TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én egy picit szeretnék azért visszamenni azokhoz az okokhoz, hogy hogyan lehet az, hogy egy közel tízoldalas törvényjavaslat, amely 22 paragrafusból áll, hogyan kerülhet az Országgyűlés elé olyan értelemben, hogy azok a törvények, amelyeket módosít ezzel a törvényjavaslattal a parlament, azok néhány hónappal ezelőtt kerültek a parlamentben elfogadásra.
Ennek nagyon egyszerű oka van. Az az oka, hogy történtek hibák az elfogadott áfatörvénnyel kapcsolatosan. A jelenlegi törvényjavaslat két törvényt, az áfatörvényt - ez már el is hangzott - és az adózás rendjéről szóló törvényjavaslatot módosítja. Hogyan létezik az, hogy egy parlament elfogad egy törvényjavaslatot, egy nagy horderejű törvényt az áfa újraszabályozásáról, és mégis most a parlamentnek újra kell lényegében ezt tárgyalnia?
Vajon - kérdezem én - igazak-e azok a felvetések, amelyek azt mondják, hogy egyrészt az adótörvények tekintetében Magyarországon ma jogbizonytalanság van? Igazak-e azok a kritikai megjegyzések, amelyek azt mondják, hogy szakmailag olykor előkészítetlen törvényjavaslatok, nem kellően átgondolt törvényjavaslatok kerülnek a parlament elé?
Azt gondolom, hogy ez a most benyújtott törvényjavaslat ezt sajnos mindenképpen alátámasztja. Itt szeretném megjegyezni, igaz az, hogy ötpárti egyeztetések előzték meg a törvényjavaslat benyújtását, azonban nagyon érdekes módon Jauernik képviselő úr is csak azokkal a kérdésekkel foglalkozott, amelyek az önkormányzatokat érintik. Ez a törvényjavaslat, ha megnézzük a tartalmát, akkor azt kell látnunk, hogy nagy többségében nem az önkormányzatokat érintő módosításokat taglalja. A kormánynak nagyon jól jött januárban az a kezdeményezés az önkormányzatok szövetsége részéről, hogy van itt egy-két dolog, amit rendezni kellene az önkormányzatok szempontjából, és nyilván a kormány ezt kihasználva egy igen terjedelmes, lényegében egy elfogadott áfatörvény-módosítást terjesztett az Országgyűlés elé.
Én nem akarom túlságosan ezt a kérdést kinyitni, inkább csak tanulságként hívnám fel a figyelmét a kormánynak is, a pénzügyi kormányzatnak és természetesen a kormánypárti képviselőknek is, hogy higgyék el, sokszor érdemes meghallgatni még az ellenzéki képviselők véleményét is a parlamentben, ne adj’ isten még a módosító javaslatukat is, mert többek között itt ezen törvényjavaslat tárgyalása során találkozni fogunk olyan kezdeményezéssel, amelyet egyébként ellenzéki képviselők kezdeményeztek az adott törvény módosítása során; természetesen akkor ez nem kapott többséget.
Az ellenzék magatartása a tekintetben, hogy partner abban, hogy házszabályi eltéréssel tárgyalja az Országgyűlés, úgy gondolom, egy jó megoldás, hiszen valóban, ez a törvényjavaslat leginkább olyan módosításokat tartalmaz, amelyek kedvezően érintik az adóalanyokat, kedvezően érinthetik az önkormányzatokat, kedvezően érinthetik a vállalkozásokat, a gazdaság szereplőit.
Mi azt mondjuk, hogy ha megtörténik az, hogy valaki selejtet gyárt, akkor annak minél előbb adjuk meg a lehetőséget, hogy letegyen egy jó terméket az asztalra. Ezzel a törvényjavaslattal is így vagyunk, ezért szavaztuk meg tegnap négyötöddel, és adtuk hozzájárulásunkat ahhoz, hogy házszabályi eltéréssel és lényegében egy hét alatt fogadja el az Országgyűlés ezt a törvényjavaslatot. Tehát az ellenzék partner abban, hogy az elkövetett hibát - bár hozzáteszem, hogy az ellenzék ennek nem volt részese - az Országgyűlés minél előbb pótolja és minél előbb hozza helyre. Azt is szeretném azonban jelezni, hogy azért ebből nagyon rendszer ne legyen, mert akkor előbb-utóbb azok, akiknek a törvényeket végre kell hajtani, majd nem fogják komolyan venni az Országgyűlés elfogadott törvényjavaslatait. Mert ha most kiderül, mondjuk, a 22 paragrafusról, hogy még ebben is van hiba, és a jövő hónapban majd újra elénk kerül az a törvényjavaslat, amely a most elfogadott törvényjavaslatot fogja módosítani, akkor aztán jól fogunk kinézni.
