DR. KOZMA JÓZSEF
DR. KOZMA JÓZSEF
DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! Mi itt Magyarországon az elmúlt évtizedek során megtanultuk, hogy a stabilitás, a biztonság és a demokrácia csak együtt létezhetnek. Koszovó önállóságának február 17-ei egyoldalú kikiáltása nyomán a szerbiai belpolitikai helyzet mind több válságjelenséget mutat, és a politikai életet Koszovó ügye és az elszakadásra adandó válasz kérdése ma blokkolja.
Az európai integráció ügye állni látszik, miközben a kormány lemondott, tavasszal előrehozott választások következnek, amelynek egyik lehetséges kimenetele az, hogy a nacionalista oldal alakíthat kormányt. A déli határainknál növekedő instabilitás ugyanakkor Magyarország számára is komoly veszélyekkel jár, fenyegetve gazdasági-politikai kapcsolatainkat. A mostani helyzetnek legkiszolgáltatottabbak ugyanakkor nem az anyaországi, hanem éppenséggel a vajdasági magyarok. Ők ugyanis azok, akik a leginkább kárvallottjai lehetnek az esetlegesen elszabaduló nacionalista indulatoknak. Éppen ezért a magyar kormánynak alapvető feladata, hogy külpolitikájával a helyzet stabilizálódását, az indulatok lecsillapítását, s ezzel a vajdasági magyarság szülőföldjén való békés boldogulását segítse elő.
Szerbia számára az európai út, illetve a gazdasági és politikai együttműködés hatékony stabilizáló tényezők lehetnek. Az együttműködés javítására, a baráti kapcsolatok építésére, a határon átnyúló együttműködésekre a dél-alföldi régióban Magyarországon számos politikai és gazdasági szereplő, civil szervezet, illetve önkormányzat mutatott már eddig is egy sor jó példát. Ezt a feladatot azonban a civil diplomácia eszközeivel önmagában nem lehet megoldani, kell a külpolitikai támogatás, menedzselés.
Kérdezem ezért az államtitkár asszonyt, mit tesz a magyar külpolitika Szerbia stabilizációjának elősegítése érdekében.
Köszönöm.
