe lehet venni. Beteszik az alapszabályukba, alapító okiratukba a fogyasztóvédelmet mint célt, és ennek megfelelően próbálnak állami forráshoz jutni. Azt gondolom, hogy ez a szabályozás, amit egyesek szűkítésként fogalmaztak meg - hogy nem lehet, mondjuk, tíz fővel létrehozni ilyen típusú szervezetet -, helyes, mert nem az a cél, hogy ilyen módon adjunk támogatást egyébként fogyasztóvédelemmel olyan nagyon nem foglalkozó szervezeteknek, hanem éppen azokat részesítsük támogatásban, akik eddig ezzel komolyan foglalkoztak, és szeretnének foglalkozni a jövőben is.
A civil szervezeteknek ad nagyobb mozgásteret a jövőben a panaszügyintézés és a tájékoztatás terén adott nagyobb lehetőség. Az év második felében fog - és erről ugyancsak beszélt Dér Zsuzsa képviselő asszony - egy nagyon erőteljes oktatási munka beindulni a közoktatásban és a felsőoktatásban, valamint az iskolán kívüli képzésekben. A pályázati támogatásokkal be tudjuk vonni a civil szervezeteket ebbe a körbe is, hogy így itt is még erősebb jogosítványuk és szerepvállalásuk legyen a jövőben. Bízom abban, hogy az általános vita keretében ezekben a kérdésekben közeledhet majd az álláspontunk, és a részletes vita során egészen közel jutunk ahhoz, hogy jó szívvel szavazzuk meg ezt a törvénymódosítást.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
