DR. WIENER GYÖRGY
DR. WIENER GYÖRGY
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Akkor röviden reflektálnék Ódor képviselőtársam felvetésére.
(9.50)
Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Jelen lévő Képviselőtársaim! Ódor Ferenc hozzászólásának egyetlenegy mozzanatával foglalkoznék részletesebben; van-e arra lehetőség, hogy korábban megoldjuk az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, mint ahogy ezt Ódor és Hargitai képviselőtársam záró módosító indítványa 2009. október 26-án javasolta. Ebben a záró módosító indítványban 2010. július 1-je szerepelt olyan időpontként, amelytől kezdve a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését biztosítani lehetne.
Ha elolvassuk ennek a záró módosító indítványnak az indoklását, akkor ebben két érvet találhatunk, hogy miért egy ilyen késői időpontot tartottak célszerűnek az ellenzéki képviselők. Az egyik érv az volt, hogy az átszervezés, a szervezeti átalakítás időigényes, és azt a munkát elvégezni, ami szükséges annak érdekében, hogy ismét fővárosi, megyei szinten történjen a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése, egy rövid időn belül nem lehet, ez akár hat-hét-nyolc hónapot is igényelhet. A másik érv ehhez hasonló volt, ez arról szólt, hogy a jogi rendezés, a jogszabályok átfésülése is meghatározott időigénnyel rendelkezik, nem lehetséges az, hogy ezt a feladatot egy rövid időintervallumon belül el lehessen végezni.
Tisztelt Ódor Képviselőtársam! Ami az átszervezést illeti, ennek az időigénye sokszor politikai akarat függvénye. Amikor egy új Országgyűlés megalakul, és feláll egy új kormány, akkor rendkívül rövid időn belül akár teljesen is átszervezik a kormányzati struktúrát, újraosztják a minisztériumok közötti feladat- és hatásköröket, új minisztériumokat hoznak létre, és mindez egy viszonylag rövid időn belül, két-három héten belül megtörténik.
Természetesen a feladat- és hatáskörök rendezése mindig több hónapot igényel, és ezért történik meg az, hogy egy új kormány hivatalba lépése esetén, néhány hónappal később, az őszi ülésszakon történik meg annak a törvényjavaslatnak az elfogadása, amely pontosan újraosztja már a minisztériumok közötti feladat- és hatásköröket.
Ebben az esetben azonban nincs ilyen időigény, hiszen arról van szó, hogy egyetlenegy újonnan létrehozandó szervezet számára kell megállapítani a feladat- és hatásköröket. A Csiha Judit képviselőtársammal együtt benyújtott törvényjavaslatunk - legalábbis mi úgy véljük - a törvények szintjén ezt a feladatot elvégzi, ezért vannak benne olyan hosszú paragrafusok. Természetesen ezt a feladatot nem végeztük el, tulajdonképpen nem is végezhettük el a kormányrendeletek szintjén.
Mi lenne a racionális, operatív megoldás? Az lenne, ha februárban megtörténne a részletes vita, a módosító indítványokról történő szavazás és a zárószavazás, és mivel ezek a munkálatok már részben el lettek végezve, részben pedig egy viszonylag rövid időn belül elvégezhetőek, ha nem is a törvényjavaslatban szereplő január 1-jével, de március 1-jével ismét megkezdődne a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése. Ebben az esetben nyernénk néhány hónapot, hiszen nem július 1-jétől, hanem március 1-jétől állna vissza az az állapot, amelynek a szükségességét egyébként mindkét politikai oldal teljes egyértelműséggel elismerné.
Nagyon röviden kitérnék arra is, hogy Ódor Ferenc képviselőtársamnak teljesen igaza van abban, hogy több alkalommal közel kerültünk a megoldáshoz. Én két ilyen alkalmat említenék ismételten. Az egyik alkalom 2008 áprilisában volt, a másik pedig 2009. február 10-én, ha jól emlékszem, amikor ötpárti egyeztetést folytattunk - akkor ugye még létezett az MDF frakciója is.
2008 áprilisában - erre egyébként az előterjesztői expozémban röviden utaltam - volt egy olyan pillanat, amikor úgy tűnt, hogy a Fidesz el tud fogadni egy olyan alternatívát, amely szerint lehetséges egy olyan megoldás, hogy fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok működjenek, de létezhet egy olyan is, hogy a közigazgatási hivatal illetékességi területe több megyére, illetőleg a fővárosra és valamennyi megyére, nyilvánvalóan Pest megyére is kiterjedjen. Ezt a felvetést egyébként Répássy Róbert fideszes képviselő úr tette, azonban egy következő egyeztetésen már jelezte, hogy nem tudja garantálni azt, hogy a frakció egyébként az általa megfogalmazott javaslatot el tudja fogadni, támogatni tudja.
