DR. KATONA TAMÁS

Teljes szövegű keresés

DR. KATONA TAMÁS
DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! Először is az interpelláció címéről valamit. A kormány az elmúlt időszakban világossá tette, hogy rendet kíván tenni a sokak számára átláthatatlannak tűnő hazai jövedelemdzsungelben. Hogy jó gazda módjára előbb a maga portáján sepregessen, eloszlatja az állami vezetők mesés jövedelmeiről keringő mendemondákat.
A Miniszterelnöki Hivatal honlapján megtalálható valamennyi állami vezető, magasabb beosztású köztisztviselő keresete, sőt nyilvánossá tettük az állami és önkormányzati vállalatoknál vezető pozícióban dolgozók javadalmazását is. Többek között ön is megtalálhatja az interpellációja címében megfogalmazott kérdésre a választ, a pénzügyminiszter javadalmazására vonatkozó pontos adatokat. Még a személyiségi jogainkra hivatkozva sem kerestünk kibúvót ezeknek az adatoknak a nyilvánosságra hozása alól, ezek nem jelenthetnek többé titkot. Egyébként ami az ön által kifogásolt adózási szabályokat illeti, egyáltalán nem kell újragondolni az üzleti titok fogalmát, nem kell közzétenni a munkaszerződéseket, az árajánlatokat, nem lesz senkinek szüksége tájékozódási adókedvezményre, pénzpiaci információkra.
Megnyugtatom arról is a képviselő urat, hogy nem kötelező kereseti statisztikák alkalmazása sem, ugyanakkor azt, hogy az adott térségben, adott körülmények között, hasonló szakmai végzettséggel gyakorlati munkavállalóként mennyit kapna valaki a munkájáért, azt az egyéni vállalkozónak illik tudnia, meggyőződésem szerint tudja is.
(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Az új szabályozás lényegének megértéséhez tehát abból kell kiindulni, hogy valamennyi tevékenység piaci viszonyoknak megfelelő díja nem valami diktált vagy elvont órabér, havi bér, kötelezően számított összeg vagy statisztikai adat.
Abban egyetértek önnel, tisztelt képviselő úr, hogy a mai gazdasági helyzetben a vállalkozók többsége személyes munkája ellenértékének csökkentésével próbál alkalmazkodni a válsághoz, ez a körülmény pedig vidékenként bizonyos szóródást okozhat a tevékenységre jellemző keresetek között. Azt azonban vitatom, hogy a vállalkozó személyes munkavégzésének ellenértéke kizárólag a költségként elszámolt kivét vagy a személyes közreműködői díj volna, mert ha ezt tényként elfogadjuk, megkérdezem: válság idején milyen költségtartalékhoz nyúlhatnak azok, akik egyáltalán nem számolnak el összevont adózású vállalkozói kivétet, személyes közreműködői díjat?
Az eddigi gyakorlatot ismerve mindannyian tudjuk, hogy a vállalkozó személyes munkavégzésének tényleges ellenértéke nagyobb részben vagy teljes egészében a mesterségesen megnövelt nyereségben osztalék formájában jelenik meg, éppen azért, mert ez a pénz nem jelenik meg a költségek elszámolásában. Minden vállalkozó tudja, hogy a befektetett tőkéjének a szokásos haszna, a tulajdonosi osztalék a piaci kamatokat figyelembe véve mennyi lehet, s ha a nyereségben még ezen felül is van kivehető osztalék, az már a személyes munkájának ellenértéke. Ha nem nevezzük munkadíjnak, az akkor is az, ha pedig eleve ennek beszámításával veszi ki a személyes közreműködői díjat, el is kerülheti a kiegészítési szabály alkalmazását. A személyi jövedelemadó vagy a társasági adó mértékének szempontjából ennek tehát nincs is különösebb jelentősége.
Nyilván más a helyzet a járulékfizetési kötelezettséggel. Ebből a szempontból valóban nem mindegy, hogy valakinél csak minimálbér vagy a tényleges jövedelem képezi a járulékalapot. Bízom benne, tisztelt képviselő úr, hogy ön is belátja, nem értelmetlen, nem értelmezhetetlen az a jogalkotói szándék, amely létrehozta a minimális vállalkozói járulékalapot, s ezzel a vállalkozói jövedelmeket is az ellátások fedezetére szolgáló közterhek hatálya alá rendezte. A társadalmi igazságosság követeli ezt, nemcsak a közalkalmazottaknak kell viselni többek között az egészségügy, az oktatás vagy a honvédelem költségeit, hanem valamennyiünknek.
Remélem, elfogadja a válaszomat. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem