ÉKES ILONA
ÉKES ILONA
ÉKES ILONA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló, a gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött fakultatív jegyzőkönyv megerősítéséről és kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot, valamint a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött fakultatív jegyzőkönyv megerősítéséről és kihirdetéséről címet viselő törvényjavaslatokat együttesen tárgyalja ma a Magyar Országgyűlés.
A T/11373. számú törvényjavaslat indokolásából kiderül: a fakultatív jegyzőkönyvek magyar részről történő aláírására a 2034/2002. számú kormányhatározat alapján került sor 2002. március 11-én. A gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló 2000. évi fakultatív jegyzőkönyv 2002. január 18-án lépett hatályba. Eddig 117 ország írta alá, 135 állam vált részesévé, közöttük az Európai Unió 21 tagállama.
Majdnem hasonló adatokat találunk a T/11372. számú javaslat indokolásában is. A fakultatív jegyzőkönyvek magyar részről történő aláírására a 2034/2002. számú kormányhatározat alapján került sor 2002. március 11-én. A gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló 2000. évi fakultatív jegyzőkönyvet eddig 125 ország írta alá, 130 részes állama van, és 2002. február 12-én lépett hatályban. Az Európai Unió 24 tagállama ratifikálta ez idáig.
Utánanéztem, mennyi idő telt el más európai államokban a fakultatív jegyzőkönyvek aláírása, illetőleg ratifikációja között. (Zaj. - Az elnök csenget.) A gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló 2000. évi fakultatív jegyzőkönyv esetében Bulgária 2001 júniusában írta alá és 2002 februárjában ratifikálta a dokumentumot. Dánia 2000 szeptemberében írta alá s 2003 júliusában ratifikálta. Franciaország részéről 2000 szeptemberében történt meg az aláírás, és 2003 februárjában került sor a ratifikálásra.
Természetesen vannak olyan országok, mint például Görögország, ahol tavaly, majdnem nyolc évvel a dokumentum aláírása után került csak sor annak ratifikálására. Mégis meg kell kérdeznem államtitkár urat: miért kellett majdnem nyolc évnek eltelnie a dokumentumok magyar részről történő aláírása, illetőleg ratifikálása között? Miért csak most kerül sor a fenti, a gyermekek védelme szempontjából alapvető fontosságú jegyzőkönyvek kötelező hatályának elismerésére és kihirdetésére Magyarországon?
(18.10)
Az emberi jogi bizottság esélyegyenlőségi albizottságának 2009. december 8-i ülésén a Magyar Helsinki Bizottság képviselője rámutatott: a Magyarországra menekültként érkezők ügyének elbírálásakor tekintettel kellene lenni arra, hogy sok nő és gyerek az emberkereskedelem miatt hagyta el otthonát. A Helsinki Bizottság munkatársainak eddigi tapasztalatai szerint Magyarország a segítségnyújtásban eddig sajnos nem jeleskedett, és csak az európai irányelv minimumát biztosítja. A menekültként érkező várandós nők számára még terhesgondozást sem biztosítanak, kizárólag idegenrendészeti ügyként kezelik őket.
Változtat-e ezen az áldatlan helyzeten is az előttünk lévő két dokumentum hatályának elismerése? Remélem, hogy igen.
Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)
