DEMENDI LÁSZLÓ
DEMENDI LÁSZLÓ
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/5450. számú, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvényjavaslat kapcsán azzal kezdeném, hogy a kormány felismerte a téma szükségességét, hogy megváltozott a világ körülöttünk. Önmagában a törvényjavaslat, ennek a története nem innen kezdődött, a törvényjavaslat előkészítése jogszabályok, kormányhatározatok alapján egy folyamat eredménye.
A törvényjavaslat három kiemelt szabályozási célt tűz ki, amelynek keretében meg kell határoznia az élelmiszer-biztonsági célból nyilvánosságra hozható és kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok körét, a hatósági jogköröket - egységesen, a teljes élelmiszerlánc tekintetében -, és meg kell erősítenie az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés és szankcionálás eszköztárát.
A törvényjavaslat előterjesztője, a tárca a szántóföldtől az asztalig elv szerint figyelembe vette, hogy a talajvédelem, növényegészségügy, növényvédelem, takarmányozás, állategészségügy, állatgyógyászat az élelmiszer-biztonság alapvető kérdései, amelyek egymástól szét nem választhatók.
(12.40)
Az egy kézben lévő direkt irányítás biztosítja, hogy az élelmiszerlánc bármely pontján jelentkező probléma esetén az ellenőrző hatóság hatékonyan és gyorsan reagálni tud, és az eredményes intézkedést nem akadályozza a más hatóság megkereséséből származó esetleges időveszteség. A szervezeti átalakítás lehetővé teszi, hogy a felmerülő élelmiszer-biztonsági veszély előzményeit és következményeit az ellenőrző hatóság végig tudja követni a teljes élelmiszerláncon.
E törvényjavaslat az egységes jogi környezet megteremtésével a korábban említett hatékony reagálást kívánja megerősíteni. Az élelmiszer-biztonsággal összefüggő problémák, visszaélések megelőzését leginkább úgy lehet biztosítani, ha az élelmiszerlánc bármely területén a hatósági személy azonos eljárásrendet követő ellenőrzést alkalmaz.
Az élelmiszer-biztonság területén az elmúlt években tapasztalt problémákból kiindulva, a fogyasztók egészségének, érdekeinek és a piaci verseny tisztaságának védelme érdekében szükséges a hatóság szankcionálási lehetőségének megerősítése és az ellenőrzési eljárásrend egységesítése.
A törvényjavaslat további célja, hogy egységesítse a hatósági intézkedéseket. A jelenleg hatályos törvényeket ezért szükséges módosítani, a felhatalmazó rendelkezések bővítése érdekében is. Az igen összetett joganyagot egyszerűsíteni szükséges, nemcsak annak érdekében, hogy segítse az ellenőrző hatóság munkáját, hanem hogy az ügyfelek számára is könnyebb legyen a jogalkalmazás. Az egységes jogszabályi háttér megteremtésével az ügyek intézése egyszerűsödik az ügyfél számára, valamint megvalósul a régóta elvárt egységes szemlélet a döntés és az eljárásrend tekintetében.
A törvényjavaslat alapján a későbbiekben a végrehajtási feladatok részleteit tartalmazó rendeletek kibocsátására, illetve a már hatályban lévő rendeletek módosítására is szükség van.
Az élelmiszerlánc ellenőrzési feladatait betöltve, szerepet fog vállalni a feketegazdaság visszaszorításában. Az illegális tevékenységek elleni küzdelemben, különösen az agrárszektor területén, az élelmiszer-biztonsági szerv saját lehetőséggel bír alaptevékenységéből kifolyólag. Egyrészt nyomozati jogköre nem lévén, más hatóságok jogsegélyére és közreműködésére van utalva a felderítések során, másrészt társszervétől eltérően, egyedülállóan az élelmiszer-biztonság szempontjából fontos nyomon követhetőség biztosítása révén nemcsak pontszerű, célzott ellenőrzéseket végez, hanem folyamatában felügyeli a lánc egészét. Ebből következően önállóan képes az illegális előállító, forgalmazó, hamisító tevékenységek visszaszorítására, a társhatóságokkal együttműködve az ezekből a tevékenységekből származó jövedelmek felderítéséhez pedig hatékony segítséget jelent.
Meglátásom szerint átláthatóbbá, egyszerűbbé válik mind a jogalkalmazó, mind az előállító számára, és a fogyasztó is könnyebben tájékozódik majd az alapvető előírások között. A részletes szabályok alacsonyabb rendű jogszabályokba kerülnek. Ez egy rugalmasabb végrehajtást, jobban kezelhető végrehajtást, és újabb közösségi vagy az újonnan felmerülő problémák kezelését rugalmasan szolgáló rendszert takar majd.
A teljes élelmiszerláncra kiterjedő egységes hatósági környezet önmagában könnyíti a lánc résztvevőinek mindennapjait, a hatósági ügyek intézéseit. Az egyablakos ügyintézéssel a vállalkozók engedélyezési ügyei ugyanolyan mértékben egyszerűsödnek, mint a fogyasztók panaszainak a kivizsgálása.
A törvényjavaslat egységesíti a szankcionálási gyakorlatot, a figyelmeztetéstől a pénzbírságon át a tevékenység megtiltásáig. A büntetések kiszabásánál figyelembe veszi a vállalkozó gazdasági erejét, a vállalkozási mellett a személyes felelősséget is. Tehát azt mondhatjuk, hogy a párhuzamosságok megszüntetésével javul az ellenőrzés hatásfoka, és a fogyasztók is könnyebben el tudják dönteni, hogy melyik hatóság illetékes a panaszuk kivizsgálásában. A javaslat kitér az élelmiszerlánc-eseményekkel kapcsolatos közérdekű információk körére is, illetve nyilvánosságra hozataluk módjára, egyértelmű környezetet teremtve a hatóság számára.
