KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Engedelmével a tisztelt Háznak zárszót mondanék, annál is inkább, mert egy alapos munka után állunk, és azt gondolom, hogy néhány ügyre feltétlenül reflektálnunk kell, tartozunk ennyivel az Országgyűlésnek és az utókornak is.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy elnök úr mondta, az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatban foglalt rendelkezések megerősítették a gyermekvédelmi törvény által lefektetett alapelveket. Azt, hogy a gyermek nevelésére elsősorban a családja jogosult és köteles, nagyon fontosnak tartom, továbbá ha a családból kiemelt gyermek a vér szerinti családjába nem gondozható vissza, elsősorban örökbe fogadó szülőnél, nevelőszülőnél, s ha ez sem lehetséges, családias, kis létszámú gyermekotthonban kell őt elhelyezni. Az elmúlt időszakban alkotó odafigyelés volt tapasztalható a gyermekek védelme ügyében, különös figyelemmel az örökbeadás jogintézményére, amelynek során a változásokban mind a szakma, mind a politika egyaránt egyetértett, hála a jóistennek.
Sajnálatosnak tartom azt a vitában képviselt szakmai álláspontot, hogy az új Ptk.-val nem értenek egyet, és annak elutasításából vezetik le azt, hogy erre a törvényjavaslatra is nemet kell mondaniuk. Tényleg őszintén mondom, hogy sajnálom. Úgy gondolom, hogy ebben a javaslatban valóban előremutató gondolatok fogalmazódtak meg, olyan gondolatok, amelyekkel a civil szervezetek és valamennyi parlamenti párt képviselői is egyetértettek. A hazai örökbefogadás feltételrendszere, illetve az örökbeadási eljárás szabályozása megfelel a gyermekek jogairól szóló New York-i egyezmény általános elveinek, illetve összhangban áll a külföldi szabályozással, azonban most mégis olyan új jogintézménnyel gazdagodik a jogrendszerünk, mint az örökbeadás utáni követés és tanácsadás, valamint az örökbefogadói gyes, amely a gyermekek érdekében áll. Ezért is érthetetlen a Fidesz részéről az elutasítás. Véleményem szerint helyesebb lenne, ha ezeket a törekvéseket az Országgyűlés egységesen tudná támogatni, miután az örökbeadási kérdésekkel többen maximálisan egyetértettek.
Ékes József az általános vitában felvetette, hogy a fogyatékos és súlyosan fogyatékos gyermekek örökbefogadására is meg kell találni a választ. Úgy gondolom, valamennyi fogyatékos és súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülőt - vér szerinti és örökbe fogadó szülőt egyaránt - a legnagyobb tisztelet illeti meg. Ennek kapcsán hangsúlyozni szeretném, hogy az örökbe fogadó szülőt ugyanolyan jogok, ellátások illetik meg, mint a vér szerinti szülőt, hiszen ők az örökbefogadással válnak a gyermek vér szerinti szülőjévé. Úgy vélem, igazi differenciált támogatási rendszer segíti a szülőket gyermeknevelési feladataik ellátásában.
A Fidesz képviselői úgy látták, hogy helytelen lenne már meglévő gondnokok mellé egy újabb független szakember megjelenése, amikor a gondnokoknak kell a fő szabály szerint ismerni a gondnokoltak jogait és helyzetét, és hogy nem látni, hogy a hatáskörök hogyan és milyen mértékben válnának el a két szereplőtől.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Azt hiszem, ismételten el kell mondanunk az új polgári törvénykönyv ezzel kapcsolatos törekvéseit, amely egy differenciált szabályozásra irányul, vagyis arra, hogy előmozdítsa a fogyatékos emberek jogvédelmét a szükségesség és az arányosság követelményének szem előtt tartásával. Ennek érdekében újraszabályozza a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személyekre irányadó joganyagot, és olyan új jogintézményeket vezet be, mint az előzetes jognyilatkozat és a támogatott döntéshozatal. A támogatónak a bíróság által történő kinevezése nem eredményezi a támogatott személy cselekvőképességének korlátozását, hiszen helyette nem járhat el, döntéseket nem hozhat. Ugyanakkor a bíróság által kinevezett támogató jogosult a támogatott személy jognyilatkozatának megtételekor jelen lenni, közreműködni, a nyilatkozattételt elősegíteni, a támogatottal konzultálni, egyeztetni.
