DR. WIENER GYÖRGY
DR. WIENER GYÖRGY
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Ékes Ilona a Fidesz álláspontját ismertette, ami számomra - és gondolom, a Magyar Szocialista Párt frakciója számára - nem okozott meglepetést. Mindenki világosan tudja, hogy a Fidesz hadban áll az Országos Választási Bizottsággal, ennek alapján kell Ékes Ilona képviselőtársam hozzászólását is értékelnünk.
Képviselőtársam a jogi fensőbbség hangján beszélt az Országos Választási Bizottságról, kioktatta ezt a testületet, mondván, hogy nem ismeri eléggé a választási szabályokat, miközben saját előadásában is nagyon súlyos jogi hibákat követett el. Ezek közül csak egyetlenegyre hívnám fel a figyelmet: arra utalt, hogy az Országos Választási Bizottság és más kormányzati szervek - mint a közigazgatási hivatal - miként jártak el, miközben mindenki világosan tudja, aki választási joggal foglalkozik, hogy az Országos Választási Bizottságnak semmi köze a kormányhoz, független szerv, amely kizárólag a törvényeknek alárendelten működik. Ennek következtében egyértelműen látnunk kell azt, hogy nemcsak az Országos Választási Bizottság jogértelmezésével lehetnek gondok - amelyek egyébként ez esetben igazán nem álltak fenn, hiszen a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta az Országos Választási Bizottság határozatait -, hanem esetenként olyan képviselőtársak felszólalásaival kapcsolatosan is, akik a politikai támadást előtérbe helyezik a jogi érveléssel szemben.
Képviselőtársam problematikusnak tartja a lemondó nyilatkozatokkal kapcsolatos országos választási bizottsági döntéseket. De én azt javasolnám, hogy nézze meg nagyon alaposan a többször módosított 1993. évi LXXVII. törvény ezzel kapcsolatos előírásait, mindenekelőtt a 30/K. § (2) bekezdését, illetőleg (5) bekezdésének b) pontját, valamint az ezen törvény 31. §-ában foglaltakat, amelyek a 30/K. § rendelkezéseit is kiterjesztik az országos kisebbségi önkormányzatok megválasztásával kapcsolatos, illetőleg a képviselők jogállásával kapcsolatos rendelkezésekre.
(20.40)
Világosan látnunk kell, hogy ezt a módosítást, amelyet 2005-ben fogadott el a parlament, egyébként szinte egyértelmű konszenzussal, nem jellemzi a teljes pontosság. Ha megnézzük ennek a törvénynek az általam előbb említett 30/K. § (2) bekezdését, akkor abban az szerepel, hogy a megbízatással jön létre ez a bizonyos országos kisebbségi önkormányzati képviselői jogviszony. De ha tovább olvassuk a törvényszöveget, és megnézzük az (5) bekezdés b) pontját, akkor láthatjuk, hogy a lemondásnak két esetét rögzíti a törvényszöveg. Az egyik eset az, amikor az írásban történik, a másik eset pedig az, amikor ez megtörténik a testület ülésén egy olyan lemondó nyilatkozattal, amelyet jegyzőkönyvbe vesznek.
Azonban nem teljesen pontos az a szabályozás, amely szerint a megbízatással kezdődik a jogviszony, hiszen lehetne ezt kötni például az alakuló üléshez, eskütételhez vagy a megbízólevél átadásához, akár régi jogi aktushoz is kapcsolódhat ez. Nincs tehát egyértelmű szabályozás arra nézve, mi a helyzet abban az esetben, amikor még az alakuló ülés előtt történik a lemondás, és erre vonatkozóan az Országos Választási Bizottság hatáskörére vonatkozó szabályok sem adnak egyértelmű eligazítást.
Tehát azt kell látnunk, hogy magának a törvénynek a hiányosságai okoztak nagyon komoly problémákat, de az emberi jogi bizottság ülésén jeleztem, hogy itt messze nem csak a kisebbségi önkormányzatok esetében merülnek fel ilyen gondok. Felhoztam azt a példát - az idősebb képviselőtársaim talán még emlékeznek erre -, amikor 2001 februárjában Gyimóthy Géza, a parlament alelnöke írásban lemondott. Bár ezt faxon küldte el, mert azt gondolta, hogy ő lesz a következő földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, majd amikor kiderült, hogy Vonza András kapja meg ezt a tisztséget, akkor a lemondását visszavonta, és akkor a parlamenti többség, amelynek a Fidesz éppúgy része volt, mint az FKGP és az MDF, úgy döntött, hogy mivel faxon történt ez a lemondás, ennek következtében az nem érvényes.
Meg kell tehát jegyeznem, hogy a magyar jogban a köztársasági elnök lemondásának esetét leszámítva nincs egyértelműen szabályozva az egyes köztisztségek betöltői lemondásának a pontos formája, bár történtek ez irányú kísérletek például a miniszterelnök esetében is, ahol ugyancsak nagyon komoly jogi problémák merültek fel 2004 augusztusában. Tehát mielőtt egyértelműen pálcát akarnánk törni az Országos Választási Bizottság felett, világosan látnunk kell, hogy a magunk által alkotott törvények sem egyértelműek, nem adnak megfelelő eligazítást.
Röviden ki kell térnem arra is, hogy itt több bírálat érte a kormányt és a közigazgatási hivatalt. Világosan látnunk kell: ez nem tartozik a mai ülésünk napirendjéhez. Nem a kormány tevékenységét értékeljük, és még kevésbé a közigazgatási hivatalok tevékenységét. Ez utóbbira egyébként a parlamentnek közvetlenül nincs is hatásköre, csak a közigazgatás ellenőrzésének általános hatáskörében. Tehát nem érdemes itt bírálatot megfogalmazni a közigazgatási hivatallal és áttételesen a kormánnyal kapcsolatosan, mert nem ez az ülés tárgya. Ezen túlmenően pedig azt is látni kell, hogy a közigazgatási hivatal megkísérelte helyreállítani a törvényes rendet, hiszen két alkalommal is megismételtette az alakuló ülést.
Itt kell megjegyeznem, hogy volt némi jogi félreértés abban a kérdéskörben is, hogy az Országos Választási Bizottságnak van-e hatásköre az alakuló üléssel kapcsolatosan, avagy nincs. Szerencsére - a képviselőtársam ezt most már nem említette - ez elhangzott a bizottsági ülésen: nincs az Országos Választási Bizottságnak az alakuló üléssel kapcsolatosan semmilyen hatásköre, mert egyetlenegy jogosítványt állapít meg számára a törvény, ez pedig az, hogy az Országos Választási Bizottság elnöke összehívja az alakuló ülést. Ezt követően minden a megválasztott kisebbségi képviselőkön, illetőleg a közigazgatási hivatalon múlik. Ám nem lehet semmiféleképpen a közigazgatási hivatal tevékenysége felett gyakorolt kritika akadálya annak, hogy elfogadjuk az OVB beszámolóját.
A Magyar Szocialista Párt frakciója nevében köszönetemet fejezem ki a választási szervek munkatársainak, tulajdonképpen az Országos Választási Bizottságnak és a területi választási szerveknek is, és gratulálok mindazoknak a kisebbségi képviselőknek, akik akár települési, akár területi, akár országos kisebbségi képviselői mandátumot szereztek.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
