DR. SZIGETI PÉTER
DR. SZIGETI PÉTER
DR. SZIGETI PÉTER, az Országos Választási Bizottság elnöke: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, egy-két dologra mindenképp reagálnom kell, noha több olyan összefüggés is elhangzott, amely részben az OVB álláspontjait igazolta, de a bírálatokkal kapcsolatban szeretnék még egy-két tényt, körülményt, jogszabályi hátteret ismertetni.
Alapvetően a késedelemmel kapcsolatban Ékes Ilona képviselő asszony megemlítette - magam is az egyik bizottsági ülésen említettem -, hogy valóban volt egy időszak, amikor ez a szabály elkerülte a figyelmünket. Itt valóban a véletlen úgy játszott közre, hogy a rendelkezésemre álló jogszabály kinyomtatásánál lemaradt az a j) pont, és ezért nem vettem észre azt, amit egyébként észre kellett volna venni, azonban a jogi helyzet mégiscsak az, hogy nincs határideje az OVB beszámolójának, tehát végül is észrevettük a hibát, a beszámolót megírtuk. Ez 2007 novemberében készült el, tulajdonképpen a tavalyi évben sor kerülhetett volna erre. Ez már egyeztetési dolog, hogy erre az évre áthúzódott. Nem kellemes a helyzet, tényleg jobb lett volna tavaly. De ez már az államigazgatás és a parlament közötti egyeztetés kérdése volt, és nem a bizottságon állt vagy bukott.
Ami - továbbmegyek - a lemondásokkal, illetve a visszavonással kapcsolatos, tulajdonképpen nagyon fontos dolgok elhangzottak, nevezetesen az, hogy nincs szabályozva a lemondás az alakuló közgyűlés előtti időszakra vonatkozóan. Egyértelmű a jogszabály azonban, hogy kétféle lemondási formát ismer. Mit tehet itt a választási bizottság? Azt nézi, hogy érvényes-e a lemondó nyilatkozat. Ez egy tényvizsgálat, itt nagyon sokféle változat előfordul. Tisztelt képviselő asszony, szeretném azt mondani, hogy azokban az ügyekben, amikor a lemondó nyilatkozat érvényességéről az OVB határozatot hozott, így a 104/2007. OVB-határozat a Legfelsőbb Bíróság elé került, jóváhagyta, megerősítette az OVB gyakorlatát és álláspontját, az érvényesség kérdésében milyen szempontokat kell néznünk. Tehát amit a jogszabály előír, azt betartottuk; hogy a lemondásokkal kapcsolatban vannak visszaélések, és a bizonyítási eljárás lefolytatását ez nehezíti a lemondó nyilatkozat érvényességének megállapítása tekintetében, itt alapvetően a törvényhozónak kellene túlmenni ezen a helyzeten, hasonlóképpen a visszavonással kapcsolatban nincs lényegében szabályozás. Jogalkotói feladatról van szó.
Az OVB jogalkalmazó szerv, csak a joggyakorlatot azon keretek között egységesítheti állásfoglalásaival, csak azon keretek között adhat iránymutatást, amíg új normát nem állapít meg. A joghézagot jogalkotással nem tudja a jogalkalmazó szerv kitölteni. Erre nincs is felhatalmazása.
Elhangzott még kritikaként a kisebbségi ombudsman jelentésére történő hivatkozás. Abban az összefüggésben vetődik fel az OVB-vel kapcsolatos kritika, hogy a személyes választójog gyakorlásával kapcsolatban a mozgóurnák gyakorlatában az OVB nem osztotta a kisebbségi biztos álláspontját. Tisztelettel, a következő a helyzet. Ebben a választási típusban a szavazatszámláló bizottságok három főből állnak. Ez zárja ki fogalmilag a mozgóurna használatát, mert annak az a feltétele, hogy két bizottsági tag keresse fel a mozgóurnát igénylőt, a mozgóurnával való szavazati jog gyakorlásához. Ha viszont csak háromfős a bizottság, márpedig ez így van, abban az esetben nincs két plusz fő, aki a mozgóurnával kimenjen, tehát itt a kisebbségi biztos úrnak ebben a tekintetben a kritikája nem megalapozott. Hadd tegyem hozzá, hogy ebben a területi és országos kisebbségi önkormányzatoknál az az adat, amit azt hiszem, ön is ismertetett, hogy 98,12 százalékos volt a részvétel, mutatja, hogy mennyire nem jelentős ez a probléma. Valóban nem zár ki elektorokat a szavazójog gyakorlásából a mozgóurna használatának a lehetetlensége.
(20.50)
Tehát azt gondolom, hogy azok az észrevételek, amelyek a tollhasználattal kapcsolatosak vagy az idegen toll problémáival - hirtelen nem tudtam mindent felírni, amit mondott -, tulajdonképpen nem a bizottságok kompetenciájába tartoznak, hanem ez az államigazgatás szervező, választást lebonyolító technikai feladatai körébe. Ahol egyébként nehezítette a helyzetet, hogy az Országos Választási Irodának ezen választás kapcsán valóban nincs beszámolási kötelezettsége, ez azonban nem jelenti azt, hogy az OVB - amely törvény keretei között törvényességi ellenőrzést gyakorol - és az OVI - ami állami szervként lebonyolítja a választásokat -, ezek között problémákat csúsztatgassunk, és ily módon próbáljuk az Országos Választási Bizottság meg nem felelését bebizonyítani.
Végeredményben még egy szempont vetődött fel. Hadd mondjam, hogy oly mértékben nincs az OVB-nek törvényességi ellenőrzése a kisebbségi önkormányzatok alakuló közgyűlésére nézve, hogy ahol az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat feloszlatására került sor, működött a magyar jogrendszer, hiszen ezt a regionális közigazgatási hivatal gyakorolta, tehát párhuzamos hatásköröket értelmetlen lenne telepíteni. Valóban csak az alakuló közgyűlés összehívása az egyetlen hatásköre az OVB-nek, és minden további már az önkormányzat és azoknak a regionális közigazgatási hivatalok által végzett ellenőrzésének körébe tartozik.
Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm, hogy meghallgattak, ezek voltak a válaszaim a felvetődő kérdésekre. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
