CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényben meghatározott kötelezettség alapján a kormány kétévente beszámol az Országgyűlésnek a Magyar Köztársaság területén élő kisebbségek helyzetéről. E törvényi kötelezettségnek eleget téve a kormány a most tárgyalt helyzetértékeléssel hatodik alkalommal készített átfogó beszámolót az Országgyűlés számára a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről. A beszámoló összhangban áll a kormányprogramban a kisebbségpolitika területén meghatározott alapelvekkel és célokkal, az önkormányzatiság, a decentralizáció erősítésére irányuló kormányzati szándékokkal, valamint az esélyegyenlőség és a társadalmi igazságtalanságok felszámolásának, ezen belül a roma származású lakosságnak biztosítandó egyenlő esélyek kiemelt céljával.
(11.20)
A kormány kötelességének érzi, hogy a más hatalmi ágakhoz tartozó intézményekkel együttműködve őrizze és védje minden magyar állampolgár alkotmányos jogait, tekintet nélkül nemére, vallására, politikai meggyőződésére, etnikai hovatartozására. A beszámoló megerősíti a kormány hazai kisebbségekre vonatkozó deklarációját, amely nemzetünk szerves egésze részének, egyenrangú tagjának tekinti a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségeket, és hagyományaik megőrzését, kultúrájuk, anyanyelvük ápolását, az anyaországaikkal való kapcsolattartást a nemzetet gazdagító közös érdekeknek tartja. A kormány az európai, illetve szélesebb nemzetközi keretekben a kisebbségi jogok elismerését és tiszteletben tartását garantáló intézményi megoldások és jogi biztosítékok kiszélesítése érdekében lép fel.
A kormány által benyújtott kormánybeszámoló tartalmi elemei közül az alábbiakra külön is fel kívánom hívni a figyelmet. Egyrészt a beszámoló a 2005. február, 2007. február közötti kétéves időtartamra vonatkozóan mutatja be a kisebbségek helyzetében bekövetkezett változásokat, illetve a kormánynak a kisebbségek helyzetének javítására, a kisebbségi törvényben biztosított jogaik széles körű érvényesülése érdekében tett intézkedéseit. Másrészt a beszámoló a tárgyalt két év változásaihoz kapcsolódóan szükség szerint ismerteti az aktuális kisebbségpolitikai helyzet kialakulásában szerepet játszó korábbi, illetőleg közelmúltbeli előzményeket is. Harmadrészt a beszámoló összhangban van az Országgyűlés által 2005. október 17-én elfogadott, a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A beszámolót széles körben egyeztetve a kormányzati szervezetekkel, önkormányzatokkal, az országos kisebbségi önkormányzatokkal és a kisebbségi civil szervezetekkel, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel összefüggő állami feladatok ellátásáért felelős Miniszterelnöki Hivatal készítette el. A beszámoló elkészítéséhez hozzájárultak a megyei önkormányzatok közgyűlései, a megyei közigazgatási hivatalok, a Központi Statisztikai Hivatal, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete és pécsi regionális kutatóintézete is.
Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény történelmileg új lehetőséget nyitott Magyarország nemzeti és etnikai kisebbségei szempontjából. A törvény hatálybalépése óta eltelt közel másfél évtized jelentős eredményeket hozott. Az elmúlt években a hazai kisebbségpolitika konszenzuson alapuló célja folyamatosan az volt, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek számára olyan kisebbségbarát környezetet alakítson ki, amelyben megőrizhetik és továbbörökíthetik kulturális önazonosságukat, és szabadon élhetnek törvényekben biztosított jogaikkal, vagyis a gyakorlatban is élhetnek a kulturális autonómia törvényben rögzített lehetőségével.
A kiteljesedő kisebbségi önkormányzati rendszer révén lendületet kapott a kisebbségi közélet. Nemzeti közösségek lépésről lépésre megerősödve egyre inkább kezükbe vették saját sorsuk irányítását, az identitásőrzés intézményi körét, s ehhez az állam a többcsatornás finanszírozási rendszer révén egyre inkább feladatorientált támogatást biztosított.
A beszámolási időszakra az is nyilvánvalóvá vált, hogy a kisebbségvédelmi jogi keretek továbbfejlesztése szükséges. A kisebbségi törvény módosítását célzó jogalkotási folyamat eredményeként 2005. június 13-án az Országgyűlés elfogadta az új törvényi szabályokat. Az Alkotmánybíróság 34/2005-ös határozatával megállapította, hogy az új törvény kedvezményes mandátumra vonatkozó rendelkezése alkotmányellenes, ugyanis sérti az alkotmányból következő “egy ember egy szavazat” elvét. Ezért kellő szakmai és politikai egyeztetéseket követően az Országgyűlés immár a jelzett szakasz nélkül 2005. október 17-ei ülésén 99 százalékos támogatással fogadta el a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényt.
A törvénymódosítás lényeges változásokat hozott a kisebbségi önkormányzatok választási rendszerében. Az új szabályozás, igazodva az alkotmányos kötelezettséghez, egyértelművé teszi, hogy kisebbségi önkormányzatok létrehozására kizárólag a kisebbséghez tartozó választópolgárok jogosultak, és csak ők jogosultak. A kisebbségi választói jegyzék bevezetése teszi lehetővé, hogy csak az adott kisebbséghez tartozók vegyenek részt a kisebbségi önkormányzat megválasztásában. A kisebbségi választásokon ugyanis csak azok a magyar állampolgársággal rendelkező választópolgárok vehetnek részt, akik a nemzeti és etnikai közösséghez való tartozásukat a kisebbségi választói jegyzékre való feliratkozással kinyilvánítják.
