MÉCS IMRE
MÉCS IMRE
MÉCS IMRE (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! 2000. december 26-án az Orbán-Torgyán-kormány példamutató módon kormányrendeletben az egyes tartós időtartamú szabadságelvonást szenvedettek részére juttatásokat rendelt, amely juttatás főleg az '56-os megtorlás áldozataira vonatkozott, és amely a 3-5 évig terjedő szabadságelvonást szenvedetteknek 20 ezer forintot, az 5-10 év közöttieknek 30 ezer forintot, a 10 év felettieknek 40 ezer forintot, a halálraítélteknek 50 ezer forintot rendelt.
(12.50)
Később az Alkotmánybíróság indítványra kiterjesztette ezt a kört, és a szovjet hadsereg által, a szovjet hatalom által a Gulagra, különböző munkatáborokba, málenkij robotra elvitt emberek számára is megnyitotta ezt a kormányrendelet adta lehetőséget. Így jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik ennek a hatálya alá tartoztak. Azonban bármennyire is példamutató volt ez a rendelkezés, a kormányrendelet szerkesztői elfeledkeztek arról, hogy ezt a nyugdíj-kiegészítő, nyugdíjszerű járadékot valorizálni rendeljék a nyugdíjakkal együtt.
Az történt, hogy 2000 óta, kilenc éve ezt a juttatást nem valorizáljuk. Ennek következtében az a juttatás, amely a maga idején igen jelentős és példamutató volt, hiszen a kormányrendelet idejében a legkisebb 20 ezer forintos juttatás is az akkori átlagnyugdíj 60 százalékát tette ki, ez a jelen időszakban a jelenlegi átlagnyugdíj egyötödét jelenti, egyszerűen eljelentéktelenedett.
Ugyanakkor azok, akik részesültek ebben, és nagyon sokat szenvedtek, azok közül nagyon sokan meghaltak. Előttem van a nyugdíjfolyósító kimutatása, amely szerint 2008. I. hónaptól 2009. VII. hónapig összesen közel ezren haltak meg 5800 eredeti jogosultból, ami évi 10,2 százalék fogyást jelent; ennyien haltak meg. Ráadásul ez nem egy lineáris folyamat. A jövőben gyorsulni fog ez a szomorú jelenség, hiszen az életkor véges, ezenkívül ezek az emberek rendkívül sokat szenvedtek, fizikailag a szervezetük károsodott, az idegrendszerük károsodott. Most van az utolsó pillanat, hogy lépjünk valamit.
Tudom, hogy a gazdasági válság vége felé vagyunk, de a számok tükrében összesen 1,3 milliárd forintot költünk erre a fogyatkozó juttatásra. A nyugdíjak 2000 óta 2,3-szorosára emelkedtek. Tehát ha most igazságosan valorizálnánk, akkor 2,3-szorosára kellene emelni, tehát körülbelül 50 ezer forintra a 20 ezer forintot és így tovább.
És hogy mondjak valamit, a kimutatás szerint 20 ezer forintot 4 ezren kaptak, 30 ezer forintot, amely az 5-10 évet szenvedetteknek jár, kereken 700-an kaptak, a 10 év felettiek 68-an vannak, és a halálra ítéltek 39-en, de az ő számuk azóta már kettővel fogyott. Valamennyi létszám fogyóban van. Úgy gondolom, hogy a gazdasági válság ellenére is tisztesség és becsület dolga az, hogy ezen javítsunk, és a valorizálást legalább kormányrendeletben keresztülvigyük, és valamilyen ésszerű emelést biztosítsunk. Ha belegondolok az ő helyükbe, akkor azt kell látnom, hogy az elmúlt kilenc év alatt nem történt valorizálás, ehelyett semmilyen valorizálás nem történne, tehát most kellene up to date a jövőre vonatkozóan ezeket rendezni.
Írásban is be fogom adni az anyagokat a kormány számára. Kérem, hogy ezt vegyék figyelembe. Köszönöm szépen.
