BAJNAI GORDON
BAJNAI GORDON
BAJNAI GORDON miniszterelnök: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Szombaton ünnepeltük a magyar rendszerváltás egyik kiemelkedő eseményének, a vasfüggöny lebontásának húsz évvel ezelőtti eseményeit, annak évfordulóját. Emlékeztünk egy közös magyar teljesítményre, egy nemzeti hőstettre, egy bátorságra, amely akkor egész Európának és a világnak példát mutatott. Megemlékeztünk a rendszerváltás e kiemelkedő pillanatáról, és megemlékeztünk a rendszerváltás hőseiről; azokról, akik ma már nincsenek itt közöttünk, vagy nem képesek itt lenni, és emlékeztünk azokra is, akik közül néhányan még ma is itt ülnek a parlament padsoraiban.
Húsz év után Magyarország már nem az új Magyarország, amely a rendszerváltás után létrejött, már nem gyermek, már a kamaszkorból is kinőtt; fiatal felnőttnek számít, ha az emberélet mértékével mérjük az eltelt időszakot. És egy húszéves ifjú ember, aki már felnőtt, kell hogy tudja, a felnőttkor azt jelenti, felelős a saját cselekedeteiért, nem várhat segítséget mástól, vagy csak akkor várhat segítséget mástól, ha először mindent megtesz, ami neki mint felnőttnek feladata; felelnie kell a döntéseiért és a cselekedeteiért.
75 nappal ezelőtt alakult meg az a kormány, amely ennek a felelősségnek a jegyében vállalkozott az ország válságának kezelésére, vállalkozott arra, hogy felelős cselekvéssel kivezeti az országot abból a válságból, amely óriási veszélyekkel fenyegeti Magyarországot.
Most, 75 nap után eljutottunk a parlament meghosszabbított tavaszi ülésszakának zárónapjához, eljutottunk oda, hogy az utolsó napon olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek hosszú távon határozzák meg, hogy Magyarország hogyan működik majd a válság után. A mai döntések meghatározzák azt, hogy képesek leszünk-e rövid távon megbirkózni a válsággal, de azt is, hogy amikor vége van ennek a válságnak, akkor egy, a korábbinál erősebb ország vág neki ismét a gyarapodás útjának, vagy éppen egy stagnáló, leszakadó, vergődő, széteső társadalom és ország néz szembe az új feladatokkal. Éppen ezért a mai szavazás nem egyszerűen csak lezárja a tavaszi ülésszakot, hanem olyan jelentős döntéseket hoz meg, amelyek hosszú távra meghatározhatják a sorsunkat.
A válságkezelésben az első és legfontosabb feladat a szembenézés. Az új kormány szembenézett a válsággal, de ez önmagában kevés. A nemzetközi válság mellett bele kellett néznünk a tükörbe, és szembe kellett néznünk magunkkal. S még egy irányba kellett tekintenünk: le kellett néznünk abba a szakadékba, amely az ország lába mellett tátong, hiszen a válság nem kezelése egy szabadesést hozhatott volna soha nem látott mélységekbe Magyarország számára.
De a nézelődésen túl a kormány a gyors és felelős cselekvést választotta, és tevékenységünket négy fő irányba irányítottuk. Azt mondtuk, hogy az azonnali válságkezelés révén meg kell védenünk munkahelyeket, családokat, másrészt azt is mondtuk, minél előbb helyre kell állítanunk az egyensúlyt Magyarországon, nehogy fölbillenjen az ország. Harmadrészt azt is mondtuk, hogy most azonnal kell lépéseket tennünk azért, hogy megalapozzuk Magyarország hosszú távú növekedését, hogy bebizonyítsuk, képesek leszünk kinövekedni az eladósodásból. És végül mindezek eredményeként azt mondtuk, megpróbáljuk megerősíteni a külső és a belső bizalmat, megpróbáljuk megerősíteni Magyarország önbizalmát is.
75 napja haladunk óriás léptekkel, hogy Magyarországot megvédjük a válság hatásaitól. A mai szavazások jelentős része e feladatok megoldásáról szól. Nemcsak gyorsan és sokat, de nagyot léptünk egy sor területen azért, hogy világos üzenetet küldjünk a világnak és Magyarország polgárainak, hogy Magyarország érti e válság üzenetét, és kész arra, hogy megtegyen mindent, ami szükséges ahhoz, hogy kilábaljon ebből a helyzetből.
Ez a zárónap arra is lehetőséget ad, hogy áttekintsük, mi minden történt az események sodrában. Az azonnali válságkezelés területén, ahogy ígértük, azonnal elkezdtünk védelmet biztosító intézkedéseket hozni a devizahiteleseknek. Elfogadtunk egy olyan törvényt, amely a korábban meghozott jogszabályokat kiterjeszti mindenkire, akinek nehézségei vannak, okkal vannak nehézségei a devizahitelek, lakáshitelek törlesztésében, és lehetőséget adtunk, hogy állami segítséget kérjenek átmenetileg a hitelek törlesztőrészleteinek biztosításában.