Ezzel szemben a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, aki értelmi képessége, pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt, valamint az ebből eredő, a társadalmi részvételt akadályozó egyéb körülmények hatására a vagyoni vagy egyes személyi ügyeit illetően önállóan vagy támogatói segítséggel eljárni és döntéseket hozni nem képes, és a cselekvőképesség korlátozásának elmaradása a károsodás veszélyét idézné elő. Ezért nem kerülhet sor támogató kinevezésére azon ügyek vagy ügycsoportok vonatkozásában, amelyek tekintetében a nagykorú személy cselekvőképességének korlátozása válik szükségessé. A szabályozás nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ugyanazon személy egyszerre lehessen ugyanazon vagy más személy támogatója és gondnoka is, de a feladatuk eltérő, hiszen a támogató a támogatott nevében helyette járhat el.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslathoz három módosító indítvány került benyújtásra, amelyekből csupán egy nincs összhangban a kormányzat véleményével. Egyetértünk minden olyan javaslattal, amely az emberi jogok, a gyermeki jogok érvényesítését szolgálja. Támogatható az a módosító javaslat, amely arra irányul, hogy a nyílt örökbefogadást elősegítő szervezet a szolgáltatásért a szolgáltatás igénybevevőjétől a törvényben meghatározott költségeken kívül más befizetést, más vagyoni előnyt se nem kérhet, se nem fogadhat el. Nagyon fontos számunkra az a módosítás is, amely rendezi a kirendelt eseti gondnok munkadíjának és költségeinek viselését abban az esetben is, ha ezen költségek sem a kirendelést kérő szervre, sem a felekre nem háríthatók át. Ezekben az esetekben - közjegyző, bírósági végrehajtó előtt folyó ügyekben - az állam a gyámhivatalokon keresztül viseli a költségeket.
Az új polgári törvénykönyv a nem vagyoni kártérítés helyett bevezeti a sérelemdíjat, mint a személyhez fűződő jogok megsértésének közvetett kompenzációját, illetve a pénzbeli elégtételt jelentő magánjogi büntetést. A bíróság a sérelemdíj mértékét az eset körülményeire tekintettel állapítja meg. Általánosan nem volt tisztázott annak a kérdése, hogy a polgári törvénykönyv mely esetekben vehető figyelembe a munka törvénykönyve alkalmazása során mint háttérjogszabály, ezért indokolt a munka törvénykönyve kártérítési felelősségről szóló fejezetében - természetesen a hatályos szabályozás mintájára - megfogalmazni a nem vagyoni kár megtérítésére irányadó speciális rendelkezést.
(12.30)
Ezért támogatjuk ezt a javaslatot is, hiszen ez a sérelemdíj alkalmazásához kötődik. Indokolt törölni a munkavállaló, közeli hozzátartozó fogalmát ebből a törvényjavaslatból, hiszen a polgári törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tartalmazza ezt a fogalmat. Nem támogatjuk azt a módosító javaslatot, amely szerint nem hivatalból, hanem kérelemre kellene szabályozni az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, továbbá a nevelésbe vett gyermek kapcsolattartását.
A szabályozás során lényeges kérdés a gyermek családból történt kiemelését előidéző szülői magatartás értékelése, amely módot ad a gyermek megóvására a bántalmazó szülővel szemben, ugyanakkor minden más esetben lehetőséget teremt a családi kapcsolat életben tartására. Ugyanezen okból a javaslat rögzíti az új jogintézményt, a felügyelt kapcsolattartás alapvető szabályait, illetve a kapcsolattartási jog szüneteltetésének speciális eseteit, valamint a szülőn kívül más hozzátartozókkal, elsősorban a testvérrel, a nagyszülővel való kapcsolattartás szabályozását. A gyámhivatal a gyermek érdekében ugyanis a kapcsolattartást korlátozhatja, megvonhatja, szüneteltetheti, ha a szülő a gyermeket súlyosan veszélyezteti, jogával visszaél. Éppen az áll a gyermek érdekében, hogy egyértelmű döntések szülessenek ebben a kérdésben is.
Tisztelt Országgyűlés! Bízom abban, hogy a törvényjavaslat elfogadása után több gyermeknek gyakoribb lesz a vér szerinti családdal való kapcsolata, több válsághelyzetben lévő anya tudja megtartani gyermekét a kis létszámú családok átmeneti otthonában, illetve a feltételek fennállása esetében több nagyobbacska gyermek örökbefogadására fog sor kerülni a jövőben. Valamennyien biztosak lehetünk abban, hogy a törvényjavaslat a jövő nemzedék érdekeit szolgálja. Meggyőződéssel vallom, hogy a gyermekek védelmének ügye mindannyiunk közös gondja, ebben kérem képviselőtársaim támogatását.
Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen, tisztelt Ház. (Taps az MSZP soraiban.)
