DR. MIKOLA ISTVÁN
DR. MIKOLA ISTVÁN
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Azon gondolkodom, hogy ki fog válaszolni vagy reagálni az egészségüggyel kapcsolatos okfejtésemre (Derültség az ellenzéki oldalon. - Dr. Géczi József Alajos: A hadügyminiszter.), mert nem látom itt az egészségügyi tárca képviselőit. Hadd szabadjon azzal kezdenem, hogy az elsöprő erejű és eredményű népszavazás, március 9-e után igaz, hogy 10-e lett, most viszont 31-e van, három hét eltelt azóta, és úgy tűnik, hogy ennek a népszavazásnak a hatása jelentkezik, ahogy a szakmában mondani szoktuk, a kormányzatnál a management burnout, a kiégés tünetei mutatkoznak. Ez pedig már-már irreverzibilis szakaszba lép, tehát úgy tűnik, hogy a kormányzat legalábbis az egészségügy problémáit nem tudja kezelni, nem tudja megoldani.
Csak kapkodjuk a fejünket, amikor a mai napon halljuk a miniszterelnök néhány megjegyzését: új egészségügyi rendszert kell kidolgozni. Rajta! Több biztonság kell, kiszámíthatóság kell. Rajta! A biztosítás inkább szóljon a biztosítottakról, mint a biztosítókról. Széles körű párbeszéd és konzultáció kell. Bársonyosabbá kell tenni a reformokat.
Kapkodjuk a fejünket, nem értjük az egészet. Lehet, hogy csak rossz álom volt az, amit megéltünk az elmúlt hónapokban, másfél évben? Molnár Lajos és Horváth Ágnes ámokfutására gondolok. Nem a jó levegőtől gyógyul az asztmás beteg, bezárták a svábhegyi gyermekgyógyintézetet. Pszichoirtó akcióba kezdtek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben, majd néhány nappal ezelőtt bezárták az Országos Addiktológai Intézetet, súlyos emberi jogi aggodalmakat, sérelmeket, drámákat okozva ezzel. Fenyegetések az orvosok felé. Szétrúgták a Magyar Orvosi Kamarát. Megbírságolják az orvosokat. A nemzeti egészségügyi kerekasztalra fittyet hánynak, ezzel a civil szervezetekre, a szakmai szervezetekre, a rákszervezetekre, a rákbetegek egyesületeire és így tovább. Fenyegetések, rágalmak mindenhol. Minden negyedik-ötödik beteget elteszik a kórházakból láb alól. (Felzúdulás és közbekiáltások az MSZP soraiban.) Súlyos orvosi sérelmek keletkeznek ennek kapcsán, az orvos-beteg bizalmi jogviszony megrontása, majd utána a csúcs, ami közröhej témája lett, a széfeknek az ügye. (Az elnök csenget.)
Felejtsük el ezt az egészet? Sajnos, itt vannak ennek hatásai, amelyeket nem tudok ebben a rövid öt percben mind elemezni, de a csúcsteljesítmény 2008 februárjában, alig több mint egy hónappal ezelőtt a többszörös kordonnal körülvett parlamentben meghozott törvény, amelyik most már a többpénztáras rendszerről szól. Ez előtt megéltük a több-biztosítós piaci rendszerekről szóló elképzeléseket, majd kodifikációt, megéltük utána a többpénztáras rendszerrel kapcsolatos eszmefuttatásokat, majd törvényjavaslatot, majd következtek a szolgáltatásszervezők, irányított betegellátási rendszer, kell magántőke az egészségügybe, nem kell magántőke az egészségügybe. Szakmailag előkészítetlen, ötletbelövellésekkel fűszerezett kapkodás, az ország egyik legnagyobb ellátórendszerét illető összevisszaság.
Jó, ha elfelejtjük, akkor javaslom azt, hogy kövessük végre Európát. Sokszor szóltunk már erről, újra el fogom mondani, Európa az egészségügyi reformon az egészségügyi ellátórendszerek lépésről lépésre történő, szakmailag és orvosszakmailag is jól előkészített megújításának folyamatát érti. Ez egy időigényes és végtelen történet. Az európai gyakorlat ma az egészségpolitikában a népegészségügyi tényekre, adatokra alapozott egészségstratégia kimunkálása és ennek követése. Magyarországon ez annál is inkább aktuális, mert nagyon nagyok a megbetegedési, halálozási viszonyokban, születéskor várható átlagos élettartamban, csecsemőhalandóságban meglévő különbségek. Nem halaszthatjuk tovább annak az európai technológiai rendszernek az alkalmazását az egészségügyi ellátórendszer megújításában, amelytől a valódi esélyegyenlőség remélhető.
Azt is észre kellene venni, hogy az emberek újra felfedezik a szolidaritás erejét, és már-már bírják azokat a technikákat, amelyekkel megvédik a nemzeti kockázatközösségre alapozott szolidaritást.
(13.40)
A kormányzat pedig nem bújhat ki a felelősség alól; vállalja fel újra azt a felelősséget, amellyel az egészséghatás-becslésnek a megint csak európai technológiai rendszerét művelve mindenféle szabályalkotásnak már az előkészítő szakaszában felméri, hogy abból a bizonyos szabályozásból milyen népegészségügyi hozadék, tömeges egészségnyereség vagy inkább -veszteség származik.
Egy feltétele van annak, hogy bársonyossá tehessék, tehessük egy új egészségügyi rendszer kidolgozását célzó irányváltást: új választásokat kell kiírni ehhez Magyarországon.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz- és a KDNP-frakcióban, szórványos taps az MDF-frakcióban.)