(11.10)
Eközben 1400 milliárd forintos válságkezelő, gazdaságélénkítő programot vittünk végig, amelynek révén eddig mintegy 56 ezer munkahely megtartásához nyújtottunk támogatást, közel 1500 vállalkozásnak nyújtottunk áthidaló vagy hosszabb távú hitelt ahhoz, hogy a válság közepén elapadó forrásokat állami segítséggel tudja kipótolni, s közel ezer vállalkozás nyert már el támogatást az elmúlt hat hónapban uniós forrásokból a válság átvészeléséhez.
Ugyanakkor az ország gazdaságának élénkítésére 1800 milliárd forintos gazdaságélénkítő, beruházó, építőipari programot indítottunk, amelynek keretében több mint 600 nagyberuházás indulhat meg Magyarországon. Ezek közül már több mint 350-et leszerződtünk, és közel 200 már a beruházási szakaszba jutott. Látható is a legutóbbi áprilisi adatokból, hogy az építőipar rendelésállománya mintegy negyedével magasabb, mint tavaly ilyenkor, a válság előtt volt.
Az azonnali válságkezelés területén ugyanakkor gondoltunk a legelesettebbekre is. Krízisalapot indított a kormány, amelyben felhívtuk a jómódúakat, a magyar vállalkozásokat, hogy csatlakozzanak hozzá, s amelynek keretében sok milliárd forinttal szeretnénk a legrászorultabbakat segíteni abban, hogy ha már az önkormányzati segélyezés forrásai is kiapadtak, akkor is legyen hová fordulniuk a következő havi villanyszámla kifizetésekor.
A legnehezebb helyzetben élő nyugdíjasok számára jelentősen megemeltük a méltányossági nyugdíjkassza összegét, hogy a minimálnyugdíj kétszeresét sem elérő nyugdíjasoknak legyen hová fordulniuk, ha nagy a baj.
Az azonnali válságkezelésen, a leginkább bajba jutottak megsegítésén túl a kormány az egyensúly helyreállítása érdekében régi politikai tabukat döntött le, és olyan lépéseket tett meg, amelyek hitelesen üzenték meg a Magyarországot finanszírozók számára, hogy értjük a válság üzenetét, és képesek vagyunk meghozni azokat a politikai döntéseket, amelyek ehhez kellenek. Ennek érdekében néhány hét alatt végrehajtottunk egy évtizede halogatott nyugdíjreformot, amely lehetővé teszi, hogy a ma nyugdíjasai számára biztosíthassuk hosszú távon is a megélhetésükhöz szükséges, az általuk megkeresett jövedelemhez igazodó nyugdíjat, sőt azt is lehetővé tettük, hogy a következő 35-40 évben a magyar nyugdíjrendszer fenntartható legyen még egy öregedő társadalomban is, és a ma aktívjai is biztosak lehessenek abban, hogy amikor majd nyugdíjba mennek, akkor hozzájutnak ahhoz a méltó járadékhoz, nyugdíjhoz, amelyért megdolgoztak, amelyhez befizettek. Ezt meg kellett tennünk azért, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható legyen.
Eközben átalakítottuk a családtámogatási rendszert is. Olyan lépéseket tettünk, amelyek lehetővé teszik, hogy sokkal nagyobb számban foglalkoztassanak fiatal hölgyeket Magyarországon, és számukra lehetővé tegyük a gyors visszatérést a munkaerőpiacra, ezzel párhuzamosan óvoda-bölcsőde programot indítottunk, és a kormány arra készül, hogy még a héten elfogadja azt a döntést, amelynek révén a közszférában kötelező lesz részmunkaidőt kínálni azoknak a kétéves gyermekkel munkába visszatérő anyáknak, akik a közszférába térnek vissza, és számukra a munkahelyi védettséget is biztosítani fogjuk, egy évig nem lehet őket elküldeni a munkahelyről, és részmunkaidőben tudnak majd dolgozni.
Miközben átalakítottuk a korábban nem célzott és nagyon bőkezű lakástámogatási rendszert, megszüntettük annak számos elemét a szorító pénzügyi kényszerek hatására, mégis kialakítottunk egy olyan lakástámogatási rendszert, amely kifejezetten célzottan még a nagyon nehéz pénzügyi feltételek mellett is biztosítja a lehetőséget a fiataloknak és a nagycsaládosoknak, hogy továbbra is kamattámogatással vásárolhassanak, építhessenek maguknak új lakást.