Az új rendszer további célja az is volt, hogy civil bázison és civil kontroll alatt működő, valós kisebbségi közösségekre épülő és kisebbségi közösségeket képviselő önkormányzati rendszer jöjjön létre, amely szabályozottabb, rendezettebb körülmények között, bővülő kompetenciákkal látja majd el közjogi feladatait.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A beszámolási időszak kisebbségpolitikai eredményei közül szeretnék néhányat a figyelmükbe ajánlani. Kiemelkedő esemény volt a kisebbségi önkormányzati választásoknak az új kisebbségi joganyag szerinti lebonyolítása 2006 októberében. A kisebbségi választói jegyzéken alapuló új választási rendszer alapvetően sikeresen mutatkozott be. A választásokat követően 2045 kisebbségi önkormányzat alakult, azaz nem csökkent, hanem közel 13 százalékkal nőtt az önkormányzatok száma. Fővárosi és megyei szinten 57 kisebbségi önkormányzat jött létre. Ugyanakkor a jogszabály-alkalmazás során szerzett tapasztalatok indokolják egyes részkérdések újbóli áttekintését, pontosítását. Folytatódott az a pozitív tendencia, amelynek eredményeként az országos kisebbségi önkormányzatok kisebbségi intézményeket vettek át, hoztak létre, fejlesztettek tovább. Fontos változás, hogy a 2006. évi költségvetési törvényben megváltozott intézményi keret beépült az országos kisebbségi önkormányzatok támogatásába, azaz megszűnt az éves pályáztatás rendszere. Emellett az intézménytámogatás egy kisebb részének felhasználása továbbra is pályázati úton történhet.
Új jelenség, hogy a kiegészítő kisebbségi oktatási forma megjelent olyan közösségeknél is, például a horvátoknál, amely egyébként rendelkezik országos közoktatási hálózattal. Megváltozott a kistelepüléseken folyó kisebbségi oktatás és a kisebbségi tankönyvellátás támogatásának a rendszere. Új kihívást jelent a kisebbségi közoktatásban a kistérségi együttműködés követelménye. A roma kisebbségi oktatásban elkészült a romani és a beás nyelv oktatásának követelményeit rögzítő munkaanyag. Külön támogatásban részesül a hátrányos helyzetű tanulók, köztük a romák integrált oktatása, és megjelent az Útravaló-ösztöndíjprogram. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium létrehozta a roma programtámogatási hálózatot, valamint kialakult az antidiszkriminációs jelzőrendszer. A felsőoktatási felvételi eljárásban is megjelent a hátrányos helyzetűeket, köztük nagy hányadban romákat támogató pozitív diszkrimináció.
A kormány európai uniós csatlakozásunkat követően első alkalommal a 2003-2005. évről szóló beszámolóban adott tájékoztatást az európai uniós pályázati források kisebbségi vonatkozásairól. Ez akkor döntően a roma kisebbséghez tartozók munkaerő-piaci helyzetének javításáról szólt. Most a 2005-2007. évi beszámolóban a nemzeti fejlesztési terv pályázataiból a nemzetiségeket érintő célokra benyújtott és nyertes pályázatokról kaphatunk átfogó képet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által összeállított táblázatok segítségével, és bár az uniós források nem etnikai, nemzetiségi bázisúak, ugyanakkor számos olyan pályázati lehetőség létezett már a beszámolási időszakban is, amelyek révén a kisebbségi közösségek is jelentős forrásokhoz jutottak.
(11.30)
Ez kiemelten igaz a cigányság szociális integrációs és esélyegyenlőségi programjaira, ahol milliárdos nevesített források nyíltak meg a humánerőforrás-fejlesztési operatív program és az EQUAL közösségi programok keretein belül, és a megítélt támogatások már konkrét eredményeket is hoztak.
2005-2006-ban is kiemelt nemzetközi figyelem irányult Magyarország kisebbségpolitikájára. Ennek jeleként az ENSZ új független kisebbségi szakértőjének első hivatalos külföldi látogatása Magyarországra vezetett. A hazai kisebbségpolitika felelős vezetőivel az Európa Tanács új emberi jogi biztosa és az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosa is tárgyalt magyarországi látogatása során. Magyarország aktív résztvevője maradt az Európa Tanács kormányközi kisebbségi szakértői bizottságának, és pontosan eleget tett a kisebbségvédelmi keretegyezményben és a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájában előírt beszámolási feladatainak.
Az Európa Tanács a két egyezmény monitorozása során felhívta a figyelmet a kétnyelvű kisebbségi oktatási formák fejlesztésére, a kisebbségek parlamenti képviseletét biztosító mechanizmus megteremtésére és a kisebbségi nyelvek közigazgatásbeli használatának ösztönzése céljából a kisebbségi nyelveket beszélők által lakott földrajzi körzetek kijelölésének szükségességére.
A vizsgált időszakban Magyarországon újabb pozitív fejlemények voltak tapasztalhatók a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetében. Ugyanakkor több területen is megállapítást nyert, hogy a gondok megoldására további előremutató lépések megtétele szükséges. Így elengedhetetlen a jogszabályi keretek továbbfejlesztése és a kisebbségi támogatási rendszerek modern követelményekhez igazítása.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján kérem, hogy a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló, a 2005. február és 2007. február közötti kétéves időszakra vonatkozó beszámolót megvitatni és elfogadni szíveskedjenek.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
