BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Számos emberrel előfordult már, hogy közeledvén a nyugdíjkorhatárhoz, elkezdte összegyűjteni szolgálati éveit, és akkor érte a meglepetés: a regisztrált munkaévek száma nem egyezett meg a valóságban letöltött, ledolgozott évek számával. Az egységes magyar munkaügyi adatbázis bevezetésével az előző MSZP-SZDSZ-kormány azt ígérte, és most szó szerint idézem: “A munka törvénykönyve alá tartozó mintegy két és fél millió munkavállaló és az őket foglalkoztató munkáltatók számára lehetővé teszi, hogy egy megbízható adatbázison keresztül naprakész információt kapjanak a munkaviszonyukkal kapcsolatban. Ezáltal a munkaerőpiac is átláthatóbbá válik, és növekszik a munkavállalók jogbiztonsága.”
Eddig a propaganda, és most nézzük meg a tényeket! Kafka, ha élne, bizony gazdag témaválaszték ihletné meg. Mint ahogy sok más képviselőtársam, én is számos segélykérő levelet és telefont kaptam, amely az adatbázisok hibája miatt tévesen, nem biztosított személyként tartotta számon a munkavállalót, annak ellenére, hogy fizették utána, és ő maga is fizette a járulékot. Legutóbb volt képviselőtársunk tájékoztatott arról, hogy bár munkaadója bizonyítottan fizette utána a járulékot, és azt a megyei egészségbiztosító pénztár adatbázisa is igazolja, ennek ellenére potyautasként szerepel a gyógyszertáraknál, a körzetébe tartozó háziorvosnál, valamint a kórháznál egyaránt.
Nem ő az egyetlen, tisztelt államtitkár úr, aki így járt az elmúlt évben. Több ezren vannak olyanok, akik egyáltalán nem szerepelnek ebben a bizonyos nyilvántartásban, akiket önök nemes egyszerűséggel potyautasnak minősítenek. Kérdezem öntől, mi ennek a káosznak az oka? Ki ezért a felelős? Továbbá mikor és hogyan kívánnak változtatni ezen a helyzeten, és hogyan kívánják kárpótolni a megalázott embereket?
Várom válaszát. (Taps az ellenzéki oldalon. - Pettkó András: Úgy van!)