Eközben továbbvittük az “Út a munkához” programot, amely a legelesettebbek számára biztosítja a munka lehetőségét, lehetővé teszi, hogy megőrizzük a szociális segélyek értékét, de egyúttal az “Út a munkához” program világos üzenet is: azt üzeni, hogy aki képes dolgozni, annak lehetősége és kötelessége is, hogy éljen a felkínált lehetőséggel.
A szociális intézkedéseken és az egyensúlyteremtő programon túl a bizalom visszaszerzése kulcs Magyarország számára. Azt tűztük ki célul, hogy azok számára, akik ma egy-egy gombnyomással döntenek arról, hogy Magyarország hitelt kap vagy sem, érthető legyen Magyarország elszántsága a helyzet hosszú távú megoldására, arra, hogy Magyarország ismét tartósan a gyorsan fejlődő országok közé akar tartozni. Ezért újratárgyaltuk Magyarország makrogazdasági pályáját, és megállapodásra jutottunk az IMF és az Európai Unió képviselőivel arról, hogy Magyarország 4 százalék alatt tartja a hiányát az idei évben és a jövő évben is, miközben az Európai Unió átlaga 6, illetve 7 százalék fölött lesz, és ezzel Magyarország Európa leginkább óvatosan, biztonságosan gazdálkodó első egyharmadába fog tartozni. Régen volt, hogy ilyet mondtak Magyarországról, most ezt megállapodásba foglaltuk a nemzetközi pénzintézetek és az Európai Bizottság képviselőivel.
Ennek az eredményei már rögtön látszanak is, hiszen az elmúlt 75 napban a forint árfolyama mintegy 30 forinttal erősödött, több mint 10 százalékkal kell kevesebbet fizetniük azoknak, akiknek devizában van az adósságuk. A magyar családok hitelállománya összességében 400 milliárd forinttal csökkent a válságintézkedések és a javuló nemzetközi környezet hatására. Eközben a Magyarország kockázatát kifejező kamatok, azok, amelyek azt árazzák be, hogy egy ország milyen valószínűséggel megy csődbe, a felére csökkentek az elmúlt 75 napban, a nemzetközi befektetők úgymond - szakkifejezéssel élve - kiárazták Magyarországból a csőd kockázatát, és úgy tűnik, hogy ez a folyamat folytatódik.
Ugyanakkor látnunk kell, hogy a bizalom még nagyon törékeny, és azok az intézkedések, amelyekről ma szavazunk, és amelyeket a kormány a nyáron és ősszel javasolni fog, kellenek ahhoz, hogy a bizalom tartóssá váljon, hogy abba a biztonságos kikötőbe, amelyben Magyarország polgárai és vállalkozásai szeretnének kikötni, csak akkor érünk el, ha ezt a programot végigcsináljuk. A mai szavazás nagyon nagy mértékben arról szól, hogy Magyarország meg tudja-e mutatni Európának és a világnak, hogy nemcsak a rövid távú válságkezelésben, nemcsak a kampányszerű intézkedésben, vészelhárításban jó, hanem képes-e hosszú távon beindítani a növekedést.
(11.20)
Erről szól egyebek mellett az az adócsomag, amelyről ma a parlament szavaz. Magyarország azt szeretné megmutatni, hogy 2010-től úgy alakítja át az adórendszerét, hogy hosszú-hosszú idő után végre a munkát, a munka becsületét helyezi a társadalmi fejlődés középpontjába. Erről szól ez az adócsomag. Arról szól, hogy érdemben csökkentsük a munkát terhelő adókat. A munkavállalók oldalán ez jövőre azt jelenti, hogy egy átlagfizetést kereső ember, aki ma körülbelül 120-122 ezer forint havi nettót visz haza, jövőre egy év alatt 188 ezer forinttal több nettó fizetést vihessen haza, ennyivel jobban érje meg változatlan bruttó mellett Magyarországon valakinek dolgozni. De azt is lehetővé tesszük ezzel, hogy megtartva a kiugróan magas jövedelműeknél meglévő szolidaritási adót, a társadalom nagy része az alsó adósáv szerint adózzon.
Ugyanakkor a munkahelyek védelmét az is szolgálja, hogy jövő évtől 5 százalékkal csökken a vállalkozások által a munka után fizetendő járulék, ezzel összességében a jövő évtől kezdve több mint 400 milliárd forinttal több marad a vállalkozások zsebében, és ez a zsebükben maradó többletpénz reményeink szerint nem osztalékra, hanem munkahelyek megőrzésére, új munkahelyek teremtésére vagy éppen beruházásra kerül majd felhasználására. Könnyebben lehet majd munkahelyet kínálni és munkát vállalni Magyarországon, megéri majd többet dolgozni, ha ezt az adórendszert Magyarország parlamentje ma jóváhagyja. Ahhoz, hogy Magyarország növekedni tudjon, az kell, hogy többen dolgozhassanak, hogy több lehetőség legyen. Ez Magyarország érdeke, és ez ennek az adócsomagnak a célja és értelme.
