DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN, a vizsgálóbizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés azzal bízott meg egy bizottságot, pontosabban: létrehozott egy parlamenti vizsgálóbizottságot annak érdekében, hogy az állami intézményeknek és szervezeteknek az “Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány” működésével kapcsolatos korrupciógyanús ügyekben való részvételének a körülményeit és a nevezett alapítvány működésének a nemzetbiztonsági kockázatait vizsgálja meg.
A vizsgálóbizottság működésére az Országgyűlés 90 napot szavazott meg az előző év novemberében, aminek, ha figyelembe vesszük a parlament ülésezési rendjét, azt kell mondjam, fele, tehát 45 nap szünettel telt el.
A vizsgálóbizottság elvégezte a munkáját, jelentést készített - ezt azért emelem ki, mert talán ez nem minden esetben volt így a vizsgálóbizottság esetében -, és javaslatokat is tett az Országgyűlésnek további feladatok ellátására.
Az alaphelyzet, hogy van egy alapítvány, amely a Távol-Keletről árut, általában élelmiszert hoz be Magyarországra, és ha az áru útját figyeljük, az Távol-Keletről elindul, és magyar áruházláncok polcain köt ki úgy, hogy sem vámot, sem általános forgalmi adót, sem pedig környezetvédelmi termékdíjat senki nem fizetett. Ez alapján, pontosabban: a vám- és pénzügyőrség alapos gyanúja szerint az alapítvány az általa kezdeményezett vámeljárások, illetve vámmentes eljárások eredményeképpen 1 254 513 214 forint közteher megfizetését mulasztotta el.
(19.10)
Az ügyben büntetőeljárás folyik, illetve az igazságszolgáltatás erre hivatott intézményeinek dolga, joga eldönteni, hogy kinek van igaza. Ez a vizsgálóbizottságnak nem lehetett és nem is volt feladata, és részben ez korlátozta is a vizsgálóbizottság munkáját.
Mi az, amire választ tudtunk adni? Mi az, amit meg tudtunk vizsgálni ezzel kapcsolatban? Az egyik maga a vámkezelések rendszere. Azt tudjuk, hogy 175 alkalommal került sor vámmentes vámkezelésre, minden esetben a hatályos jogszabályok alapján az alapítvány kezdeményezésére, amely nyilatkozott arról, hogy fennállnak a vámmentes kezelés törvényben előírt feltételei. Hangsúlyozni kívánom, 175 alkalommal volt ilyen, egy vámhivatalnál, ami felveti a kérdést, hogy vajon ez miért nem tűnt fel az ott vámkezelést végző szerveknek. Mentségére szóljon a vámhivatalnak, hogy egy másik szervezeti egysége úgynevezett kockázatkezelés keretében észlelte, hogy itt - az ő terminológiájukat használva - nem életszerű működésről van szó, és ezért indított saját maga, tehát a vám- és pénzügyőrség kezdeményezett eljárást.
Indokolt lehet annak a tisztázása, hogy az adott vámhivatal ebben a sok esetben a tőle elvárható gondossággal járt-e el vagy sem. Éppen ezért majd a későbbiekben azt fogjuk javasolni, hogy a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka ezt vizsgálja meg.
A konkrét ügyben természetesen nem dolgunk eldönteni, hogy kell-e vámot fizetni vagy nem, kinek van igaza. De felveti a kérdést az, hogy vajon a jogalkotó szándékával egyezik-e az, hogy egy ilyen áru a kiindulási helyzetéből eljut az áruházláncok polcaira úgy, hogy - mint említettem - sem vámot, sem általános forgalmi adót, sem pedig környezetvédelmi termékdíjat nem fizet senki. Tehát az ügynek érdemes az általános vonatkozásait is megnézni, hogy itt van-e valamilyen kiskapu, joghézag, amely a jogalkotó szándékával nem egyezik. Éppen ezért majd a későbbi javaslatunkban ennek a feladatnak az elvégzésére a pénzügyminiszter urat fogjuk kérni.
