DR. SZIGETI PÉTER
DR. SZIGETI PÉTER
DR. SZIGETI PÉTER, az Országos Választási Bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Azt a megoldást választanám az Országos Választási Bizottság beszámolási kötelezettségeként - amit önök írásban is megkaptak és megismerhettek -, hogy szóbeli összefoglalást, illetve bizonyos pontokon kiegészítést adok a leírtakhoz.
Újszerű megoldás, hogy a területi és országos kisebbségi önkormányzati választások lebonyolítása a 2005. évi CXIV. törvény rendelkezései szerint történt, amely 2005 novemberében lépett hatályba, és a magyarországi kisebbségek - mind a tizenhárom - első ízben választhattak területi önkormányzatokat. A korábbi megoldással szemben, amikor is nagy létszámú elektori gyűléseket kellett tartani, ezúttal a települési kisebbségi önkormányzatok tagjai, akik elektorok, a településeken adhatták le voksaikat, és a kislistás megoldás helyett az arányos listás rendszer lépett életbe.
Az Országos Választási Bizottságnak feladata volt, hogy a települési kisebbségi önkormányzati választások eredményei nyomán megállapítsa, mely kisebbségi jelölőszervezetek teljesítették a törvény feltételeit és váltak jogosulttá arra, hogy listát állítsanak. Itt alapvetően az elektorok számához igazodó 10 százalékos küszöböt kellett meghaladni.
Az OVB-nek három jogi eszköze van ezen választások kapcsán is, amelyekkel most is élt, részben állásfoglalások, részben nyilvántartási határozatok, részben pedig a jogorvoslati kérelmek elbírálása. Elég sok, kilenc állásfoglalást kellett kiadni még a települési kisebbségi önkormányzati választások időszakában, ami olyan problémák áthidalására irányult, hogy a választási eljárási törvény általános szabályait egy különös választástípus esetében kell alkalmazni, és a területi és országos kisebbségi önkormányzati választásokra való alkalmazás nem minden esetben problémamentes, valóban vannak ellentmondások és olyan kérdések is, amelyeket a jogalkotónak kellene megoldani, mert állásfoglalással nem áthidalható problémákat idéznek elő.
Megállapítom azt is, hogy a jogorvoslati kérelmek elbírálásában az Országos Választási Bizottság döntéseit a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta.
(20.10)
Ezeknek a választásoknak az eredményességéről azt kell elmondani, hogy igen magas volt az elektori részvétel, több mint 98 százalékos, persze e mellett a lebonyolítási mód mellett ez nem is különösebben meglepő, mindenesetre a 13 magyarországi kisebbség mindegyike megválasztotta országos önkormányzatát. Az országos választáson 24 jelölőszervezet állított több mint 700 jelöltet, a területi választásokon 96 jelölőszervezet majdnem 1300 jelöltet indított. A cigány kisebbség a fővárosban és valamennyi megyében területi önkormányzatot alakíthatott, az ukrán és a szlovén kisebbség pedig nem tudta teljesíteni a területi választáshoz szükséges törvényi feltételeket.
Az OVB testülete úgy foglalt állást, hogy ezek a 2007. március 4-én megtartott területi és országos kisebbségi választások törvényes rendben zajlottak le, és ez a törvény, amelyet megneveztem, tehát a CXIV. törvény 2005-ből, a korábbi hatályos jogi szabályozással szemben - ami belügyminiszteri rendeleti szinten szabályozta a kérdést - megfelel az alkotmányos feltételeknek, kereteknek a területi és országos kisebbségi önkormányzatok megválasztása során. Azt lehet mondani, hogy ha ki nem is küszöbölte ez a törvény, de mérsékelte az úgynevezett etnobiznisznek a jelenségeit.
Említettem, hogy a törvény alkalmazása bizonyos pontokon problémát jelentett ennél a különös választási típusnál. Ezt az OVB érzékelte, és lényegében az országos kisebbségi önkormányzati mandátumoknál történő lemondásoknál voltak megfigyelhetőek visszásságok, visszaélések, előzetes lemondó nyilatkozatokkal való próbálkozások több esetben előfordultak.
A kisebbségek részéről is mutatkozik igény a törvény módosítására. A módosítás lehetséges irányainál nyilvánvaló, hogy a parlament ellenőrző szerveként a kisebbségi ombudsman vizsgálati jelentései támpontokat nyújtanak. Az ombudsman a települési kisebbségi önkormányzatok megválasztásának módosításai mellett a területi és az országos választásra vonatkozó módosításokat is indítványoz. Három ilyen jelentős indítványról tennék említést: részben azonos napokon javasolja a választások megtartását; ebből bizonyos értelemben már következik is a második javaslat, az elektori rendszer eltörlése; a harmadik pedig a valós közösségi támogatottsággal rendelkező kisebbségi szervezetek számára próbálja a listaállítás lehetőségét az eddigiektől eltérően megoldani. Nevezetesen, a helyzet az, hogy most a jegyző állítja a listát állami feladatként önbevallás alapján, de ezek az adatok titkosak, és a kisebbségi ombudsman javaslata szerint kívánatos lenne, hogy a kisebbség által vezetett listák váltsák fel az állami feladatként adódó listaállítást. Természetesen itt közfunkciót tölthetnének be a kisebbségi szervezetek.
Probléma két vonatkozásban van, ami végeredményben a parlament politikai mérlegelésén múlik. Egyfelől azt még könnyebb elképzelni, hogy a lista titkosságát úgy fogjuk fel, hogy aki a listába jelentkezik, az tulajdonképpen erről a személyes adatról mint szenzitív adatról egyidejűleg hozzájárul, hogy közzétehető, és ilyen szempontból a kisebbségek által vezetett listánál ez a közfunkcióval még összefér. A probléma azonban az, hogy ha a kisebbségek kezelik a listáikat, akkor van-e valamilyen módjuk arra, hogy közhatalmat is gyakoroljanak, azaz szelektáljanak. Nyilvánvaló, hogy ez már eléggé problematikus egy közhatalmat nem gyakorló, de közfunkciót betöltő testület esetében.
Az OVB úgy látja, hogy a területi és országos választásokkal kapcsolatos ezen javaslatok megfontolandóak, és abban az esetben lehet támogatni a kisebbségi választási rendszer szabályainak a módosítását, ha ezek a kisebbségek egyetértésével és alkotmányos keretekben történnek, továbbá nagyon fontos, hogy amennyiben a törvényhozó módosításra szánja el magát, akkor valamennyi kisebbségi választási típusban egységes szakmai megoldást válasszon.
Tisztelt Országgyűlés! Három bizottságban is hallhattunk bizonyos kritikákat és ellenvetéseket az OVB beszámolójával kapcsolatban. Azt gondolom, hogy azokat a szempontokat, amelyek felvetődtek, részben a bizottság jelentése, beszámolója is problémaként említi, részben pedig bizonyos félreértésekből adódnak. Talán nem kellene most megismételnem ezt a bizottságokban lezajlott párbeszédet az ellenzék bizonyos részével kapcsolatban, amennyiben kérdést kapok, természetesen örömmel fogok válaszolni ezekre.
Azt gondolom, hogy semmi alap és ok nincs arra, hogy ne fogadja el a parlament az Országos Választási Bizottság beszámolóját, mert törvényes rendben zajlottak a választások, és lényegében semmiféle sérelem nem érte az ellenzék azon erőit, részét sem, amelyek a bizottságokban nem támogatták a beszámoló elfogadását. Arra kérem őket, revideálják álláspontjukat, és támogassák az OVB beszámolójának az elfogadását.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)
