DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A kormány jogbiztonsággal és jogérvényesítéssel kapcsolatos politikájának központi célkitűzése, hogy hatékony és ügyfélbarát legyen minden hivatalból lefolytatott eljárás, illetve minden igazságügyi szolgáltatás, amely az állampolgárok és a vállalkozások számára igényük szerint rendelkezésre áll. Erre a hagyatéki eljárásban különösen nagy szükség van, hiszen a halál beálltával a hagyaték ugyan de jure azonnal átszáll az örökösökre, azonban ezen jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése érdekében de facto számos kérdés megválaszolatlan marad. Az állam fokozott szerepvállalása ilyenkor megkerülhetetlen, a felelőssége pedig az, hogy az adott eset minden körülményének figyelembevételével a függő helyzeteket a legmegfelelőbben és leggyorsabban zárja le. Ennek egyik eszköze a hagyatéki eljárás.
Álláspontunk szerint ennek a célnak, valamint a jogalkotással kapcsolatos elvárásoknak úgy lehet megfelelni, ha a hagyatéki eljárást szabályozó, 1958-ban született miniszteri rendeletet többszintű, egy stabil törvényi és számos rugalmasabb végrehajtási rendeletet jelentő szabályozás váltja fel. Itt és most egy olyan törvény megszületésénél lehetünk jelen, mely több évtizedes jogalkotói és jogalkalmazói gyakorlati tapasztalat eredményét rendszerezi, és több mint egy éven át tartó szakmai előkészítő munka előzte meg.
A törvényjavaslat által kínált szabályozás alapján a halál pillanatában megkérdőjeleződő jogviszonyok nagyobb biztonsággal rendeződhetnek, illetve az örökösök és az egyéb érdekeltek számára kiszámíthatóbbá, gyorsabbá és lehetőség szerint egyszerűbbé válik, válhat a jogérvényesítés. A jogállami értékek letéteményeseként, európai uniós tagállamként polgárainak és jogkeresőinek versenyképes gazdaságot, valamint rendet és biztonságot ígérő államként ugyanis Magyarország csakis ebbe az irányba haladhat, s ez egyben kötelessége is. A jogalkotónak meg kell továbbá felelnie azon konkrét elvárásoknak is, amelyeket az Alkotmánybíróság a hagyatéki eljárásról szóló IM-rendelettel kapcsolatban kifejtett, kiemelve e körben a jogorvoslati rendszert vagy az adatvédelmi kívánalmakat.
Hazánkban évente mintegy 120 ezer hagyatéki eljárás indul, amelyek a jogviszonyok rendezése érdekében nemcsak az elhunyt személy közeli rokonait, hanem üzleti partnereit is hosszabb-rövidebb ideig érintik. El kell ismernünk, hogy a XXI. századra egy-egy ember vagyoni és szerződéses viszonyai rendkívül komplexszé váltak, s a hagyatéki eljárás szabályozása, amely éppen a vagyoni viszonyok jövőbeni rendezésére szolgál, komoly feladat elé állítja a jogalkotót. Másrészről pedig leszögezhető az is, hogy kapkodni és félmegoldásokat adni egy-egy kérdésre nem lehet ott, ahol egy élet munkájáról, a hagyaték sorsáról, biztosításáról van szó. Ennek érdekében egyrészt a lehető legteljesebb mértékben érvényre kell juttatni az örökhagyó végakaratát, másrészt figyelembe kell venni és el kell ismerni az élők jogos érdekeit. E két jogpolitikai célkitűzés között kell kiegyensúlyozott szabályozást képviselnie a hagyatéki eljárási törvénynek.
A hagyatéki eljárásban a hatóság szerepét a közjegyző látja el. A közjegyző döntésének előkészítésében a települési önkormányzat jegyzője segédkezik, a döntés elleni jogorvoslatért pedig a bírósághoz lehet fordulni. A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, amelyben a polgári perrendtartást mint háttérjogszabályt megfelelően alkalmazni kell. Ennek oka, hogy a közjegyző lényegében a de facto rendezetlen helyzet első elbírálója, akinek a tényállás gyors felderítéséhez és a döntés meghozatalához a megfelelő jogosítványokkal kell rendelkeznie. A Pp.-n kívül további számos, a közjegyzői és jegyzői tevékenységet szabályozó jogszabály is kisegítő rendelkezéseket tartalmaz az eljárás lefolytatására. Ilyen a közjegyzőkről szóló törvény, a közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény, valamint egyes eljárási cselekmények tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény és számos végrehajtási rendelet.
(10.50)
A törvényjavaslat egyértelműen rendezi az alkalmazandó jogot - amely a gyakorlatban, különösen az eljárás jegyzői szakaszában kérdéses volt -, ezzel is hozzájárulva a kiszámítható és egységes jogalkalmazáshoz.
