PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. A múlt héten megkértem a Tudományos Akadémia energiabizottságát, hogy minősítse azt a határozati javaslatot, amit elkészítettünk. Nagyon meglepő dologgal találkoztam. Egy nagy szobányi professzor volt, akik a tankönyveket, jegyzeteket írják, meghatározói az atomenergiától kezdve a megújuló energiák oktatásának, s a legfontosabb kérdés, amit kiemeltek, az energiatakarékosság volt. Számomra is meglepően súlyozottan előtérbe helyezték, és ha alaposan végiggondoljuk, ha csak az a szám igaz, hogy 10-20 százalékot kéne, és meg tudnánk takarítani, ez mennyivel kevesebb erőműépítést jelentene, mennyivel kevesebb CO-kibocsátást, mennyivel jelentősebb pénzügyi megtakarításokat jelentene az összes egyéb intézkedéshez képest.
Tehát ez nagyon fontos dolog, tudományosan megalapozva. De hogy erre a pályára el tudjunk jutni, szükség van arra, hogy az energiával való gondolkodásra megtanítsanak minket a családtól kezdve az egyetemen végig. Úgyhogy amit Gruber képviselőtársam mondott, nagyon érdekes volt hallani, hogy hihetetlenül fontos, hogy a parlamentben megszülessen ez a döntés, hogy a fiataloknak célt és irányt jelentsen energetikai szakmákban egyetemen, főiskolán továbbtanulni.
(15.00)
Akik itt ülünk, mindannyian tudjuk, hogy az ántivilágban, tehát a rendszerváltás előtt egy közepes vállalatnál is kötelező volt energetikust tartani. Ez a szakma mára Magyarországon megszűnt. Ma nincs energetikus Magyarországon. Ma Budapest önkormányzatának nincs energetikusa. Nincs ilyen gondolkodás. Tehát alapjaiban a megtakarításhoz az oktatás a fontos - a családtól kezdve az egyetemig -, ahhoz, hogy legyenek megfelelő nukleáris tudósaink, akik építeni tudják az erőművet, és gazdálkodni is tudnak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ez egy nagyon fontos kérdés. (Taps.)