A jelentés vizsgálta a vám- és pénzügyőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal kapcsolatát is. Ezt az indokolta, hogy amikor a vám- és pénzügyőrség elindította azokat az eljárásokat, először egy titkos nyomozás, majd később nyílt eljárás keretében büntetőeljárást, akkor azt tapasztaltuk - és tapasztalhatták a vám- és pénzügyőrség vezetői is -, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója érdeklődik az ügyről, az ügy állásáról, illetve dolgának érzi, hogy ez ügyben valamilyen hivatalos lépéseket tegyen.
Megpróbáltuk megtudni az alapítvány kurátoraitól - mellesleg az egyik a Nemzetbiztonsági Hivatal műveleti tisztje volt -, hogy hogyan látják a vám- és pénzügyőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal együttműködését. Azt a furcsa választ kaptuk a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatójától és egy főosztályvezetőtől is, amely arra utal, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal valami olyan tevékenységet végezhetett, amitől a vám- és pénzügyőrség úgy gondolta, hogy neki el kell verni a port ezen az alapítványon, aminek majd később megpróbáljuk megfejteni, hogy milyen köze van a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz. Éppen ezért a javaslataink között az is szerepelni fog, hogy vizsgálja meg a két országos hatáskörű szervezet irányításáért felelős miniszter, nevezetesen a pénzügyminiszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter a két szervezet együttműködését, annak akár a szervezeti kereteit és gyakorlati működési módját.
Fontos kérdéskörbe tartozik az alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal kapcsolatának a tisztázása, amelyet részben sikerült tisztázni a parlamenti vizsgálóbizottságnak. Megállapításra került, hogy kapcsolat volt az alapítvány irányítói, tényleges vezetői között és a Nemzetbiztonsági Hivatal között, valamint a későbbiekben a Nemzetbiztonsági Hivatal és az alapítvány között is. Egy szerződéses kapcsolatról tudunk.
Sokszor merült fel, főleg a külső médiaszemlélők, írók és kommentátorok kérdéskörében, hogy fedővállalkozás volt-e az alapítvány. Egy fedővállalkozás azt jelenti, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal vagy valamilyen szervezet tényleges tennivalóit, céljait, feladatait elfedve végeznek valamilyen tevékenységet. A fedőcégeknek, a fedővállalkozásoknak a működése ma Magyarországon részben törvényileg, részben belső szabályozók révén szabályozott. Tehát pontosan rendelkeznek arról a jogszabályok és a belső utasítások, hogy hogyan lehet és szabad úgynevezett fedővállalkozást működtetni. Ebben az esetben a két szervezet kapcsolata nem a törvényben rögzítetteknek megfelelő volt. Tehát azt mondhatjuk és azt mondjuk, hogy nem volt fedővállalkozás, ugyanakkor ez azt jelenti, hogy a két szervezet kapcsolata nem a törvényekben, illetve a belső szabályozókban leírtak szerint alakult. Tehát azt is tudom mondani, hogy több esetben kifogásolható módon alakult ez a kapcsolat, mint ahogy a vizsgálóbizottság jelentése erre utal is.
Az alapítvány ennek a kapcsolatnak a keretei között egy szerződéses megbízást is kapott. Egy üres szerződést, amely erről szól, megismerhettünk, annak a tényleges tartalmát azonban nem. A Nemzetbiztonsági Hivatal egykori vezetőjétől azt is megtudhattuk, hogy az alapítvány irányítói számos hasznos információt adtak át a Nemzetbiztonsági Hivatalnak, azonban amikor ezeknek az írásbeli megjelenését, az erről készült iratokat szerettük volna megismerni, akkor erre gyakorlatilag nem volt lehetőségünk.
A jelentés a negyedik fejezetben pedig a politikai kapcsolatépítés kérdéskörével foglalkozik, azzal foglalkozik, hogy e nevezett alapítványnak milyen kapcsolatépítési törekvései voltak a politikai szféra irányában.
