FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A hagyatéki eljárásról szóló törvény megalkotása a szocialista frakció megítélése szerint több szempontból is indokolt.
A hagyatéki eljárással az állampolgárok egy tragikus magánéleti esemény kényszerű következményeként, családtagjuk elvesztésének a gyászon túlnyúló, fájóan racionális folyományaként találkoznak. Ebben az élethelyzetben tehát nem csupán a jogbiztonsággal összefüggő megfontolásból, hanem emberiességi, ha úgy tetszik, kegyeleti szempontból is érvényesülniük kell az igazságszolgáltatással kapcsolatos elvárásoknak.
Így időszerű, költségtakarékos, a modern technikai, informatikai lehetőségeket kihasználó eljárást kell a szabályozásnak lehetővé tennie, amelynek eredményeként a polgári jogi öröklési szabály problémamentesen tud hatályosulni.
Az örökhagyó halálával beálló függő jogi helyzet csak a lehető legrövidebb ideig terhelheti a magánjogi viszonyokat. Ehhez képest másodlagosnak tűnő, ám a törvényalkotás szempontjából korántsem elhanyagolható körülmény az, hogy az öröklési anyagi jog az új polgári törvénykönyv életbe lépésével jelentősen megújul. Fontos ez azért, hogy ennek érvényesülését is megfelelően szolgálja az eljárási szabályozás.
Az új hagyatéki eljárási törvény megalkotására egyfelől ösztönzi a jogalkotót az Alkotmánybíróság 13/2008. számú határozata, amelyben a testület tavaly megállapította, hogy az Országgyűlés a jogbiztonságot, valamint az alapvető jogok és kötelességek törvényi szabályozásának követelményét sértő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azáltal, hogy nem alkotott törvényt a hagyatéki eljárás rendjéről.
A hagyatéki eljárásról szóló törvény 1958-ban kelt igazságügyi minisztériumi rendelet, amely nem törvény végrehajtására szolgál, hanem törvényt helyettesítő rendelet. Rendelkezései a hagyatéki eljárás lefolytatását annak megindulásától kezdve a lezárásáig teljeskörűen szabályozzák. A szabályok között számos olyan van, amely alapvető jogokat érint, illetve korlátoz - állapította meg az Alkotmánybíróság. A határozat szerint a kiszámítható működési rend is hiányzik e tekintetben. Az eljárásban részt vevő, különböző szervezetekhez tartozó, hatósági jogokat is gyakorlók, illetve magánszemélyek egymáshoz való viszonya, intézkedéseik rendje és korlátai, az ezekkel szembeni jogorvoslati lehetőségek igénybevételének szabályai is vagy tisztázatlanok, vagy hiányoznak.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat több szempontból is meg kíván felelni a taláros testület által megfogalmazott kívánalmaknak is. Egyfelől törvényi szintre emeli az alapvető jogokat érintő eljárás legfontosabb elemeit, másrészt részletesen szabályozza a jogorvoslati rendszert, biztosítva a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti fellebbezési jogot a végzésekkel szemben. Az előttünk fekvő törvényjavaslat, amellett, hogy orvosolja az Alkotmánybíróság által megállapított hiányosságokat, modernebb és gyorsabb ügymenetet tesz lehetővé. Beláthatjuk, hogy ez nem lesz túl nehéz, hiszen a hagyatéki eljárást jelenleg is szabályozó rendelet több mint fél évszázados.
(11.00)
Az újítás szerint az intézkedést az illetékes jegyző kezdi azzal, hogy felveszi a hagyatéki leltárt, ha erre szükség van, ezt követően pedig az iratokat elektronikus úton megküldi az illetékes közjegyzőnek. Emellett, ha lehetséges, az örökösökkel is elektronikus úton kommunikál a közjegyző. Látható tehát, hogy a hagyatéki eljárás megindításakor megvalósul az úgynevezett egyablakos ügyintézés, az eljárás a jegyzőnél indul meg, és megszűnik ezáltal a korábbi felesleges párhuzamosság a jegyzői és közjegyzői eljárásban.
