DIÓSSY GÁBOR
DIÓSSY GÁBOR
DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Messzemenően egyetértek a képviselő úrral abban, hogy a schengeni határnyitás újabb lehetőséget teremt az Ipoly térségében élő vállalkozásoknak és embereknek arra, hogy elmélyítsék eddigi együttműködésüket. Ehhez az infrastruktúra fejlesztése természetesen egy újabb jelentős lökést tud adni.
A 2003-2004-ben végzett vizsgálat szerint az Ipoly völgyében 11 közúti kapcsolat helyreállítása, illetve kiépítése indokolt. Ebből magyar részről egy, a Pest megyei Tésa térségben lévő jelent kizárólag útépítési feladatot, mivel maga a híd szlovák területen található, a többi tíz közös Ipoly-híd közül kettő építése 2007-ben aláírt magyar-szlovák egyezmények alapján rövidesen megkezdődik, amelyhez magyar részről minden feltétel adott. A további nyolc híd tervezése pedig folyamatban van.
Ami az érintett vasútvonalak fejlesztését illeti, az Ipolyság-Drégelypalánk között felbontott 6,3 kilométer hosszú vasúti vonalszakasz visszaépítésével, amelyből 6 kilométer magyar területre, 300 méter pedig szlovák területre esik, elvileg valóban visszaállítható lenne a korábbi regionális vasúti kapcsolat Rétság-Balassagyarmat-Zólyom-Besztercebánya között. A lehetőségek feltárása érdekében két elemzés is készült, két részletes elemzés. Az egyik 2000-ben, amely egyúttal Nógrád megye teljes vasúti hálózatának állapotát, a fejlesztési igényeket és lehetőségeket is megvizsgálta. 2004-ben pedig a szlovák miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére a MÁV Rt.-nél szakértői munkacsoport végezte el a hatásvizsgálatot.
Mindkét anyag, tehát a 2000-ben készült és a 2004-ben készült döntés-előkészítő anyag egybehangzó megállapítása az volt, hogy a 6,3 kilométeres szakasz visszaépítése vasútüzemi, -forgalmi szempontok és a mérsékelt gazdasági aktivitás alapján jelenleg nem indokolható. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben a gazdaságilag, történelmileg, kulturálisan szoros egységet alkotó nógrádi térségben a kapcsolatok erősödése révén ne keletkezhetne jelentősebb igény, akár indokolt igény is a vasútvonal újjáépítése iránt.
Szeretném megerősíteni, hogy a Vác-Drégelypalánk-Balassagyarmat vasútvonalon a közszolgáltatási személyszállítást és üzemeltetést továbbra is fenntartjuk. A Balassagyarmat-Szécsény-Nógrádszakál-Ipolytarnóc vonal jövőbeli üzemeltetését illetően még nem született meg a végleges döntés. A Nógrádszakál-Ipolytarnóc vonalon megmarad az úgynevezett peage-áruforgalom, azaz a Szlovákiából Szlovákiába irányuló, hazánkon átvezető áruforgalom. A Vác-Balassagyarmat-Ipolytarnóc-Losonc vasútvonal átlós nemzetközi fővonallá átminősítésének feltétele - amelyről a képviselő úr említést tett -, hogy ott jelentős forgalom bonyolódjon, és szerepeljen az úgynevezett transzeurópai közlekedési hálózat, a TEN vonalai között. A TEN-vonalak módosítása ugyanazt az európai egyeztetési és eljárási folyamatot igényli, mint a jelenlegi hálózat elfogadása. Ehhez azonban igen jelentős nemzetközi forgalom szükséges természetesen. Sajnos, Ipolytarnócnál vasúti határátkelő sincs jelenleg, és ismereteink szerint szlovák oldalon sincs szándék ilyen átkelő létrehozására.
A képviselő úr által említett közlekedési szövetségre vonatkozó javaslatot üdvözlendőnek és támogatandónak tartjuk. Nyugat-Európában ugyanis már sokéves gyakorlata van a közlekedési szövetségek létrehozásának, eredményes működtetésének. A közlekedési szövetségekről jelentőségük miatt törvény megalkotását tartjuk indokoltnak, melynek előkészítése jelenleg folyamatban van, várhatóan ez év végén kerülhet az Országgyűlés elé.
A határ menti térség fejlesztésének lehetőségeit úgy ítéljük meg, hogy a legbiztatóbb megoldást a magyar és szlovák fél által közösen benyújtandó uniós pályázat adhatja. Ehhez a szükséges szakmai segítséget mind a vasúti (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) szervek, mind pedig a Magyar Államvasutak szakemberei meg fogják adni.
Köszönöm szépen. Kérem válaszom elfogadását. (Taps az MSZP soraiból.)