A másik ilyen lehetőség, amire az előbb utaltam, 2009. február 10-e volt. Akkor Ódor Ferenc és Hargitai János képviselőtársaim két problémát láttak az előterjesztett javaslattal kapcsolatosan. Az egyik problémájuk az volt, hogy a fővárosi, megyei szinten működő kirendeltség vagy szervezeti egység, noha önálló hatáskörrel rendelkezik, de mégiscsak a regionális államigazgatási hivatal keretében működik. A másik problémájuk pedig az volt, hogy nem látták garantálva azt, hogy kétharmados törvényváltoztatás nélkül is lehetőség nyíljon arra, hogy egy új kormány más államigazgatási szervezetrendszert építsen ki, lehetősége nyíljon arra, hogy ismételten megyei szinten lássák el az összes olyan feladatot, amelyet jelenleg a regionális államigazgatási hivatal végez.
A Csiha Judit képviselőtársammal együtt benyújtott törvényjavaslat mindkét problémát orvosolni kívánja. Először is egyértelművé teszi, hogy a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal a kormány törvényességi ellenőrzést ellátó szerve, önálló szerv, és ebben a minőségében speciális feladatot lát el, a törvényességi ellenőrzést végzi.
Ugyanakkor annak a problémának a megoldása érdekében, hogy senki ne érezze, hogy itt kétharmadra lenne szükség arra, hogy a regionális államigazgatási hivatalokat ismét megyei szintű közigazgatási hivatalok váltsák fel, tartalmazza a törvényjavaslat 1. §-a azt a megfogalmazást is, hogy törvény, illetőleg kormányrendelet a kormány törvényességi ellenőrzést ellátó szerve számára más államigazgatási feladatot, hatáskört is megállapíthat.
Ezzel egyébként a törvény koherenciáját is biztosítani kívántuk, hiszen az önkormányzati törvény 98. § (2) bekezdésének c) pontja jelenleg is ilyen lehetőséget biztosít, tehát lehetővé teszi azt, hogy a kormány, illetőleg maga az Országgyűlés is ennek a szervezetnek a számára más államigazgatási feladatot, hatáskört, illetőleg hatósági jogkört megállapítson. Az 1. §-ban lévő megfogalmazás a hatósági jogkör fogalmát azért nem tartalmazza, mert a hatáskör egy szélesebb kategória, amely a hatósági jogkört is magában foglalja. Ilyen értelemben tehát a törvényjavaslat célja az volt, hogy a Fidesz meg a KDNP minden aggályát eloszlassa, ugyanakkor operatív, racionális megoldást találjon egy valóban súlyos problémára.
Végezetül egyetlenegy mondattal még kitérnék arra, hogy a regionalizmus tulajdonképpen hogyan is került be a magyar politikai, illetve közigazgatás-politikai gondolkodásba. Ezen a területen a Fidesznek úttörő szerepe volt. Én régebben mindig hivatkozni szoktam Stumpf István interjúira, illetőleg az 1052/1999., valamint az 1057/2001. számú kormányhatározatokra, amelyek a területi államigazgatás regionális átszervezésének lehetőségét fogalmazzák meg. Nemrég került a kezembe Stumpf Istvánnak egy hosszabb tanulmánya, amely Magyarország politikai évkönyvében jelent meg, az 1999-es kötetben, és ennek az volt a címe, hogy Kormányzásváltás, ebben ismét megjelenik a regionalizmus mint alapvető politikai cél.
Úgy ítéljük meg, hogy hosszú távon a regionális átalakítás mindenképpen Magyarország modernizációját szolgálja, és azt is elmondom nagyon röviden, hogy miért. Azért, mert a regionalizmussal nyílik arra lehetőségünk, hogy a központi közigazgatási feladat- és hatáskörök ilyen jelentős részét decentralizáljuk. Tettünk erre egy kísérletet 2006-ban, ez a kísérlet elbukott, azonban nyugat-európai, dél-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy a regionális átalakítás egy hosszú távú politikai folyamat, és csak állomásokon keresztül lehet eljutni a végcélhoz. Egy ilyen állomás volt a területi államigazgatás regionális átalakítása, amellyel kapcsolatosan egyébként az Alkotmánybíróság 16 kormányrendeletet talált alkotmányosnak, a 17.-et nem találta alkotmányosnak egy olyan érveléssel, amely az Alkotmánybíróság aktivizmusát jelezte. Szakmailag természetesen lehet vitatni a 90/2007-es alkotmánybírósági határozatot, politikailag egy politikusnak mindenképpen el kell fogadnia.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt indítványozom, hogy a Fidesz, illetőleg a KDNP gondolja át még egyszer ennek a kérdéskörnek a megoldási lehetőségeit.
(10.00)
Erre van elegendő idő, a módosító indítványok benyújtására hosszú időtartam áll rendelkezésre, hiszen ahogy hallottuk az előbb, 2010. január 29-éig ezt meg lehet tenni, s megfelelő közös politikai akarattal március 1-jétől helyreállítható az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
