KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A közoktatás, az iskolarendszer legfontosabb szereplője a gyermek, a tanulók. Minden oktatásügyet érintő döntést a jogszerűség vizsgálatával párhuzamosan, a tanulók érdekei szempontjából kell vizsgálnunk.
Nincs ez másképp a tatai Eötvös Gimnázium ügyében sem. Tény, hogy bizonyos, a közoktatási törvényben tételesen rögzített feltételek teljesülése esetén a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézmények fenntartói jogát átruházhatják egyházi jogi személyre. Ilyen esetben a közoktatási megállapodás alapján az egyházi jogi személy jogosulttá válik a kiegészítő támogatásra a közoktatási megállapodás aláírását követő tanítási évtől kezdődően.
(18.00)
Azonban szeretném felhívni a figyelmet egy ilyen döntés néhány kiemelten fontos elemére. Tévúton jár a megyei önkormányzat, ha a leginkább érintettek, a diákok és szüleik megkérdezése nélkül készül döntést hozni. A fenntartó a közoktatási intézmény átszervezésével összefüggő döntés előtt be kell hogy szerezze az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek, az iskolai diákönkormányzatnak a véleményét. Tehát sem jogilag, sem erkölcsileg nem tartható, hogy a szülők megkérdezése nélkül, a szülők háta mögött szülessen ilyen horderejű kérdésben döntés.
Tévúton járna a megyei önkormányzat, ha azt feltételezné, hogy a gimnázium átadásával megszabadul kötelező feladataitól. Ha közoktatási megállapodás alapján az önkormányzati feladatellátásban vallásilag vagy világnézetileg elkötelezett nevelési-oktatási intézmény működik közre, az nem mentesíti az önkormányzatot a feladatellátási kötelezettsége alól. Az önkormányzatnak tehát a gimnázium esetleges átadása után is kötelező feladat az ellátás biztosítása minden olyan diák számára, aki nem kíván az egyházi fenntartású intézménybe járni. Ezekre a szülőkre, gyermekekre, illetve tanulókra az egyházzal kötött közoktatási megállapodás miatt aránytalan teher nem hárulhat.
Tévúton jár a megyei önkormányzat, ha pénzügyi megtakarítást remél a gimnázium átadásától. A Kt. 118. § (9) bekezdése szerint az egyházi közcélú tevékenység anyagi feltételeiről szóló törvényben meghatározott kiegészítő támogatás összegét az átadó helyi önkormányzat az átengedett és saját bevételeiből köteles átutalni a hozzájárulást folyósító szerv részére. E teher alól csak a közoktatási megállapodás megkötését követő harmadik év után mentesülhet az önkormányzat. E tekintetben a képviselő úr számításai helytállóak, éves szinten körülbelül 220 millió forint terhet jelentene a megyei önkormányzatnak.
S tévúton jár a megyei önkormányzat, ha azt hiszi, hogy érvényt szerezhet egy, a gyermekek jogait sértő döntésnek. A fenntartói irányítási hatáskörben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő, illetve a gyermek mindenekfelett álló érdekével ellentétes döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. A gyermekek mindenekfelett álló érdeke, hogy a közoktatási törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelenthessen számára aránytalan terhet.
Összegezve megállapítható, hogy a közoktatási törvény részletesen szabályozza az önkormányzati nevelési-oktatási intézmények fenntartói jogának egyházi jogi személyre történő átruházását, és ez a szabályozás elsődlegesen a gyermekek mindenekfelett álló érdekét tartja szem előtt.
Véleményem szerint egy ilyen súlyú ügyben nem szabad politikai döntést hozni, a körülmények gondos mérlegelése után, kizárólag szakmai alapokon és érveken nyugvó döntésnek van helye, aminek középpontjában nem állhat más, mint a diákság érdeke.
Kérem, hogy fogadja el válaszomat, és nagyon remélem, hogy ezek a válaszok eljutnak azokhoz is, akik olyan döntésre készülnek, amelyet ön napirend után felelősen szóba hozott.
Még egyszer köszönöm a képviselő úrnak, és köszönöm elnök úrnak a szót. (Taps az MSZP soraiban.)
