KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Ismeretes a Ház előtt, hogy az új polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés novemberben fogadta el. Az új Ptk. végrehajtásához szükséges törvénymódosításokat fő szabály szerint a már a tisztelt Ház előtt lévő Ptk. tartalmazza.
A szociális és munkaügyi tárgyú törvények módosítása a módosuló rendelkezések terjedelme miatt azonban szétfeszítené a Ptké.-t, ezért a törvények módosításáról külön törvénycsomag készült. Jelen törvényjavaslat célja ugyanis az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Ptk. szabályaihoz való igazítása.
(9.40)
A törvényjavaslat az alábbi törvények módosítását tartalmazza: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény; a családok támogatásáról szóló törvény; a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény; a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény; a nemzeti civil alapprogramról szóló törvény; a munka törvénykönyvéről szóló törvény; a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény; a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény; a szakképzésről szóló törvény; a Bérgarancia Alapról szóló törvény; a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény.
A legnagyobb terjedelemben a gyermekvédelmi törvény módosul. Az új Ptk., illetve elsősorban annak második és harmadik könyve ugyanis számos ponton érinti a gyermekvédelmi törvényt. A családjogi rendelkezések az új Ptk. harmadik, családjogi könyvében kerültek szabályozásra.
A jogforrás változásán túl jelentős tartalmi módosításokra is sor került, ami miatt szükségessé vált a gyermekvédelmi törvény módosítása, főként az örökbefogadást, a kapcsolattartást és a családba fogadást érintően. Néhány fontos kérdésről részletesebben is szeretnék szólni.
(A jegyzői székeket dr. Hende Csaba és Török Zsolt foglalja el.)
Tisztelt Ház! A szülői felügyeletre vonatkozó új rendelkezésekkel való összhang megteremtése érdekében módosul az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének véleménynyilvánítási joga a gyermek nevének, iskolájának, életpályájának megválasztását illetően. Ez a jog akkor illeti meg a szülőt, ha annak felügyeleti jogát e tekintetben nem korlátozták vagy nem vonták meg, illetve cselekvőképességét a bíróság szülői felügyelettel kapcsolatos jognyilatkozat megtételében nem korlátozta. A felsorolásból a tartózkodási hely kijelölését hagytuk el, mivel ehelyett a szülő az átmeneti nevelésbe vett gyermekének gondozási helyével, illetve annak megváltoztatásával kapcsolatban nyilváníthat véleményt. Ez pedig igen fontos kérdés a családjából kiemelt gyermek hazagondozása szempontjából.
A gyermeki és szülői jogokkal, valamint a kötelességekkel összhangban tartalmazza a törvényjavaslat az átmeneti gondozásban részesülő, a családok átmeneti otthonában csak egyik szülőjével ellátott gyermek külön élő szülőjével való kapcsolattartását, továbbá a családból kiemelt gyermek szüleivel való kapcsolattartásáról szóló külön rendelkezéseket.
A saját családjában élő gyermek kapcsolattartásának szabályozásától eltérően rögzíti a javaslat a hivatalból történő szabályozási kötelezettséget az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, továbbá a nevelésbe vett gyermek tekintetében. Ennek során lényeges kérdés a gyermek családból történt kiemelését előidéző szülői magatartás értékelése, amely módot ad a gyermek megóvására a bántalmazó szülővel szemben, ugyanakkor minden más esetben lehetőséget teremt a családi kapcsolat életben tartására. Ugyanezen okból a javaslat rögzíti az új jogintézmény, a felügyelt kapcsolattartás alapvető szabályait, illetve a kapcsolattartási jog szüneteltetésének speciális eseteit, valamint a szülőn kívül más hozzátartozókkal, elsősorban testvérrel, nagyszülővel való kapcsolattartás szabályozását. A kapcsolattartással összefüggő kiadásokról is történik rendelkezés, a gyermek érdekeinek szem előtt tartásával, a gyermekvédelmi szolgáltató és az önkormányzat segítségnyújtásának megfogalmazásával.
A válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, az örökbefogadást elősegítő tevékenység ellátása érdekében a javaslat lehetővé teszi az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek számára, hogy átmeneti otthont tartsanak fenn várandós anyák számára, ahol legalább három, legfeljebb nyolc várandós anya ellátása biztosítható. Gyakorlati tapasztalatok támasztják alá, hogy a gyermeküket örökbe adni kívánó anyák együttes elhelyezése a családok átmeneti otthonaiban ellátott szülőkkel és gyermekeikkel konfliktusokhoz, nehéz helyzetekhez vezet, ezért szükséges, hogy lehetőséget biztosítsunk kisebb, speciálisan számukra biztosított átmeneti elhelyezés megteremtésére.