Ugyanakkor bevezetjük a vagyonadót, amely sok vitát váltott ki itt a Házban, a Ház egyes frakcióiban. Tegyük nagyon világossá: ma a magyarországi vagyonok felső 5 százalékának megadóztatásával azt tesszük lehetővé, hogy a magyar munkavállalók 91 százaléka az alsó adókulcs szerint adózzon, kevesebbet adózzon, de többen legyenek adófizetők Magyarországon. Ez így igazságos, korrekt és Magyarország növekedését szolgáló változtatás lesz. Amit most teszünk, azt nagyon világosan azért kell most azonnal megtennünk, hogy majd a válság után a most megszűnő munkahelyek itt jöjjenek újra létre, ne más országokba vigyék el azt azok, akik munkahelyet képesek teremteni. Ezért van felelősségünk abban, hogy most azonnal és gyorsan döntsünk ebben a kérdésben is.
A bizalom erősítéséhez hozzájárul az a döntés is, amely ma szintén a parlament asztalán van a büntető törvénykönyv módosításával, amely nagyon világos üzenetet küld Magyarországon mindenkinek: annak, aki fél a bűnözéstől, és azoknak a keveseknek, akik a bűnözéssel tartanak rettegésben sokszor kis falvakban családokat, egyedülálló embereket. Azt mondjuk a mai törvénnyel, hogy aki erőszakos cselekményt, fegyveres erőszakos cselekményt követ el, ő sokkal szigorúbb büntetésre számíthat. Aki megvédi magát, őt sokkal jobban védi majd a törvény is, ahogy védi majd az intézkedő rendőrt is. Nagyobb lehetőséget nyújtunk a bíráknak abban, hogy szigorúbban ítéljék meg azokat a cselekményeket, amelyek fenyegetik az emberek biztonságát.
Ezzel az intézkedéssel üzenni szeretnénk azoknak is, akik ma a szélsőségesek által felvetett, valós kérdésekre gyalázatos válaszjavaslatokat tartalmazó üzenetek felé fordultak az elmúlt időben. A Magyar Köztársaság kormánya kész arra, hogy megvédjen mindenkit a bűntől, kész arra, hogy biztosítsa és fenntartsa a rendet Magyarországon a jog eszközeivel és a magyar rendőrség megerősítésével. (Taps az MSZP soraiban.)
A válságkezelő kormány alakulásakor világossá kívántuk tenni: Magyarországnak van vesztenivalója, van mit megvédenie. Ezért hadd mondjam el így 75 nap után, amikor túljutottunk a legfájdalmasabb lépéseken, hogy köszönöm mindenkinek, minden magyar polgárnak a türelmet, az elfogadást, a megértést. Azok a sokszor fájdalmas, kényelmetlen, kellemetlen vagy nehéz lépések, amelyeket meg kellett hoznunk, azt tették lehetővé, hogy elkerüljük az elviselhetetlent. Ez volt a feladatunk, a 75 nap alatt ennek részben már megfeleltünk.
De sok feladat van még előttünk a mai szavazással is és a következő egy évben. Ezért hadd köszönjem meg minden képviselőnek, aki szavazatával támogatta a kormányt ebben az elmúlt 75 napban, és támogatja ma is, hogy vállalta a felelősséget, vállalta a népszerűtlenséget, vállalta azt, hogy rövid távon fájdalmas intézkedéseket hoz meg, és ezzel félretéve a következő heti közvélemény-kutatást vagy éppen az európai parlamenti választásokon elérhető eredményt, csak arra koncentrált, hogy Magyarországot kivezesse a válságból. A parlamentben van felelős többség, van olyan többség, amely támogatja az ország érdekét. Köszönöm mindazoknak, akik ezt szavazataikkal képviselik és támogatják.
Húsz évvel ezelőtt elsősorban bátorság kellett ahhoz, hogy Magyarország története sorsfordulót vegyen, hogy Magyarország jó útra lépjen. A hét végén ünnepeltük ennek az évfordulóját. Akkor jól döntöttünk, és akkor volt elég bátorságunk, hogy a szabadság és a felelősség útjára lépjünk. Most a bátorság mellett, amire leginkább szükség van, az a felelősség. A felelősség és a határozott cselekvés - ez kell ahhoz, hogy Magyarország mielőbb kilábaljon a válságból. Ezért a kormány stabil parlamenti többséggel kitartóan, ha kell, leszegett fejjel, elszántan végigmegy azon az úton, amelyen az elmúlt közel 75 napban haladt, és amely már most is láthatóan Magyarország számára a válságból kivezető utat mutatja. Tesszük a dolgunkat, vezetjük az országot. Ehhez köszönjük és kérjük az önök további támogatását. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
