DR. NAVRACSICS TIBOR
DR. NAVRACSICS TIBOR
DR. NAVRACSICS TIBOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Így most már közel két éve, hogy ön itt tartja a napirend előtti felszólalásait, egy örök talány marad számomra, hogy mi a célja ezeknek a napirend előtti felszólalásoknak. Egy darabig azt hittem, hogy talán újabb lépéseket akar bejelenteni. Aztán rájöttem, hogy ez nem lehet a célja, gondoltam, hátha az, hogy meggyőzze a közvéleményt. Aztán rájöttem, hogy ez se megy, tekintettel arra, hogy a legutóbbi felmérések szerint az emberek 19 százaléka elégedett az ön teljesítményével, tehát nem lehet ez olyan hatékony.
Most talán arra gondolok, hogy ez valami levezető gyakorlat lehet, hiszen ön az MSZP rendezvényein ilyen gyűlöletórákat szokott tartani, és talán utána mentálhigiénés szempontból jó önnek, hogyha ezt a nyilvánosság előtt is elmondja, ilyen relaxációs gyakorlat vagy levezetés, úgyis túlmozgásos, vagy legalábbis a kormányprogram vitájában arra panaszkodott, hogy ön túlmozgásos, lehet, hogy ezt a túlmozgást próbálja itt levezetni.
Egyvalamit azért hadd mondjak: ezzel a Széchenyi névvel egy kicsit óvatosabban bánjon, mert úgy jár, mint Batthyányval, amikor aztán a leszármazottak és az egész család egy sajtónyilvános levélben kérte meg önt, hogy ha lehet, akkor ne használja a család nevét, és ne hivatkozzon rájuk. Széchenyivel is egy kicsit csínján bánjon!
Miniszterelnök Úr! Azt mondta, hogy az a probléma, hogy ugyan meghirdették 2006-ban a kormányprogramot, azonban egészen idáig a feltételek megteremtésével voltak elfoglalva. Hat éve vannak kormányon, miniszterelnök úr, ebből három és fél éve ön van a miniszterelnöki pozícióban. Ez alatt a hat év alatt Magyarország az Európai Unió utolsói közé süllyedt. Ez az ország valamikor a közép-európai régió, a kelet- és közép-európai régió egyik éllovasa volt. Minden mutató tekintetében az utolsók vagyunk, az egyik legmagasabb az infláció, az egyik legmagasabb a munkanélküliség, a legalacsonyabb a gazdasági növekedés.
Milyen feltételeket teremtettek meg? Ezt legyen szíves nekem elmondani majd a viszontválaszban. Tudom, hogy a viszontválasz önnek arra kell, hogy majd aztán ilyen jó zaftos szidalmakkal valahogyan próbáljon triumfálni rajtunk, de jó lenne, ha konkrétumokra is válaszolna, hogy egészen pontosan ez a hat év ön szerint mivel telt. Mi volt az a hat év az önök részéről, ami építő jellegű munkát jelentett?
Azt mondja, hogy ez a 300 forint méltatlan arra, hogy ezzel kapcsolatban egyáltalán tiltakozzunk. Nem! Sajnos, eljutottunk hat év után oda, hogy ez a 300 forint nem méltatlan, ez nagyon sok ember számára nagyon komoly problémát jelent, ugyanis a 300 forint nem 300 forint, ezt ön is pontosan tudja. Az egyszer 300 forint, és az egyszer 300 forintból a további kezelések, a további rendelőlátogatások és orvoslátogatások révén bőven van 600, 900, 1200 és a többi forint is. Igenis, arról van szó, miniszterelnök úr, ön is pontosan tudja, hogy most akkor ne az őszödi beszédre utaljak, hogy ön egy televíziós vitában azt mondta, hogy nem lesz fizetős az egészségügy. Önök a választási kampányban azt ígérték, hogy nem lesz tandíj. Lett tandíj, fizetős lett az egészségügy, ezért tartunk népszavazást, hogy az emberek elmondhassák a véleményüket.
És ha ön azt mondja, hogy az egész népszavazásnak nincsen értelme, mert úgysem fog semmi sem megváltozni, akkor azért önt, aki a demokrataságára annyira büszke, hadd emlékeztessem arra, hogy a népszavazás alkotmányos alapjog. Ha valaki teljesíti a népszavazás kiírásának kritériumait, akkor joga van, hogy népszavazást tartson. Önnek lehet, hogy ez egy fölösleges díszítő elem a demokrácián, az a helyzet, hogy ez valóban nem szocialista demokrácia, hanem ez polgári demokrácia. A szocialista demokráciában valóban nem voltak ilyen flinc-flancok, nem lehetett csak úgy az embereknek belebeszélni a közügyekbe, a polgári demokráciában van ilyen, miniszterelnök úr. Nehéz ehhez hozzászokni, mint ahogy ahhoz is, hogy ön a múlt héten itt a napirend előtti felszólalásában elmondta, hogy új politikát hirdet, partnerség, mindenben fog velünk egyeztetni, majd kisétált, leült tárgyalni az orosz partnerekkel, csütörtökön aláírt egy olyan megállapodást, amibe a parlament, az adófizetők nem tekinthettek bele. Nem mondhattuk meg, hogy miről van szó.
(13.30)
Én ugyan belenézhettem, kaptam a pénzügyminiszter úrtól egy órát mint adófizető polgár, vagy nem tudom, milyen címen. (Gőgös Zoltán: Ez kevés.) Mert sem a frakciómat, sem az adófizető polgárokat nem tájékoztathattam. (Dr. Eörsi Mátyás: Gripen!)
Miniszterelnök úr! Milyen szerződést írt alá? Milyen következményei lesznek ennek a szerződésnek? (Dr. Eörsi Mátyás: A Gripenről beszélj!)
Aztán, ha már itt tartunk, annyit hadd mondjak… (Dr. Eörsi Mátyás: A Gripenről beszélj, a Gripenről!) Eörsi képviselőtársam! Jelentkezzen szólásra, szerintem Kóka frakcióvezető úr megadja önnek a szót, és akkor elmondhatja.
Nézze, miniszterelnök úr! Ön elmond minket paprikajancsinak, Júdásnak, ostobának, gyávának, lustának, Pató Pálnak, ahogy minket neveztek - rendben. (Közbekiabálások az MSZP soraiból: Úgy van, úgy van! - Taps a kormánypárti padsorokból.) Így van. Csakhogy azt ne felejtse el, hogy 2006-ban több mint kétmillió ember szavazott a Fideszre, és most is több mint kétmillió ember szimpatizál a Fidesszel. (Az elnök csenget.) Minket bánthat, ha akar, de őket ne bántsa, arra kérem szépen!
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)