Összefoglalva: azt tudjuk mondani, és abban egyetértés volt a bizottság tagjai között, hogy létezett ilyen kapcsolatépítés, elsődlegesen a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok felé, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter irányában, azonban a bizottságnak nem jutott tudomására semmi olyan eset, körülmény, amely arra utalt volna, hogy bármelyik tisztségviselő, akár a hivatkozott nemzetbiztonsági miniszter, Szilvásy György, beavatkozott volna abba az eljárásba, amely az alapítvánnyal szemben folyt; egy büntetőeljárásról, illetve azt megelőzően egy titkos nyomozásról van szó. Tehát azt mondtuk, hogy ha volt is ilyen politikai kapcsolatépítési törekvés, az a kívánt vagy az általunk sejtett célt nem érte el, az alapítvány a büntetőeljárás során nem részesült semmi olyan kiváltságban, vagy nem történt semmi olyan jogellenes tevékenység, amely a törvényes ellenőrzést akadályozta volna.
Mindezek alapján azt javasoljuk, hogy a vám- és pénzügyőrség parancsnoka egy vizsgálat keretében tisztázza, hogy a vámmentes vámkezelést 175 alkalommal végző adott vámhivatal az eljárások során a tőle elvárható gondossággal járt-e el. A pénzügyminisztert arra kérjük, hogy tekintse át az adományok vámkezelésének szabályozását, a kialakult vámkezelési gyakorlattal való összhangját, és szükség esetén tegyen kezdeményezést a jogszabály jobbítására. Arra javasoljuk felkérni a pénzügyminisztert és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztert, hogy közös jelentést készítsenek a vám- és pénzügyőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal együttműködéséről, annak esetleges rendellenességeiről, továbbá tegyenek javaslatot az eredményes együttműködés kialakítására.
(19.20)
Negyedikként pedig azt javasoljuk, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter végezzen el célszerűségi és eredményességi vizsgálatot az alapítvány, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal együttműködése területén.
Tisztelt Ház! A vizsgálóbizottság a rendelkezésére álló rövid idő - tehát elméletileg 90, gyakorlatilag 45 nap - alatt ezeket a megállapításokat tudta megtenni. Viszonylag szokatlan, hogy jelentést is tudott készíteni a bizottság. Ezt annak tudom be, hogy a bizottságban helyet foglaló politikai erők úgy gondolták, hogy mind a vám- és pénzügyőrség, mind a Nemzetbiztonsági Hivatal későbbi működésének segítése érdekében fontos és szükséges feltárni az esetleges hiányosságokat, és javaslatot tenni azok kiküszöbölésére.
Mindezek alapján tisztelettel azt kérem a Háztól, hogy a jelentést vitassa meg, és azt a határozati javaslatot, amit a Nemzetbiztonsági Hivatal melléfűzött a bizottsági kezdeményezés alapján, fogadja el.
Az előttünk levő anyagot annyival tudom kiegészíteni, hogy a Házszabályban előírt kötelezettségünkből adódóan magát a jelentést észrevételezés, véleményezés céljából megküldtük a pénzügyminiszternek, megküldtük a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszternek és az alapítvány kuratóriumi elnökének. A pénzügyminiszter úr nem élt észrevételezési jogával. Észrevételeket tett a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, aki alapvetően a Nemzetbiztonsági Hivatalnak a bizottság által rendelkezésére bocsátott, illetve rendelkezésére nem bocsátott információk kérdéskörét érinti.
A mai nap reggel kézhez kaptam az alapítvány elnökének észrevételét is. Azt tudom tisztelettel indítványozni, hogy a vita során az illetékes szakbizottság ezeket az észrevételeket ismerje meg, és a plenáris vitán pedig a záróvitában a szakbizottságok véleményét is megismerve fogok az abban elhangzott felvetésekre előterjesztőként válaszolni.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
