DR. KOVÁCS TAMÁS
DR. KOVÁCS TAMÁS
DR. KOVÁCS TAMÁS legfőbb ügyész: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mielőtt a képviselő úr konkrét kérdéseire válaszolnék, reagálni szeretnék az interpelláció címére, illetve a bevezető részben megfogalmazottakra. Az UD ZRt.-vel kapcsolatos nyomozás véleményem szerint nem minősíthető abszurditásnak, hanem kizárólag a legalitásnak és a törvény rendelkezésének megfelelően folytatott eljárásnak.
Amint két írásbeli kérdésére válaszolva erről részletesen tájékoztattuk a képviselő urat, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatóját a feljelentéséről, a nyomozás során kiderült, hogy a feljelentésben leírtakkal szemben jogellenes pénzügyi műveletek nem történtek, a sorozatlövő fegyver hatástalanított lőfegyver volt, a hozzá tartozó lőszerek vaklőszerek voltak, a lefoglalt adatállomány kémszoftvert nem tartalmaz, valamint az egyik cselekmény kizárólag magánindítványra büntetendő, ám a sértett magánindítványt nem terjesztett elő.
(14.50)
A nyomozás tehát nem volt sikertelen, mert ezekben az esetekben egyértelműen megállapíthatóvá vált, hogy bűncselekmény nem történt. A nyomozás azonban azért sem volt sikertelen, mert a házkutatások során a feljelentésben nem említett, olyan bűncselekmények gyanúja merült fel, amelyek miatt több eljárás is indult és még folyamatban van.
A konkrét kérdésekre a következőket válaszolom. Az ügyészi fokozott felügyelet a törvényesség biztosításában állt, amelynek során az ügyész értékelte a nyomozási tervet, szükség esetén azt írásban pontosította, és a nyomozási cselekmények indokoltságát írásban véleményezte.
Képviselő úr interpellációjában úgy fogalmaz, hogy aki bűncselekmény elkövetéséről tudott, tanúként kell kihallgatni. Az adatgyűjtés tekintetében azonban bűncselekmény nem valósult meg, ezért ennek megállapítását követően a büntetőjogi szempontból immár irreleváns tények tisztázása érdekében tanúkihallgatásokra már nem kerülhetett sor.
Az országos rendőrfőkapitánnyal folytatott telefonbeszélgetés a büntetőeljárásnak nem képezte tárgyát. Nem képezte, mégpedig azért nem, mert sem az országos rendőrfőkapitány, sem az igazságügyi és rendészeti miniszter a telefonbeszélgetéssel kapcsolatban feljelentést nem tett, holott amennyiben a beszélgetés bármely bűncselekmény gyanúját keltette volna, nyilvánvaló, hogy az említettek - hiszen ez törvényi kötelességük - feljelentést tettek volna.
A környezettanulmányok, valamint a személyes és különleges adatok beszerzésének és kezelésének körülményeit az ügyészség vizsgálta, ezek azonban bűncselekményt - amint erre már utaltam - nem valósítottak meg, mert az adatkezelés jelentős érdeksérelmet nem okozott. A jelentős érdeksérelem úgynevezett objektív tényállási elem, vagyis nem a sértett szubjektív értékítéletén múlik. Így jelentős az érdeksérelem például, ha az adatkezelés negatívan befolyásolja a sértett szakmai tekintélyét, családi életét, társadalmi megbecsülését. Ilyen eredményt azonban a nyomozás nem tárt fel. A nyomozás során lefoglalt adathordozókon a miniszterelnök úr személyére vonatkozó környezettanulmány nem volt fellelhető.
A képviselő úr által az interpellációban megnevezett személyek tanúkénti kihallgatása törvénysértő lett volna, nevezettek más ügyben tudtak nyilatkozni, és a tanúkihallgatásuk meg is történt. Megnyomorítással fenyegetett személyt a nyomozás nem azonosított. A rendelkezésre álló adatok szerint az eljárás során adatmegsemmisítés vagy adatvesztés nem történt. Szilvásy volt miniszter úr cselekvőségét a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálja, az ügyben érdemben csak a nyomozás befejezését követően lehet állást foglalni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
A fokozott ügyészi felügyelet - amint az elmondottakból is kiderül - valóban a jogállamiság követelményének megfelelően a jogrendet és a jogbiztonságot kívánta érvényre juttatni.
Kérem válaszom elfogadását. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