Tisztelt Országgyűlés! Az általános vita eddigi történései kapcsán az eddig elhangzott véleményekből felmerült néhány dolog, amelyet szintén szeretnék a hozzászólásomban érinteni.
A helyi piacok működtetése és a helyi piacok rendje témaköre többször előfordult több hozzászólásban már eddig is, aminek a felvetését jogosnak tartom, és valóban egyértelműsíteni kell. Véleményem szerint is arra lehet számítani, hogy az elkövetkezendő időkben a helyi termékek értékesítése - hiszen ez egy tendencia az Európai Unióban és Magyarországon is - a helyi piacokon történik - most ezt fizikálisan nem határolnám be -; nem olyan nagy mértékben, szerény mértékben, de növekszik. Nyilván az élelmiszer-biztonságnak erre a területre is ki kell terjednie, nyilván egy fogyasztói szokás generálása eredményeképpen számolhatunk ezzel, s maga a törvényjavaslat is számol ezzel azáltal, hogy a helyi termékek értékesítése kapcsán is ugyanazt az élelmiszer-biztonságot kell hogy garantálja a törvény a fogyasztók számára, amelyet egy más rendszerű értékesítésben. Ugyanakkor azt is szeretném hangsúlyozni, hogy ez viszont a termék-előállítóknak is alapvető érdeke.
Érdekes módon azért, ha Magyarországon előállított termékeket csak néhány országgal arrébb, de az Európai Unió területén értékesíteni akarunk, amelyek speciális magyar termékek, ezekkel kapcsolatban is kérnek valamifajta garanciákat a vevők. Ezen a területen is van még mit előrelépnünk. Azt hiszem, hogy jó úton haladunk. Azok a termék-előállítók, akik ezeket a helyi magyar termékeket előállítják, és garanciákat tudnak adni, ma az európai piacon is komoly eséllyel szerepelhetnek.
Az élelmiszer-biztonság szervezeti rendjével is több hozzászólás foglalkozott már a korábbiakban, egész röviden vagy profán módon megfogalmazva, hogy az MGSZH szervezeti rendjéből ki kell venni, meg nem látjuk, hogy mennyi a finanszírozása, vagy milyen körülmények között dolgozik.
Két éve elindult egy új szervezeti rend. A szervezeti rendet, azt gondolom, hogy nekünk, törvényalkotóknak is pontosan meg kell ismerni - azoknak, akik esetleg még nem ismerik -, mert ha jól megnézzük, akkor ennek a szervezeti rendnek a felépítménye úgy néz ki, hogy a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb kihasználása érdekében ad nagyobb mozgásteret. Miután az Élelmiszer-biztonsági Hivatal egy tárcához és egységes kézbe került, szakállamtitkári irányítást kapott, tehát a lépések folyamatosan erősítették ezt a folyamatot, nem állítom, hogy nem kell még ezen majd változtatni a tapasztalatok alapján, de azt azért látni kell, hogy önmagában attól több pénz egy-egy feladat végrehajtására nincsen, hogy most majd külön költségvetési soron megjelenik-e, vagy nem. Mindenesetre azt az ezt megelőző bizottsági üléseken is mindannyian hallhattuk, hogy finanszírozási gondok nem akadályozták az élelmiszer-biztonsági lánc hatósági szervezetének működését, de a szolgáltatókat sem.
(12.50)
A jogszabály, a törvény jogi szerkesztésére és a jogszabály alkotásának arra a felvetésére, kritikájára, hogy az európai uniós jogszabályokat miért nem emeljük be egy az egyben ebbe a törvénybe, csak azt javasolnám, hogy gondolják végig a képviselőtársaim. Azért nem egyszerűbb az, ha a hivatkozási jogszabály ott van ebben a törvényben, és akkor csak fel kell lapoznom? Önmagában ez a száz oldal sem kevés akkor, ha egy fogyasztónak kell ezt elolvasni, de az is igaz, hogy ha ez mondjuk, hatszáz oldal lenne vagy még több, akkor még inkább elrettentene bennünket. Természetesen azt gondolom, hogy ez így egyszerűbb.
Ezenkívül pedig még az élelmiszer-biztonsági lánc működtetésének, a hatósági feladatoknak is vannak különböző részei, ezért mondjuk, a parlagfűvel kapcsolatos “miért nem egy helyen van” című felvetésnél is azt gondolom, hogy végig kellene gondolni, ha van ésszerű javaslat, akkor biztosan lehet ezen változtatni, mi ebben nyitottak vagyunk a magunk részéről. Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat egy olyan munkának az eredménye… - még akkor is, ha most egyelőre úgy tűnik, hogy nem tökéletes, de ha tökéletes lenne, akkor mit csinálna a következő parlament, talán ezt a kérdést is fel lehet tenni. Az élet változik, és lehet majd ezt tökéletesíteni.
Azt hiszem, abban egyet kellene értenünk, hogy ez az összes előkészítés - az összes tartalmat és az eddigi vitákat és egyeztetéseket, szakmai egyeztetéseket is figyelembe véve - azért eljutott egy olyan szintre, ami alapján kisebb módosításokkal a törvény támogatható, elfogadható, és igazából a legnagyobb hibát akkor követnénk el, ha ebből a törvényjavaslatból nem születne törvény.
Köszönöm szépen, ezért javaslom elfogadásra. (Taps az MSZP soraiból.)
