SZABÓ VILMOS
SZABÓ VILMOS
SZABÓ VILMOS külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Húsz éve, 1989. november 20-án fogadta el konszenzussal New York-ban az ENSZ Közgyűlése a gyermek jogairól szóló egyezményt, amely 193 ország ratifikációjával az ENSZ egyik legszélesebb körben elfogadott és támogatott nemzetközi jogi dokumentuma.
Az elmúlt évtizedek háborús konfliktusokkal terhelt időszaka különösen időszerűvé tette a fegyveres összeütközések által érintett gyermekek helyzetének áttekintését csakúgy, mint a globalizáció egyik legsúlyosabb negatív következményének, a gyermekprostitúció, gyermekkereskedelem és gyermekpornográfia kérdésének a vizsgálatát, s az ellenük való nemzetközi fellépés szabályozását.
Ezzel összhangban az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 2000. május 25-én fogadta el az egyezmény két fakultatív jegyzőkönyvét, egyrészt a fegyveres konfliktusokban részt vevő, másrészt pedig a gyermekkereskedelem, a prostitúció és a pornográfia által érintett gyermekek védelme érdekében.
A gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló fakultatív jegyzőkönyv 2002. február 12-én lépett hatályba, amelynek ez idáig 130 részes állama van, köztük az Európai Unió 24 tagállama. A jegyzőkönyv a 18. életévben határozza meg a fegyveres erőkbe való kötelező toborzás, illetve a háborús cselekményekben való közvetlen részvétel alsó korhatárát. Szabályozza az önkéntes toborzás feltételeit, és ennek alsó korhatárát szintén a 18. életévben rögzíti. A részes államok kötelezettséget vállalnak arra vonatkozóan is, hogy a területükön fellépnek a 18 év alattiak nem reguláris fegyveres erőkbe történő bárminemű toborzása ellen.
A csatlakozás vagy megerősítés alkalmával az államok nyilatkozatot tesznek letétbe, amelyben rögzítik a fegyveres erőkbe történő önkéntes toborzásnak az adott államban érvényes legalsó korhatárát, valamint az erőszakos és kényszerített toborzás elleni óvintézkedéseket. A vonatkozó magyar nyilatkozatot a kihirdető törvény tartalmazza.
A gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló fakultatív jegyzőkönyv 2002. január 18-án lépett hatályba, amit eddig 135 ország, köztük az Európai Unió 21 tagállama erősített meg. A fakultatív jegyzőkönyv elsődleges célja, hogy a gyermek jogairól szóló egyezmény alapján a 18. életévüket be nem töltött gyermekeknek szexuális kizsákmányolással kapcsolatos, eladással, illetve a prostitúcióra vagy pornográfiára való kényszerítéssel szembeni védelemhez biztosítson jogi keretet. További cél, hogy sérelmükre elkövetett esetekben hatékony jogi eszköz álljon rendelkezésre a bűnüldöző szervek, az igazságszolgáltatás, valamint a gyermekvédelem intézményei részére, különös tekintettel a hátrányos és többszörösen hátrányos helyzetben élők kiszolgáltatottságára épülő szexiparral szembeni fellépésre.
A jegyzőkönyv megköveteli a részes államoktól, hogy mind nemzeti, mind nemzetközi szinten üldözzék az abban felsorolt cselekményeket, valamint hogy belső jogszabályaik vonatkozásában teremtsenek összhangot a jegyzőkönyvben meghatározott és az ENSZ keretében kidolgozott kapcsolódó egyezményekben rögzített kötelezettségekkel. Szabályozza továbbá a határokon átnyúló jogsértésekkel kapcsolatos nemzetközi együttműködés szabályait, a jogsértésekhez kapcsolódó javak, vagyoni előnyök lefoglalására, elkobzására vonatkozó kérdéseket. Ugyancsak tartalmazza a gyermekáldozatok jogainak védelme és érdekeinek megvédése érdekében szükséges intézkedéseket. Mindkét jegyzőkönyv kiemelten foglalkozik az érintett gyermekek rehabilitációjával, a nemzetközi együttműködés kérdésével, valamint a végrehajtás monitorozásával.
A két fakultatív jegyzőkönyv magyar részről történő aláírására a 2034/2002. számú kormányhatározat alapján 2002. március 11-én került sor. Megerősítésük teljes összhangban áll mind emberi jogi politikánkkal, mind európai uniós tagságunkkal járó kötelezettségeinkkel.
A két jegyzőkönyv megerősítése érdekében szükséges volt a kodifikációs összhang kialakítása, amelyhez a szükséges jogszabály-módosítások az elmúlt években megszülettek. A vállalt kötelezettségek így összhangban állnak a hazai jogszabályokkal, a végrehajtásért felelős hazai háttér-intézményrendszer biztosított, ezért további jogszabályalkotás nem szükséges. A fakultatív jegyzőkönyvekben érintett kérdések összefüggése alapján célszerű és indokolt a két nemzetközi dokumentum megerősítésének együttes idejű megtétele.
A kormány nevében kérem az Országgyűlést, hogy fogadja el a két fakultatív jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslatokat.
Elnök úr, köszönöm szépen a szót. (Taps az MSZP soraiban.)
