DIÓSSY GÁBOR
DIÓSSY GÁBOR
DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Egyetértek a képviselő úrral abban, hogy az energiaárak emelkedése érzékenyen érinti a kis- és közepes vállalkozásokat. Azt azonban cáfolom, hogy ez bármilyen szempontból jó lenne a kormánynak. Sok más tényezőtől eltekintve már csak azért sem állja meg ez a kijelentés a helyét, hiszen az energiaárak emelkedésével nemcsak a versenyszféra, hanem a költségvetési intézmények működtetése is természetesen jóval többe kerül.
Feltételezem, mindenki tisztában van azzal, hogy az energiaár-emelések nem a kormányzat akaratától függenek, azokat alapvetően nemzetközi folyamatok befolyásolják. Az ön által jelzett, a kis- és közepes vállalkozásokat érintő áremelkedési mértékek azonban erősen túlzottak. Az egyik legnagyobb magyarországi villamosenergia-kereskedőnél január 1-jétől alkalmazott árváltozások a kkv-kat érintően 0,4-18,6 százalékos mértékűek. A magyarországi energiaár-változások tendenciája egyébként természetesen hasonló a térség országaiban végbement folyamatokhoz, ezért emiatt a szomszéd országokhoz képest versenypozíció-romlás nem következhetett be.
A hatályos szabályozásban megkülönböztetett figyelmet kapnak a szociálisan rászorulók. A nehéz helyzetben lévők, a törvény szóhasználatával élve: az úgynevezett védendő fogyasztók villamosenergia-ellátásával a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény részletesen foglalkozik. A törvény értelmében e fogyasztói kör speciális kezelésben részesülhet, amelynek része például az előre fizető mérőórák felszerelése, amennyiben erre igényt tartanak. A szociálisan rászorulók számára nem indokolt külön villamosenergia-ártámogatási rendszert kidolgozni, hiszen terheiket a szociális törvényben szabályozott lakásfenntartási támogatás hivatott csökkenteni, amely a folyamatos hozzájárulást biztosítja a rezsiköltségek fedezéséhez, így potenciálisan meg tudja akadályozni a hátralékok felhalmozódását.
Ami pedig az energiastratégiát és az adóreformot illeti, jelenleg az Országgyűlés tárgyalja a 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepciónkat. Kidolgozását széles körű társadalmi vita előzte meg, a stratégia tervezete olvasható volt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján, 580 civil szervezet figyelmét hívtuk fel erre a tervezetre. Kértük őket, hogy tegyék meg észrevételeiket, amelyeket több alkalommal személyesen is megvitattunk a javaslattevőkkel.
A kormány az adóreform előkészítésén dolgozik. Az adó- és járulékcsökkentés mértékéről és irányairól a szakmai egyeztetések jelenleg is folyamatban vannak. A kormány a politikai vita után várhatóan április végén tudja meghozni döntését. A kkv-k versenyképességét azonban nemcsak a tervezett adó- és járulékmódosítás, hanem a múlt év októberében elfogadott, 2007-2013 közötti időszakra szóló, a kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó stratégia is kedvezően érinti. Ez a dokumentum egyértelműen a piac építését helyezi előtérbe. Az átfogó helyzetelemzés és a vállalkozások gazdálkodását akadályozó tényezők felmérése után a stratégia négy területet, a szabályozási környezet javítását, a finanszírozási források bővítését, a vállalkozói tudás és infrastruktúra fejlesztését jelölte ki annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások gazdasági teljesítménye a vállalkozók aktív közreműködésével növekedjen.
Bár néhány cég jelezte a minisztérium vezetése felé, hogy az energiapiac liberalizációja hátrányosan érinti versenyképességüket, arról nincs tudomásunk, hogy emiatt kivonulnának cégek Magyarországról. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a befektetők továbbra is vonzó célországnak látják hazánkat. Tárcánknak a befektetésekkel foglalkozó háttérintézménye, az ITDH (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) jelenleg több mint 400 olyan befektetési projekttel foglalkozik, amelyek országunkban történő megvalósításának lehetőségét vizsgálják ezek a cégek.
Köszönöm szépen. Kérem válaszom szíves elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
