DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az anyakönyvi eljárásról szóló törvényjavaslat, mint ahogyan az a vitában is sok esetben elhangzott, meg kívánja teremteni a modern anyakönyvi igazgatás alapjait. E reform egyik pillére az ügyfélközpontú eljárás, a másik pedig a nyilvántartás elektronizálása.
A törvényjavaslat azt az alapelvet kívánja érvényre juttatni az anyakönyvi eljárások során, amely szerint az eljárásnak egy alapvető célja van: az ügyfél ügyének megoldása. Ennek teljesítése érdekében olyan közigazgatási környezetet kell létrehozni, amelyben az ügyfél az eljárás megindítását és az eljárásban történő közreműködést a legegyszerűbben és leggyorsabban bonyolíthatja. A törvényjavaslat mindezek érdekében szinte teljes mértékben felszabadítja az anyakönyvi illetékesség szabályait, ezáltal bármely anyakönyvvezetőnél kérhető például a névváltoztatás, a hazai anyakönyvezés és nem utolsósorban az anyakönyvi kivonat. Nem kell tehát az ügyfélnek ügye elintézéséhez a születési helyére vagy a házasságkötése helyére utaznia. Az anyakönyvi eljárásban közreműködő szervek számára az elektronikus anyakönyvi rendszer teszi lehetővé, hogy az ügyet az ügyfél minél kevesebb közbenjárásával, a legkisebb adminisztratív terhet okozva intézzék. Az elektronikus anyakönyv a különböző állami nyilvántartások felé történő adatszolgáltatásait a mai papír alapú anyakönyvekhez képest jóval gyorsabban, az esetek többségében automatikusan tudja majd teljesíteni.
Amellett, hogy az elektronikus anyakönyv teljes feltöltése minden bizonnyal hosszú időt vesz majd igénybe, Mécs Imre képviselő úrnak az általános vita során feltett kérdésére is válaszolva fontos kiemelni, hogy a rendszer szolgáltatásai a törvény hatálybalépésének napjától teljeskörűen tudnak majd működni. A feltöltés ugyanis több irányból, folyamatosan történik. Egyrészt az elektronikus anyakönyvbe kell bejegyezni minden új születést, házasságkötést, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését, illetve halálesetet, másrészt minden olyan anyakönyvi bejegyzés is felvitelre kerül, amellyel kapcsolatban adatszolgáltatás történik. Ennélfogva az ügyfél az anyakönyvi kivonatát jó esetben azonnal, ha pedig az elektronizálást épp az adott kivonatkérés okán kell elvégezni, három napon belül kapja kézhez.
A törvényjavaslat, illetve a létrehozandó elektronikus nyilvántartás természetesen nem zárja ki, hogy a kötelező adatfelvételi eseteken túl a papír alapú anyakönyveket gyorsabban, akár projektszerűen digitalizáljuk, ha ehhez az anyagi és személyi feltételek rendelkezésre állnak. Mindazonáltal az önök előtt fekvő törvényjavaslat elfogadása esetén végre megindulhat az a fejlesztés, amely a legfontosabb állami adatnyilvántartást korszerű szolgáltató rendszerré teszi.
A törvényjavaslatnak a lakcím-bejelentési eljárás biztonságosabbá tételére irányuló rendelkezései régóta meglévő társadalmi igényt elégítenek ki. A konstrukció oly módon teszi lehetővé a szigorú bejelentkezési feltételekkel, a szállásadó személyes megjelenésével, illetve az ügyfélkapun adott hozzájárulással történő bejelentkezést, hogy azt az ügyfelek választására bízza. Ez a valódi szolgáltató állam, amely megfelelő lehetőséget biztosít az ügyfél számára a jogai érvényesítésére, ugyanakkor meghagyja az önrendelkezési jogát is.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a benyújtott módosító indítványokról. Ezeket az indítványokat a kormány nem támogatja, részben azért, mert egy részük koncepcionálisan más célokat képvisel, mint a kormány eredeti szándéka volt, másrészt pedig úgy véljük, hogy néhány ilyen indítvány félreértésből adódott.
Az indítványok közül három kérdéskörről szeretnék beszélni. Az egyik: számos indítvány kivenné a törvényjavaslatból a bejegyzett élettársi kapcsolattal kapcsolatos kérdéseket, és nem szabályoztatná e törvényjavaslattal. A 2009. évi XXIX. törvény foglalkozik a bejegyzett élettársi kapcsolattal, ez meghatározza, hogy milyen különbségek vannak a házasságkötés és a bejegyzett élettársi kapcsolat között. Ez a törvényjavaslat ezt figyelembe veszi, de az azonosságoknál semmi nem indokolja, hogy külön szabályozása legyen az anyakönyvvezetésnek.
A másik ilyen kérdés, amelyben nem értünk egyet, és úgy gondolom, hogy félreértésen alapul, ez a vitában is elhangzott; azt tartalmazza a javaslat, hogy munkaszüneti napon nem lehet házasságot kötni, és erre valamelyik képviselőtársunk itt azt mondta, a magyar hagyományokban kialakult, hogy általában szombaton vagy vasárnap kötik a házasságokat. Nem ezekre a napokra vonatkozik a törvényjavaslat. A törvény alkalmazása szempontjából munkaszüneti nap január 1-je, március 15-e, húsvét, május 1-je, pünkösd, július 1-je, augusztus 20-a, október 23-a, november 1-je és december 24-25-26-a, tehát csak ezekre a napokra vonatkozna; és úgy gondolom, az anyakönyvvezetőknek is meg kell adni azt a lehetőséget, hogy ezen nemzeti, illetve állami ünnepek alkalmával nekik se kelljen dolgozniuk.
Végül még egy dologról szólnék. A javaslat azt tartalmazza, hogy a termen kívüli házasságkötéseknél helyi önkormányzati rendeletben kelljen szabályozni az ezzel kapcsolatos kérdéseket. Ennek indoka az, hogy az utóbbi időben nagyon jelentősen megnőtt az ilyen házasságkötések iránti igény, és azt tartjuk helyesnek, hogy ennek helyi szinten történjen meg a szabályozása.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján kérem, hogy a törvényjavaslatot az eredeti formájában elfogadni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
