DR. NYUL ISTVÁN

Teljes szövegű keresés

DR. NYUL ISTVÁN
DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Amikor az egészségügyi reformok szükségességéről beszélünk, ez kötelező feladat, mivel a fenntartható fejlődés biztosítása, egy magas színvonalú egészségügy egyaránt kihívás mindenütt a világon. 2002-től napjainkig mintegy 60 százalékkal nőtt az eü-alap költségvetése. Ilyen léptékű növekedés nem folytatható, mivel sem a járadékok, sem pedig az adók növekedése nem lehet cél, sőt ennek fordítottja lenne a kívánatos.
A reformlépések nem voltak tovább halaszthatók. A változtatás igen fontos eleme volt a struktúraváltás során az aktív ágyak számának jelentős csökkentése, a krónikus ágyak számának növelése. Ezzel egy időben nem titkolt cél volt, hogy kevesebb ember kerüljön kórházba, minél több legyen azok száma, akik a végleges ellátást háziorvosuknál és a szakellátóban kapják meg, azaz otthoni körülmények között.
A reformintézkedések sorába illeszkedik a co-payment gondolata és gyakorlata, a vizitdíj és a napidíj. Bevezetése előtt sok egyeztetés, megbeszélés történt, de ennek csupán európai gyakorlata és tapasztalatai álltak rendelkezésünkre, ahol jól működött és napjainkban is működik. Nálunk a bevezetés óta eltelt tíz hónap tapasztalata jó irányú változást eredményezett a betegellátásban. A betegek döntő többsége igenis elfogadta - háziorvosok nyilatkozták ezt -, már számoltak vele. Tény, hogy ezzel 20-25 százalékkal nőtt a praxis bevétele, és ennek meg is volt a helye a praxis működtetésében.
Ma, amikor a háziorvosi adminisztráció megnőtt, kell a segítség a jobb munkához. Volt, ahol új munkaerőt vettek fel, volt, ahol bért emeltek, és ma már az internet is a munka szerves követelménye. Igazodni kell az OEP vényíró programjához, kötelező a taj szám ellenőrzése is. Igen, csökkent az orvos-beteg találkozók száma, a munkakörülmények javultak, több idő jut a tényleges betegellátásra. Ez a csökkenés elsősorban annak volt köszönhető, hogy a beteg indokoltan és okkal kereste meg orvosát, és elegendő volt a gyógyszere miatt háromhavonta megkeresni a praxist.
Háziorvosok véleménye, hogy ezzel megjelent egyfajta teljesítmény utáni anyagi elismerés, hiszen ez tükrözte a tényleges orvos-beteg találkozókat, egyidejűleg csökkent az indokolatlan hívások száma is. Szeretném - bár nincs itt - Mikola képviselő úr figyelmét felhívni arra, kérdezze meg a saját padsoraiban ülő, gyakorló orvosokat, hogy mi a különbség az indokolt és az indokolatlan között, különösen az indokolatlan hívásokra gondolok, ami ügyelet alatt történik. E csökkenés oka nem feltétlenül a szociális helyzettel magyarázható, de meggyőződésem, hogy kezdett kialakulni egyfajta egészségtudatos, az egészséget értéknek tartó magatartásforma is.
Tisztelt Képviselőtársak! Március 9-én az ügydöntő népszavazás megszüntette a vizitdíjat, a napidíj gyakorlatát és a tandíj tervezetét. Természetes, hogy mihamarabb eleget kell tenni a népszavazás döntésének. A bevezetés kötelme ugyan 2009. január lenne, de nem életszerű ezzel várni, mert biztos, hogy nagyon sok konfliktushelyzetet generál orvos és beteg, orvos és intézmény, orvos és szakellátó között.
Joggal vetődik föl a kérdés: mi lesz a további színvonalas betegellátással? Meggyőződéssel és felelősséggel lehet állítani, hogy a háziorvosok, akiknek a finanszírozása a vizitdíjjal együtt sem volt kellőképp elismert, tovább végzik a dolgukat, a bevételük viszont a vizitdíj előtti szintre kerül. Tudomásul kell venni azt is, hogy a vizitdíj elvesztése minden felnőtt- és gyermek-háziorvosi praxist érint, mintegy 6400 orvospraxisról beszélünk. Biztos, hogy a munkakörülmények romlanak, nő a zsúfoltság, kevesebb idő jut a betegellátásra, nőni fog a hívások száma, és biztosan több beteg kerül kórházba. Várhatóan nőni fog a kórházi napok száma is.
(16.20)
Egyértelműen a betegellátásban egyfajta visszarendeződés következik be. Nem vitatható, hogy egy jobb, biztonságos betegellátáshoz forrásbővítésre lenne szükség, de ezzel a népszavazás előtt kellett volna már számolni. A szűrőprogramban való aktív részvétel, a törzskartongondozás, pályázati források nyilván jelenthetnek egyfajta forrásbővülést, de ez közel nem pótolja a kiesett vizitdíjat. S ezzel meg kell kérdeznünk azt, hogy valóban most is ezzel kezdődik-e a jövő. Nekünk erről egész más az elképzelésünk, az egészségügy biztonságát nem ez az út fogja jelenteni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem