DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Reggel, a számítógépbe nézve, az egyik cikk így köszönt rám: “Javítják az áfatörvényt” - az újságírónak igaza van, mert az áfatörvény javításra szorul. Egy másik hírportálon pedig azt olvasom, és neki még inkább igaza van: “Folytatódik az adótörvény-alkotási ámokfutás”, ugyanis azt be kell látnunk, hogy ami itt történik, az tényleg ámokfutás.
Nem tetszik majd a kormánypárti képviselőknek, ha megemlítem azt, hogy az adótörvények kapcsán csak ebben a kormányzati ciklusban mit csináltak: a választások előtt még nagy, ötéves adóreformot és adócsökkentést ígértek, és a választások után ezt egy tollvonással eltörölték. Ami a mostani, jelenlegi vita tárgya, az az, hogy többek között teljesen átírták az áfatörvényt - ezzel olyan nagy baj nincs is, ez egy nemes szándék; január 1-jével életbe léptek ezek a szabályok, alig telik el három hónap, hozzá kell nyúlnunk ezekhez a törvényekhez. De hogy cifrázzam a dolgot: az Art.-hez is hozzá kell nyúlnunk, az Art.-ben a közbeszerzések kapcsán olyan szabályok vannak, amelyek március 1-jén léptek hatályba, ma március 4-e van, éltek három napot, ma módosítjuk ezeket a szabályokat.
Ha ezt valaki vállalkozó, a magyar vállalkozói világ követni tudja, ami itt az Országgyűlésben adójogszabályok kapcsán történik, azt jutalmazni kell; nemhogy büntetni, ha elvétenek valamilyen szabályt, azokat jutalmazni kell. Mi sem tudjuk követni, ami az Országgyűlésben történik, mi, akik törvényeket alkotunk.
Államtitkár úr, az Európai Unióban jogelveket is illik betartani: ha egyszer lenne lehetőség egy ilyen beszélgetést lefolytatni, akkor én fel tudnék sorolni önnek bírósági jogeseteket az Európai Unió joganyaga alapján, amikor kiszámíthatatlan jogalkotás miatt marasztal el az Európai Unió bírósága nemzeti parlamenteket. Gondolkodjunk el azon, hogy amit mi itt teszünk, amit tettünk az adócsomagok módosítása kapcsán, amire most rákényszerülünk, az mennyire felel meg a kiszámíthatóság mércéjének! Mindannyian tudjuk, hogy semmilyen mértékben nem felel meg neki, az ellenzék nyilvánvalóan mégis partner abban, hogy ezek a szabályok változzanak, mert az, amit az áfatörvényben kodifikáltunk, az bizonyos ponton egyszerűen működésképtelen. Abban egyikünk sem lehet érdekelt, hogy a jelenlegi lehetetlen helyzetet fenntartsuk, ahogy Tállai képviselőtársam fogalmazott, ezért járultunk hozzá ahhoz, hogy speciális szabályok szerint egy hét alatt letárgyaljuk ezeket a törvényeket.
Szabó Lajosnak egyébként azt a munkáját, amellyel a költségvetési bizottság frontembereként, kormánypárti frontembereként kétségtelenül segítségére volt a kormánynak azzal, hogy az ellenzékkel egy megállapodás jöjjön létre, én is sokra értékelem - az ő hozzáállása egyébként mindig ilyen. Azt gondolom, így kell eljárnia egy kormánypárti képviselőnek akkor, amikor érzi azt, hogy van mit javítani.
Itt a kormány, ha úgy tetszik, a költségvetési bizottság és a kicsit a hátunk mögött ott lévő önkormányzati szövetségek együtt akarunk valamit elérni és változtatni a jelenlegi helyzeten.
Mi az, amit a kormány megcélzott azzal, amit beterjesztett? Szűkíti a fordított adózás alá eső ügyletek körét. Én azt gondolom - bár nem vagyok adószakértő -, hogy az, ahogy korábban ezt szabályoztuk, kezelhetetlen volt. Engem egyébként kéményseprői szolgáltatást végző vállalkozók kerestek meg a most hatályos törvény miatt, és mondták, hogy az számukra kezelhetetlen, értelmezhetetlen, nem tudják, hogyan fognak eljárni; szeretnének tisztességesek lenni, szeretnék az adótörvényeket betartani, de az egyszerűen lehetetlen, amit az Országgyűlés megfogalmazott. Ahogy most meg van fogalmazva, hogy két feltételhez köti ezt a fordított adózást: bejegyzett ingatlan és építésiengedély-köteles tevékenység, az, én azt gondolom, elfogadhatóan szabályozza ezt a kérdést.
A kormány által beterjesztett javaslat újraszabályozza az adómentes termékimport feltételeit. Tállai képviselő úrra utalok: igaza van, az általános indokolásban önök fogalmazzák meg, hogy gyakorlatilag a korábbi törvényi állapotokat állítják vissza, mert az, amit megfogalmaztunk, és ami január 1-jével életbe lépett, az hátrányos a magyar gazdaságnak.
Ingatlan-bérbeadás esetén nagyobb mozgásteret ad az adóalanyoknak. Önkormányzati szövetségek képviselői vagy például Pokorni Zoltán polgármester hívta fel az Országgyűlés figyelmét arra, hogy az, amit szabályoztunk, mondjuk, a szociális lakások esetében 25 százalékkal növeli meg a jelenlegi szabályok szerint a bérbe adott ingatlanoknak az árát, és ebben a világban, ahogy ma a magyar lakosság áll, főleg azok, akik ezeket a lakásokat kénytelenek igénybe venni, azok egyszerűen nem bírnak el 25 százalékos tehernövekedést. Ezért én jónak gondolom ezt a korrekciót, amit ilyen szempontból közös bölcsességgel tettünk meg.
Aztán a kormánynak van egy olyan állítása is, és ez is kodifikálva van, hogy a közösségi joggal egyezően egyszerűsíti a bizonylatok adótartalmát. Erről, gondolom, Szatmáry képviselő úr beszélni fog, ez az ő világa. Ha ez így van, ez jó. A kormány mindig deklarálja, hogy egyszerűsíteni szeretne sok mindent, és amikor a gyakorlat ezzel találkozik, akkor kiderül, hogy az egyszerűsítés helyett indokolatlan bonyodalmakat okozunk a vállalkozói világnak.
(10.50)
S bővíti azokat az eseteket, ahol az adóalany mentesül az adólevonási tilalom alól. Ez a kormány által beterjesztett csomag.
Mi az, amit, ha úgy tetszik, a költségvetési bizottság és az önkormányzati érdekszövetségek termelnek még pluszban oda? Ez a helyi adókat érintő változtatás. Igen, hát ez körülbelül úgy történt, ahogy Szabó Lajos képviselő úr és Herényi Károly is utalt erre itt a parlamentben. Én örülök annak, hogy az önkormányzatok nagyobb mozgásteret kapnak abban, hogy eldöntsék, hogy vagyoni típusú adók esetén, telek- vagy építményadó esetén milyen adózási módot választanak, tételes összegben korrigált forgalmi érték alapján vagy a később törvényben számított érték alapján teszik az ilyen típusú adóztatásaikat.
Bennem az étkeztetési kérdés újraszabályozása jelenti a legnagyobb dilemmát. Összességében az elhangzott érvek és indokok alapján én támogatni fogom ezt az újraszabályozást, mert az önkormányzatoknak, ahogy elhangzott, ez fontos bevételi többletet jelent.
Tizenegy helyen nyúlunk bele az áfatörvénybe, rövid idő után az Art.-t öt paragrafussal módosítjuk, csak öt paragrafus szól a hatályba léptető, hatályon kívül helyező, módosító és átmeneti rendelkezésekről, és pluszban jönnek még azok a módosító indítványok, amelyek a helyi adókat vagy az étkeztetést érintően ide bekerülnek.
Összegzésképpen, államtitkár úr, azt tudom mondani, hogy ennél azért átgondoltabb törvényalkotásra még önök is képesek lennének. Csodát nem várok az önök kormányától akkor, amikor adótörvényekről beszélünk, de ami itt folytatódik, az, még egyszer mondom, azt gondolom, hogy tényleg egy ámokfutás. Én csak azt kérem öntől - és a kormánynak erre is lehetősége van -, hogy amikor az APEH ennek a lehetetlen időszaknak az ellenőrzéseit végzi, akkor a lehető legnagyobb empátiával forduljon a vállalkozói világhoz. S ha valahol csak tudatos csalás lehetőségét nem látják - mert az ellen fel kell lépni -, ha nem szándékolt cselekményekkel találkoznak, akkor egy kicsit a magyar vállalkozói világgal, az adóalanyokkal legyenek, amennyire lehet, empatikusak, mert még egyszer mondom, amit itt a kormányoldal létrehozott az adótörvények módosítása kapcsán, azt a kormány sem tudja követni, nemhogy azok, akiknek ezeket a törvényeket szánták.
Összességében ennek ellenére nyilvánvalóan ehhez a korrekcióhoz támogató szavazatainkat adjuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a KDNP és a Fidesz padsoraiban.)