Tisztelt Országgyűlés! A rendelkezésemre álló időt most nem arra szeretném szánni, hogy régóta működő jogintézményeket ismertessek; inkább olyan példákat kívánnék tisztelt képviselőtársaim figyelmébe ajánlani a teljesség igénye nélkül, amelyek jól illusztrálják, hogy modern és hatékony eljárást szabályozó törvényjavaslatot tartanak a kezükben.
Elsőként a hagyatéki eljárásban feladatot teljesítő, illetve adatközlés céljából megkeresett hatóságok egymás közötti kommunikációjának elektronikus útra terelését említeném. Ma már nemcsak a hatóságoktól, hanem a gazdasági társaságoktól és a jogi képviselővel eljáró felektől is elvárható, illetve ők maguk is elvárják, hogy a hagyatéki eljárásban az iratok kézbesítésének költsége és időigénye jelentősen csökkenjen az új informatikai megoldások segítségével. Szintén technikai újítás, hogy a Közjegyzői Kamara által elektronikusan működtetett végrendeletek országos nyilvántartása mellett újabb adatok válnak a világ bármely pontján hozzáférhetővé. Ezek a hagyatéki eljárásban kibocsátott hirdetmények, amelyek a világhálón is közzétételre kerülnek majd.
Egy másik új jogintézmény a közjegyzői letét, amely a korábban egyedüli megoldásként működő bírói letét mellett egy új lehetőség a hagyatéki vagyon biztosítására. A törvényjavaslat értelmében a közjegyző közvetlenül átvehet vagyontárgyakat, és a hagyatéki eljárás befejeztével átadhatja az örökösöknek. Gyorsabbá, egyszerűbbé válik ezzel az eljáráson belüli pénzkezelés, a bíróságokat pedig tehermentesíti a törvényjavaslat letétkezelési feladataik egy része alól.
Kifejezetten részletes szabályozást kap a hagyatéki vagyon biztosítása. Számos lehetőséget ajánl fel a törvényjavaslat arra, hogy a vagyontárgy jellegétől, az adott ügy körülményeitől függően és fokozott garanciák mellett a vagyont a károsodástól megóvják. Számos esetben továbbá aktív magatartás is szükséges a vagyon megőrzéséhez, működtetéséhez; gondoljunk például a gazdasági egységek, cégek, kintlévőségek kezelésére. A törvényjavaslat különféle feladatokkal ügygondnok, illetve hagyatéki gondnok igénybevételét biztosítja ilyen helyzetekre.
Lényeges eleme a javaslatnak a hagyaték átadásához szükséges tényállás gyors és költségkímélő felderítése, már amilyen mértékben és mélységgel ez a nemperes eljárásban szükséges és lehetséges. Alapvetően szükséges ehhez a különféle nyilvántartásokhoz történő hozzáférés biztosítása, s figyelmükbe ajánlom azokat a rendelkezéseket is, amelyek szerint a végintézkedésről tudomással bírók a lakóhelyükhöz legközelebb eső közjegyzőnél, jegyzőnél vagy külképviseleten tehetik meg nyilatkozatukat, s az onnan kerül tovább az eljáró közjegyzőhöz.
A hagyatéki eljárás egyik legfontosabb célja pereskedés, bírósági eljárás nélkül rendezni a hagyatéki vagyon sorsát. A törvényjavaslat ennek érdekében tovább-bővíti a konszenzusteremtés lehetőségeit, így például a hagyatéki eljárás vitával terhelt, de érdemi lezárása után is nagyobb lehetőséget ad a permegelőzés céljából alkalmazott közvetítői eljárásra, a mediációra.
Tisztelt Országgyűlés! Az új polgári törvénykönyv jelentősen megújítja az öröklési jogot is. A törvényjavaslat ezért már az új anyagi jogi szabályok figyelembevételével készült. Az volt a célunk, hogy az új Ptk. hatályosulását egy korszerű eljárási kódex is segítse, hiszen az eljárás célja az, hogy az anyagi jogi rendelkezések ténylegesen is érvényesüljenek az öröklésben érdekeltek viszonylatában, ahhoz csak a legszükségesebb mértékben és esetekben kelljen bírósághoz fordulniuk a feleknek.
Bízom benne, hogy tisztelt képviselőtársaim számára is nyilvánvalóvá vált: az új és korszerűbb lehetőségek segítségével egyszerre megreformálható, de egyben a szükséges biztosítékokkal körül is bástyázható az a hagyatéki eljárás, amelynek megújítása éppen most a legidőszerűbb.
A tervezetet az egyeztetés során a szakma képviselői üdvözölték és támogatták. Ugyanígy foglalt állást az általános vitára bocsáthatóság tárgyalásakor az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság is. Ajánlom ezért a törvényjavaslatot az önök figyelmébe is, kérve támogatásukat, várva jobbító javaslataikat.
Megtisztelő figyelmüket köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)