Javasolom, hogy legyen ez tanulság mindenki számára, hogy sokkal megfontoltabban és alaposabban szükséges a törvényeket átgondolni, és amikor az igen szavazatokat adjuk, adják hozzá a képviselők, akkor igenis érezzék annak szakmai és politikai felelősségét is. (Herényi Károly: Jaj, de jó is lenne.)
A törvényjavaslat tartalmát valóban elmondta már államtitkár úr, illetve az előttem szóló képviselő urak is. Azonban azt is látni kell, hogy valóban van egy sajátossága annak, hogy házszabályi eltéréssel tárgyaljuk, hiszen most lényegében általános és részletes vita folyik a parlamentben. Ezért való igaz az, hogy nagyon fontosak a hozzá benyújtott módosító javaslatok. Tegnap a költségvetési bizottság öt darab módosító javaslatot nyújtott be, és szeretném kiemelni, hogy az ellenzék, a Fidesz frakciója és azt hiszem, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója is mind az öt módosító javaslatot támogatni fogja és támogatni tudja a parlamentben, tehát azt gondolom, hogy ehhez az igen szavazatunkat tudjuk adni.
Melyek ezek a módosító javaslatok? Van benne egy technikai, amelyről nem kívánnék szót ejteni. Van egy módosító javaslat, amelyről valószínűleg Szatmáry Kristóf képviselőtársam kíván majd szólni, én ezt nyilván nem érintem.
(10.30)
Nagy horderejű kérdésnek tekintjük a helyi adókról szóló törvény módosítását, amely nyitva hagyott egy kérdést, hogy valóban az építményadó bevezetése négyzetméter-alapú legyen vagy korrigált forgalmi érték alapján történjen, ezt az önkormányzatok a jövőben is eldönthessék. Ez, úgy gondolom, hogy közös parlamenti akarat lehet.
Nagy kérdés valóban a szociális étkeztetés kérdése, hiszen itt elég komoly problémák merültek fel a törvény értelmezésével kapcsolatban, hiszen olyan burkoltan volt az áfatörvényben benne, hogy január 1-jétől valójában a szociális étkeztetésre nem kell kiszámlázni a 20 százalékos áfaterhet, hogy ezt nagyon kevés önkormányzat vette észre az országban, nem is tudom, hogy egyáltalán van-e ilyen. Tehát itt az étkeztetés, a szociális étkeztetés áfájának a rendezése valóban alapvető önkormányzati érdek, hiszen eddig egy szolgáltatást áfával terhelten adta az igénybe vevőknek az önkormányzat, ugyanakkor jogosult volt a felmerülő áfa, a kifizetett áfa levonására. Ettől a kedvezménytől most az önkormányzatok mentesülnének, amennyiben nem történne meg a rendezése, átmeneti rendezése, mert 2008. december 31-éig szólna ez a rendelkezés; ezt mindenképpen támogatni tudja frakciónk.
Szeretném elmondani, hogy a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatosan nekem személy szerint egy kicsit aggályos, hogy a fordított áfának a kérdése ezzel a két paragrafusmódosítással valóban rendeződni fog-e és rendeződni tud-e, hiszen az 1. és a 7. § foglalkozik ezzel. Valójában kimondja, hogy a jövőben csak bejegyzendő ingatlanra vonatkozó szolgáltatások elvégzésére vonatkozik a fordított áfa, és azon belül is csak az ingatlan létrehozására, bővítésére és átalakítására, amelyhez építési hatósági engedélyt kell beszerezni. Tehát két alapfeltétele lesz a jövőben, az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés és az építési engedélyi kötelezettség. Valóban jelentősen leszűkíti így a hatályos törvényjavaslat a fordított áfázás körét, azonban szeretném megjegyezni, hogy én nem érzem azt, hogy ezzel a szabályozással valóban meg fog oldódni ez a kérdés. Ugyanúgy értelmezési problémák fognak sajnos továbbra is fennmaradni, hogy most mi van azzal az ingatlannal, amelyik nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve, de ugyanakkor építésihatóság-köteles, akkor most a fordított áfa kérdését hogyan kell majd kezelni.
