DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt héten nagy port vert fel a médiában és a sajtóban az egyik kereskedelmi televízió által lejátszott két hangfelvétel, amelyek azt lettek volna hivatottak bizonyítani, hogy a szocialisták megengedhetetlen eszközökkel kívánják befolyásolni a népszavazás eredményét. (Közbekiáltások az ellenzéki oldalon: Így van! - Ilyenek vagytok.) Az első hangfelvételen egy nem létező személy nevében hívták fel Veres János pénzügyminiszter Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei MSZP-elnök kampányfőnökét, alig burkoltan célozva arra, hogy némi pénz ellenében szállítanák roma polgártársaink szavazatát. Ez a beugratási kísérlet sikertelen volt, mert a kampányfőnök, ahogy mondani szokás, nem vette a lapot.
Ezt követően már a tévécsatorna munkatársa hívott fel, magát az említett kampányfőnöknek kiadva helyi roma politikusokat, pénzt ajánlva nekik roma szavazatokért cserébe, majd föltette a kérdést, hogy mennyit is kaptak legutóbb. A televízióban egy olyan beszélgetés volt hallható, ahol a hívott fél konkrét, számszerű választ ad az utóbbi kérdésre. Eleinte úgy látszott, ez a beszélgetés nemcsak etikailag, de büntetőjogilag is problematikus, hiszen az álnéven telefonáló riporter bűncselekményt, mégpedig a népszavazás rendjének megzavarásának elkövetésére buzdított. Utóbb azonban világossá vált, hogy ilyesmi nem történt, hiszen a lejátszott hangfelvételen szereplő felhívott fél is világosan tudta, hogy nem az említett kampányfőnökkel beszél, és a kérdésre előre megbeszélt választ adott.
(15.20)
Ez tehát nem a népszavazás rendjének megszavazására irányuló kísérlet volt, hanem egy olyan próbálkozás, amellyel egy régóta terjesztett rágalomhoz - ahhoz tudniillik, hogy választások alkalmával a szocialisták roma szavazatokat vásárolnak - próbáltak hamis bizonyítékot gyártani. (Egy hang a Fidesz-frakcióból: Így van!) Így bizony.
Kérdezem ezek után miniszter úrtól, létezik-e jogi védelem az ilyesfajta - nem tudok jobb szót - aljasság ellen. Ha valaki abból a célból gyárt hamis bizonyítékot, hogy a nyomozó hatóság, a vádhatóság vagy a bíróság döntését befolyásolja, tévútra terelje, az nyilvánvalóan bűncselekmény. Csak a legfőbb ítélő fórum, az ország politikai közössége volna-e büntetlenül megtéveszthető csalárd módon megkonstruált hamis bizonyítékokkal? Minősíthető-e büntetőjogilag az ilyen erkölcsileg, etikailag egyébként minősíthetetlen eljárás, vagy bárki, bármikor ki van téve annak, hogy két haragosa összebeszélve, egy előre megírt forgatókönyv szerepeit eljátszva keltse azt a látszatot, hogy az illető bűncselekményt követett el, majd e beszélgetés hangfelvételét bizonyítékként használják fel arra nézve, hogy az illető csakugyan bűnös?
Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)