Az eljárás gyorsítását szolgálja az a szabály is, hogy az iratok kézhezvételét 15 napon belül köteles lesz a közjegyző elintézni, a hagyatéki tárgyalást pedig legkésőbb 8 napon belül kell kitűznie, és az első tárgyalást az iratok átvételét követő két hónapon belül le kell folytatnia. A hagyatéki eljárásról szóló hirdetményt egyébként az interneten is közzé kell majd tenni, hogy a potenciális örökösök a jelenleginél nagyobb eséllyel jelentkezhessenek örökségükért.
A hagyatéki leltárra és annak felvételére szélesebb körben kerülne sor, így az ingatlan mellett a közhiteles nyilvántartásokban szereplő vagyont, például a gépkocsit, illetve az illetékmentes értékhatárt, vagyis 20 millió forintot meghaladó ingóságokat kell rögzíteni. Ha valamelyik örökös úgy véli, hogy a hagyaték felett zajló vita során érdekei sérülhetnek, biztosítási intézkedést, például letétbe helyezést, zár alá vételt, és a felelős őrzés elrendelését is kezdeményezheti. Erről az önkormányzati jegyző, illetőleg a közjegyző dönthet.
Az új polgári törvénykönyv bevezeti a hagyatéki gondnok intézményét azzal, hogy részletszabályainak megállapítását külön törvényre utalja. Ezeket a szabályokat e törvényjavaslat tartalmazza.
A törvényjavaslat a gazdasági társaságok üzletrészének öröklése szempontjából is újító jellegű szabályozást tartalmaz. A közjegyző által kijelölt hagyatéki gondnok egyengeti majd a tulajdonos halála esetén a gazda nélkül maradt cégek ügyeit, amíg az örökösök ténylegesen át nem veszik a hagyatékot. A gondnoknak úgy kell kezelnie a tulajdonos nélkül maradt üzletrészi vagyon jogait, hogy a haláleset minél kisebb törést okozzon, minél kisebb zavart idézzen elő az üzletmenetben, megakadályozva ezzel a cégek ellehetetlenülését.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat bevezeti a közjegyzői letét jogintézményét is, amelyet már államtitkár úr is említett az expozéjában. A közjegyzői letét révén a közjegyző biztosítási intézkedés gyanánt közvetlenül lefoglalhat, illetve átvehet vagyontárgyakat, és a hagyatéki eljárás befejeztével átadhatja az örökösnek, tehermentesítve ezáltal a bíróságokat is.
Tisztelt Ház! A hagyatéki eljárás szabályozásával a jogalkotó célja az, hogy az öröklésre lehetőség szerint az eljárás közjegyzői szakaszában, bírósághoz fordulás nélkül kerüljön sor. Ennek érdekében a felek közötti egyezség létrehozásának kiemelt szerepe és gyakorlata van az eljárásokban.
(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az öröklési jogvita alapját képező igény érvényesítésére indítandó per helyett, azt megelőzően a felek a perindításra nyitva álló 30 nap helyett egy kicsit hosszabb ideig egyeztethessenek vitapartnerükkel egy független, az egyezségre törekvő, kommunikációban szakértő harmadik személy, a mediátor társaságában, azzal a céllal, hogy a pereskedés egészben vagy részben elkerülhető legyen. Ha a vitás felek az eredetileg biztosított 30 és a meghosszabbított további 30 nap alatt sem jutnak egyezségre, a tervezet további 8 napot biztosít arra, hogy a jogosult a pert megindíthassa.
Tisztelt Ház! Reményeim szerint az előzőekben kiemelt rendelkezések meggyőzték képviselőtársaimat arról, hogy ez a javaslat támogatásra érdemes. Azok a jogalkotói, ha úgy tetszik, jogpolitikai célok, hogy az örökösök gyorsabban jussanak majd örökségükhöz, meglátásunk szerint teljesülhetnek a törvényjavaslat elfogadása esetén.
Köszönöm szépen figyelmüket. Ha elnök úr megengedi, akkor egy ügyrendi kérdésben is szeretnék engedélyt kérni, mégpedig abban, hogy kérem az elnök urat, hogy járuljon hozzá ahhoz, hogy a mai napon 17 óráig legyen lehetőség módosító javaslatok benyújtására.
Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