Mindenképpen üdvözöljük a 3. §-ban megjelenő lakóingatlanokra vonatkozó áfaválasztási lehetőséget, ezt a törvényjavaslat tárgyalása során is jeleztük, képviselőtársunk, Pokorni Zoltán nyújtott be önálló törvényjavaslatot ennek kapcsán. Ez a módosítás képviselőtársunk javaslatát teljes egészében lefedi, tehát természetes, hogy ez részünkről támogatható módosítás, amelynek a lényege az, hogy így a szociális bérlakásoknak az áfakötelezettsége, tehát hogy áfával terhelten adjuk a szociálisan rászorulóknak a bérlakást, ez így megszűnik, illetve ennek a lehetősége fennáll abban az esetben, hogyha az önkormányzat vagy az adóalany él azzal a jogával, hogy a törvényjavaslat kihirdetését követő 30 napon belül jelzi ennek igényét, és ezt az adóhatósággal természetesen közölnie kell.
Engedjenek meg, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, egy megjegyzést. A törvényjavaslat többi része igazából azt rendezi és szabályozza, ami az azt megelőző áfatörvényben volt szabályozva, és ahhoz tér vissza, tehát az 1992-es áfatörvény tartalmát veszi vissza. Na most, akkor egy politikai megjegyzésem hadd legyen! Hogyha az áfatörvény kapcsán képesek önök arra, hogy a bevezetett és meghirdetett reformtól elálljanak - mert arról van szó, az áfatörvényben kvázi reformokat mondtak a termékimport szabályozása kapcsán, a szerencsejáték nyugtaadása kapcsán, a számlák adattartalma kapcsán reformokat mondták -, most azt mondják egy törvényjavaslattal, hogy vonjuk vissza ezeket a reformokat, és térjünk vissza a régi szabályozáshoz - üdvözöljük. Ez egy nagyszerű dolog, hogy képes arra a kormány, képesek erre a kormánypártiak, hogy ezt elfogadják, és majd megszavazzák.
De akkor kérdezem én, ezen törvényjavaslat kapcsán, hogy a többi törvénynél, a többi szabályozásnál miért nem lehet megtenni ugyanezt az önbevallást. Miért nem lehet elismerni azt, hogy rájöttünk, hogy az, ami újat akartunk, az nem jó, az nem állja meg a helyét. Nyilván, hogy óriási nyomás volt a pénzügyi kormányzatra a vállalkozások szempontjából, hogy ez a törvény így végrehajthatatlan és betarthatatlan. Kérdezem én, és igazán nem a népszavazás kapcsán, nem lehetne ezt megtenni a vizitdíj kapcsán, nem lehetne megtenni a kórházi napidíj kapcsán, vagy nem lehetne megtenni a tandíj bevezetése kapcsán ugyanazt, ami most a parlament előtt van az áfatörvény szabályozásával kapcsolatosan. Hiszen valljuk be őszintén, hogy a törvényjavaslat nagyobbik része mind-mind ilyen passzusokat és paragrafusokat tartalmaz, ami mondjuk 2006. szeptember 1-jétől 2007. december 31-éig volt hatályban, ahhoz fogunk majd visszatérni. Én fölteszem ezt a politikai kérdést ezen törvényjavaslat tárgyalása kapcsán, és természetesen a válasszal, amit a kormánypártok részéről kapok esetleg erre, tisztában vagyok.
Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Még egyszer mondom, a Házszabálytól való eltérést azért támogatta frakciónk, és azért lehet a parlament előtt, és azért lehet egy hét alatt szavazni egy ilyen nagy terjedelmű adótörvény-javaslatról, mert elfogadjuk, hogy önök belátták, hogy hibáztak az elfogadott áfatörvény kapcsán, és mi, az ellenzék a hozzájárulásunkat adjuk ahhoz, és segítjük önöket, támogatjuk abban, hogy az elkövetett hibákat mielőbb korrigálják, és ezáltal kedvezzünk azoknak a vállalkozásoknak, azoknak az adóalanyoknak, azoknak az önkormányzatoknak, akik így, a módosítás kapcsán kedvezőbb helyzetbe tudnak kerülni, vagyis vissza tudnak kerülni abba az eredeti helyzetbe, amely az áfatörvény elfogadása előtti állapot volt.
Köszönöm szépen a figyelmet és a lehetőséget.
