GULYÁS JÓZSEF

Teljes szövegű keresés

GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az önmagában jó az elmúlt évek gyakorlata után, ha egy vizsgálóbizottság el tud jutni odáig, hogy jelentést fogad el. Az önmagában kívánatos, hogy olyan megállapításokat tehet egy vizsgálóbizottság, amely mindenképpen tanulságokkal szolgál, és olyan feladatokat jelölhet meg, amelynek a következménye, amennyiben az érintett, arra felkért szereplők azt végrehajtják, mindenképpen járhat egy olyan hozadékkal, hogy tisztább, szabályozottabb viszonyok között élhetünk.
Ennek ellenére és mindezzel együtt a Szabad Demokraták Szövetsége az elkészített vizsgálóbizottsági jelentést nem tudta a bizottsági munka végén támogatni. Nem tudtuk támogatni, mert teljeskörűen és megnyugtatóan nem sikerült tisztázni fontos kérdéseket, összefüggéseket a vizsgálat során, illetve a vizsgálat végére. Ráadásul most itt a jelentés és a határozati javaslat tárgyalásakor megint egy újabb fordulat van, hiszen az elnök úr bejelenti, hogy Földesi-Szabó László, aki az ügy egyik kulcsszereplője, a mai napon juttatott el éppen a parlamenti vita megkezdése előtt valamilyen nyilatkozatot a vizsgálóbizottság elnökének. Ezt a dokumentumot én nem láttam, nem tudom, hogy a vitában részt vevő többi képviselőtársam látta-e már. Mindenesetre egy sajátos eljárás Földesi-Szabó Lászlótól, hogy most tartotta szükségesnek, hogy egy ilyen dokumentumot a vizsgálóbizottság elnökéhez vagy azon keresztül az Országgyűlés tagjaihoz eljuttasson.
Az illetékes bíróság az “Egymásért, Egy-másért Alapítványt” 2004. szeptember 3-án vette nyilvántartásba, közhasznú szervezetté minősítette, majd szeptember 29-én az alapítók kérelmére sietős gyorsasággal kiemelkedően közhasznú szervezetté sorolta át. Azóta viszont tudjuk már a Legfőbb Ügyészség megállapítása alapján, hogy a szervezet kiemelkedően közhasznú jogállása megalapozatlan volt.
“Az alapítvány létrehozói már a szervezet megalakításakor elhatározták, hogy szoros kapcsolatot alakítanak ki a Nemzetbiztonsági Hivatallal. A kuratórium elnöke, Földesi-Szabó László a bizottsági meghallgatásakor sejtelmesen úgy fogalmazott, hogy a megalakulás igazi, mélységes tartalmáról nem tud nyilatkozni, mint ahogy az alapítvány és az NBH közötti kapcsolatról sem. A szervezet létrehozásában a Nemzetbiztonsági Hivatal meghatározó vezetőitől kapott információk alapján az NBH nem vett részt, nem játszott szerepet. Ugyanakkor a létrehozásban közreműködő személyi körről mindez nem mondható el, hiszen az Egymásért Alapítvány Nagy Lajosnak, a Belügyminisztérium III-as főcsoportfőnökség egykori vezető beosztású munkatársának, a Nemzetbiztonsági Hivatal első főigazgatójának az ötlete, és kezdeményezésére jött létre 2004 nyarán” - olvashatjuk a jelentésben.
A kapcsolat kialakítására csak később, az alapítvány kezdeményezésére került sor, ahogy a jelentésben olvashatjuk. Itt is idézek: “dr. Galambos Lajosnak, az NBH akkori főigazgatójának megnyerése után 2006 májusában a hivatal két munkatársa került be a kuratóriumba.”
Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy alapkérdéseket nem sikerült megnyugtatóan tisztázni a vizsgálóbizottság munkája során. Meggyőződésem, hogy miközben az lett volna a cél, hogy tisztán lássunk, aközben a mai napig nincs jó, megnyugtató válasz arra a kérdésre, hogy miként keveredhetett abba a méltatlan helyzetbe a Nemzetbiztonsági Hivatal, hogy egy különösen nagy értékű vámárura elkövetett csempészet bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított nyomozás, valamint egy sikkasztás bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárás folyamán kerül látókörbe több régi és jelenkori munkatársa, vezető tisztségviselője. Az NBH kikezdhetősége, szakmai tisztessége kérdőjeleződik meg ott, ahol ilyen súlyú bűncselekményekkel lesz hírbe hozható egy szervezet. Éppen ezért támogatta a Szabad Demokraták Szövetsége, és tartotta indokoltnak, hogy felállítsuk ezt a vizsgálóbizottságot, és járjunk végére a nyitott kérdéseknek.
Jobb esetben, tisztelt képviselőtársaim, a választópolgárok azt sem tudják, hogy kik a vezetői a Nemzetbiztonsági Hivatalnak, mert jobb esetben, miközben a törvények által biztosított kontrollok és jogszabályok betartása mellett működik a hivatal, nem szerepel az újságok címlapján különböző kínos ügyekkel, s pláne nem kerül abban a helyzetbe, hogy különböző rangú munkatársainak a neve nem egyszerűen ismertté válik, hanem egy kétes tevékenységű alapítvány működtetésével, működésével hozható kapcsolatba.
Természetesen nem volt feladata a bizottságnak, és nem teheti meg, hogy ítéletet alkosson idő előtt az arra hivatott bírósági fórumok előtt. Ezt én sem teszem, de az említésre méltó, hogy a VPOP, vagyis a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága alapos gyanúja szerint az alapítvány az általa kezdeményezett vámmentes eljárások eredményeként összesen több mint 1,2 milliárd közteher megfizetését mulasztotta el.
Miért is nem sikerült teljeskörűen tisztázni, hogy mi is történt? Többek között azért nem, mert Földesi-Szabó László a vizsgálóbizottság ülésén titoktartási kötelezettségére hivatkozva több kérdésben megtagadta a választ. Bár hónapok óta ismert volt számára, hogy a bizottság meg kívánja majd hallgatni őt, a vizsgálóbizottsági ülés előtt mégsem kezdeményezte a titoktartási kötelezettség alóli felmentését. Kezdeményezte viszont egy héttel később, a vizsgálóbizottsági munka lezárását megelőzően közvetlenül egy sajtótájékoztató keretében.
(19.40)
Ekkor jelentette be, hogy kezdeményezi az NBH illetékes vezetőjénél a titoktartási kötelezettség alóli felmentést. Egy olyan időpontban jelentette be ezt, amikor már nyilvánvaló volt, hogy a vizsgálóbizottság nem tudja újra meghallgatni. Ez az eljárás méltatlan, ez a bizottsági munka semmibe vétele, hiszen tudható volt, hogy miután a munkája lezárásáról döntött a vizsgálóbizottság, már nem lesz meghallgatható, és egy sor tisztázatlan kérdésre nem kaphatunk választ.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezek fényében - a részletekbe ennél jobban nem belemenve - a Szabad Demokraták Szövetsége, ahogyan a bizottsági ülés végén is kifejtettem, a jelentést, illetve a határozati javaslatot támogatni nem tudja.
Köszönöm.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem