FIRTL MÁTYÁS
FIRTL MÁTYÁS
FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, 2007 novemberében, amikor az interpellációmat benyújtottam, akkor még a schengeni csatlakozás előtt voltunk, és annak kapcsán tettem meg az interpellációt, hogy miként is készülünk mi a schengeni csatlakozásra, miként gondolunk arra a felemelő érzésre, amikor valóban átjárhatók és szabaddá lesznek a határaink. Mi ott a nyugati határszélen - de egyébként nemcsak ebből a szempontból, a nyugati határszél szempontjából tettem meg az interpellációt, hanem az interpellációból kiderül, az egész ország területére, akár az Ipolyon átívelő hidakra is vonatkozóan - azt megtapasztaltuk, hogy mit jelent egy zárt határsávban élni. Ezért tudjuk hangsúlyozottan azt, hogy mit jelent az, ha valami szabaddá válik, és mit jelent az - ahogy az anyag, amint egyébként aztán a jelentés fogalmaz -, ha valóban a Kárpát-medencében egy összefüggő térséget szétszakítottak erőszakkal, ha azokat megpróbáljuk összehozni. Tehát megpróbáljuk azokat az utakat, azt az úthálózatot, azt a gyökérzetet, ami valaha volt, összehozni, azzal azt szolgálva, hogy ebben a térségben meginduljon egy olyan gazdasági, kulturális, emberi kapcsolatépítés, aminek immár a szabadon átjárhatóság miatt nincs akadálya.
Erről szólt az interpelláció. A jelentés, amit a gazdasági bizottság tárgyalt, és a gazdasági bizottság ülésén részt vettem, valóban egyhangúlag támogatott, és a bizottságban is elhangzott, hogy a jelentés sok mindenben részletesen foglalkozik a mellékletekben azokkal az elképzelésekkel, amelyeket a tárca ezzel kapcsolatban megfogalmaz.
(15.00)
De amit ott is elmondtam, most is szeretném elmondani. Nemcsak az inspirált, hogy az utak átjárhatóságáról a képviselő-testületek döntsenek az önkormányzatokban, hanem pontosan az motivált, hogy ezek a települési önkormányzatok nem rendelkeznek semmilyen forrással, hogy a saját úthálózatukat fejlesszék, vagy a határt átmetsző utat tudjanak építeni. Nem véletlenül interpelláltam itt a Magyar Országgyűlésben, hogy kormányzati feladattá váljék, és kormányzati pénzekből próbáljuk ezeket az utakat megépíteni oly mértékben, hogy legalább ez az egy út, ami az országhatáron átvezet ezeken a településeken, jó út lesz, megvalósítható út lesz, természetesen függetlenül attól, hogy ezek az utak az országhatár melyik oldalán lévő főútrendszerhez kapcsolódnak, hiszen egy régióban élünk már. Az a cél, hogy ezekben a régiókban azokon a településközi utakon megfelelő gazdasági kapcsolat tudjon kialakulni, növelve ezeknek a zsáktelepüléseknek a lehetőségét a foglalkoztatottság és a gazdaságélénkítés területén. Éppen azért tartom fontosnak, hogy kormányzati szinten próbáljunk ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert az önkormányzatok finanszírozása erre nem ad lehetőséget.
Nagy tisztelettel köszönöm egyébként a gazdasági bizottság támogatását, hogy az Országgyűlésnek elfogadásra javasolja, de egy kérdést azért engedjenek meg nekem, hiszen az anyagban foglalkoznak azzal, hogy 2002-ben már kormányhatározat volt azzal kapcsolatban, hogy a schengeni csatlakozás kapcsán mit próbálunk megvalósítani. Lehetett látni, hogy idáig nem sok mindenre került sor, és éppen ezért az a kérés fogalmazódott meg bennem az államtitkár úrhoz, hogyha mondjuk, a júniusi parlamenti ülésszakon azért a meghatározott menetrendről - amire ön a feljegyzés végén utal, hogy a megfelelő ütemezés és a konkrét döntések megszületnek - egy tájékoztatást azért kaphatnánk. Mert ha ez is csak egy olyan jelentés lesz, mint a 2002-es határozat, akkor ezzel ugye nem tudunk túl messzire jutni.
Engedje meg, hogy a soproni választókerületemből kiemelten itt a magyar parlamentben elmondhassam, hogy Brennbergbánya-Ritzing - Récény - irányában nagyon fontos volna egy út, hiszen aki Brennbergbányát ismeri, tudja, hogy viszonylag nagyon elzárt, és nehezen megközelíthető, más szempontból. A Harka-Sopron-Nyék - Neckenmarkt - irányában szintén, hiszen a régi római Borostyánkő út is abba az irányba haladt. Vagy Ágfalva-Somfalva-Lépesfalva irányában nagyon fontosnak tartanám, és aztán, amint a magyar parlamentben is sokszor előkerült már Fertőrákos vonatkozásában, Margitbánya és Mörbisch irányában nagyon fontos lenne, hogy az utak megépüljenek. Ezeken a szakaszokon mintegy száz méter utat kellene megvalósítani.
A legvégén engedje meg, államtitkár úr, hogy egy anyagot átadjak önnek, hogy ezzel is hozzájáruljunk ahhoz, hogy mi hogyan gondoltuk, és miként készültünk fel arra, hol kellene ezeket a határátkelő utakat megvalósítani, ami egyébként szorosan kapcsolódik az UKIG által készített anyaghoz is.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, és kérem az Országgyűlést, támogassa ezt a javaslatot. (Taps az ellenzék padsoraiból. - Iratot ad át Dióssy Gábornak.)
