MESTERHÁZY ATTILA
MESTERHÁZY ATTILA
MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Örömteli eseményre kerül ma sor Washingtonban, hiszen a magyar kormány és az Egyesült Államok kormánya egy egyetértési nyilatkozatot ír alá, amelynek az a lényege, hogy ezzel az első politikai lépéssel közelebb kerültünk ahhoz a régóta vágyott célhoz, hogy a magyar állampolgárok vízummentesen utazhassanak az Egyesült Államokba.
Azért tartom nagyon fontosnak, hogy erről ma beszéljünk napirend előtt, mert nagyon sok embernek okozott az elmúlt 18 évben nehézséget, bosszúságot ez a fajta vízumkényszer. De emellett említhetnék egy másik nagyon fontos problémát is: ’90 óta - a rendszerváltás óta - minden magyar kormánynak fontos, kiemelt külpolitikai prioritása volt az, hogy ezt a vízumkényszert megszüntethessük, és nem ment Amerikába úgy delegáció, illetve nem érkezett ide úgy amerikai delegáció, hogy bármelyik politikus, kormányzati szereplő - párthovatartozástól függetlenül - ne vesse fel ezt a témát mint Magyarország számára kiemelten fontos kérdéskört.
Tehát azt is lehet mondani, hogy egyfajta szimbólummá vált ez a vízumkényszer a magyarországi külpolitikai törekvésekben, ami az Egyesült Államokat érintette. 18 év után talán most állunk a legközelebb ahhoz, hogy egy lehetőséghez jussunk és megoldjuk ezt a problémát, bár még nagyon sok feltételt - technikai, jogi, adatvédelmi, szakmai problémát - kell megoldanunk. (Zaj. - Az elnök csenget.) De ettől függetlenül egyértelműen megszületett az a politikai döntés, amely arról szól, hogy Magyarország e technikai feltételek biztosítása után csatlakozhat a vízummentességi programhoz, és ezzel megszűnik Magyarország európai uniós másodrendű állampolgársága. Azért mondom, hogy másodrendű állampolgárság, hiszen a régi európai uniós tagállamok közül a többség - a kilenc újonnan csatlakozott ország és Görögország kivételével, rajtunk kívül mindenki más - vízummentesen utazhatott az Egyesült Államokba.
’90-ben azt gondoltuk, a rendszerváltás elég ahhoz, hogy bizonyítsuk: Magyarország megérett arra, hogy a világ nyugati felébe vízummentesen, mindenféle engedély nélkül utazhasson. Aztán egy újabb állomás következett: a NATO-csatlakozásunk; ismételten azt gondoltuk, hogy Magyarország annak a politikai-katonai szövetségnek a tagja, amely azonos értékeket oszt, és ez elegendő ahhoz, hogy talán ebben változás álljon be. De ugyanezt jelentette az európai uniós csatlakozásunk is, hiszen - ahogy az imént mondtam - az európai uniós tagállamok többségéből már vízummentesen utazhattak az Egyesült Államokba.
Ráadásul nagyon nehéz volt értelmezni az érvelést is, hiszen egyik oldalról azt hallottuk, hogy adott esetben a munkaerő-áramlás okozhat problémát az Egyesült Államokban; mi magyarok tudjuk, hogy a magyar munkaerő nem túl mobil, sok esetben még Székesfehérvárról sem akar átköltözni senki sem, mondjuk, a Tiszántúlra vagy fordítva. Tehát nem értettük ezt az érvelést. Aztán a terrorizmussal kapcsolatos problémákat sem egészen értettük Magyarországgal kapcsolatban, hiszen Magyarországon nincsenek vallási fundamentalisták, akik miatt adott esetben bárkinek is félnie kellene attól, hogy magyar állampolgár kockázatot jelenthetne bárhol.
(14.10)
Éppen ezért örülünk annak, hogy ezt az igazságtalan helyzetet felismerte a Bush-adminisztráció és az amerikai kongresszus. Ugyan egy szépséghibája van ennek a folyamatnak, nevezetesen: jobb lett volna, ha az Európai Unióval együttesen tudunk megegyezni, hiszen az Európai Unióban a vízumpolitika közösségi politika, éppen ezért az lett volna a legjobb, legüdvözítőbb megoldás, ha az Unió maga képes megegyezni az Egyesült Államokkal ebben a kérdéskörben.
De ettől függetlenül azt gondolom, helyes volt a magyar kormány álláspontja, amikor azt mondta, hogy az uniós állásponttól függetlenül, arra nem várva - hiszen most már idestova uniós tagként is négy éve várunk arra, hogy az Európai Unió ebben tudjon lépni - lépett a kormány, és eljutottunk addig, hogy ezzel az egyetértési nyilatkozattal megnyitottuk az utat abba az irányba, hogy 2009-től a magyar állampolgárok vízum nélkül utazhassanak az Egyesült Államokba. Természetesen a magyar kormánynak a tárgyalások során figyelembe kell és kellett vennie az európai uniós szabályokat és a magyar adatvédelmi rendelkezéseket is, de ezek teljes betartásával is megoldható és abszolválható ez a feladat.
És engedjék meg, hogy ezt az alkalmat is megragadjam arra, hogy köszönetet mondjunk azoknak az amerikai szereplőknek, akik fel- és elismerték ezt az igazságtalan helyzetet, és ezen túl egy gesztust is gyakoroltak Magyarország, a magyar emberek irányába, hiszen az egyik fontos kitétele ennek a vízummentességi programnak az, hogy az elutasított vízumkérelmek aránya 10 százalék alá csökkenjen. Ez a tavalyi évben Magyarországon 10,3 százalék volt, ami ugyan egy csökkenő tendenciát mutatott, de mégsem teljesítette a szűken vett limitet. Ennek ellenére döntöttek úgy az amerikai szereplők, az amerikai adminisztráció, hogy Magyarország is részt vehet ebben a programban.
Zárásképpen annyit engedjenek meg megjegyezni, hogy reményeim és bizakodásom szerint ez a vízummentesség nem pusztán egy szimbolikus siker lesz, hanem napi gyakorlati siker lesz az emberek számára, tehát magyarul: nem lesz bonyolultabb utazni az Egyesült Államokba vízum nélkül sem a közeljövőben.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