Új feladatként jelenik meg az örökbefogadást követő gondozás, amelyet a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és az örökbefogadást segítő közhasznú szervezet végezhet. Az örökbefogadást követő gondozás lényege, hogy az örökbefogadás megtörténte után a szakembernek fel kell vennie a kapcsolatot az örökbe fogadó családdal. A kapcsolatfelvételen túl alapelv az önkéntesség, kivéve, ha a szakemberek a gyermek veszélyeztetettségét észlelik; emellett az örökbe fogadó család bármilyen felmerülő probléma esetén segítő szakemberekhez fordulhat, igénybe veheti az önsegítő csoportok segítségét, az ilyen típusú civil kezdeményezéseket.
A nemzetközi tapasztalatok szerint a hatékony segítségnyújtáshoz igen lényeges, hogy bizalmi kapcsolat alakuljon ki az utánkövetést végző szervezet szakemberei és az örökbe fogadó szülő között. Ha az örökbefogadóban a felkészítés során tudatosítják, hogy probléma esetén segítséget kérhetnek a szakemberektől, akkor talán nem csak krízishelyzetben keresik fel a szolgáltatót. Legtöbbször ugyanis a családok már csak akkor kérnek segítséget, amikor beállt a válsághelyzet.
Az utánkövetés időtartama az egyes országokban igen változóan alakul. A szükség esetén igénybe vehető szolgáltatások - pszichológiai tanácsadás, konzultáció, önsegítő csoportok s a többi - jellemzően 18 éves korig állnak rendelkezésre. Ez a helyzet például Ausztriában, Luxemburgban és Észtországban. Egyes országokban a kötelező utánkövetés nemzetközi örökbefogadás esetén a származási ország kérésének megfelelően előre meghatározott ideig tart; így van ez Luxemburgban és Spanyolországban, míg Olaszországban a monitoring 1-3 év időtartamú.
Az új Ptk. családjogi könyvében meghatározott, örökbefogadást érintő lényeges változások következményeként szükséges a gyermekvédelmi törvényben eddig nem szereplő, csak a kormányrendeletben szabályozott örökbefogadást elősegítő civil szervezetek megjelenítése, a rájuk vonatkozó alapvető szabályok törvényi szintre emelése, tekintettel arra, hogy nyílt örökbefogadás csak rajtuk keresztül, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálat közreműködésével lehetséges. Az örökbefogadást elősegítő tevékenységre vonatkozó szabályozás keretein belül az adatkezelésre vonatkozó szabályok is szerepelnek.
Külön szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a már létrejött örökbefogadások sikerét szolgálná a családtámogatási törvény azon módosítása, amely lehetővé tenné a 10. életévét még be nem töltött gyermek örökbefogadását követően legfeljebb fél évig azt, hogy az örökbe fogadó szülők valamelyike gyermekgondozási segélyt vegyen igénybe. Így az örökbefogadó a gyermekkel otthon maradhat vagy részmunkaidőt vállalhat, hogy minél több időt töltsenek együtt a gyermek mihamarabbi beilleszkedése érdekében. Ez tehát a gyes igénybevétele szempontjából a három, majd a két évnél idősebb, több traumán átesett, különböző mértékben sérült kisgyermekek hazai örökbefogadásában segítséget jelentene, amelyre a házastársi és nemzetközi örökbefogadás nem teremtene jogalapot. Számításaink szerint az örökbefogadói gyes a hazai örökbefogadási statisztika alapján mintegy 100-120 gyermeket érintene évente.
A többi törvény vonatkozásában a javaslat az új Ptk. terminológiájából és szerkezetéből adódó terminológiai és technikai módosításokat tartalmazza. Így például a javaslat kiegészíti az elévülés szabályát a munka törvénykönyvében, a külön törvény szerinti közvetítő igénybevételének kezdeményezésével. A törvényjavaslat továbbá a munkavállaló közeli hozzátartozójának fogalmát is meghatározza, amellyel kapcsolatban jelzem, hogy annak törlése indokolt, mert ez végül az új Ptk.-ba kerül be.
Végül rámutatnék arra, hogy a nagykorú személyek döntéshozatalának elősegítése céljából az elfogadott új polgári törvénykönyv bevezeti a támogatott döntéshozatalt, amellyel egyéni szükségleteken alapuló döntési segítség biztosítására kerülhet sor, anélkül, hogy ez az érintett személy cselekvőképességének korlátozásával járna. Az új jogintézmény várhatóan 2010. május 1-jén lép hatályba.
A fentiek alapján kérem a tisztelt Ház támogatását a törvényjavaslat elfogadásához a gyermekek és a cselekvőképességükben érintett nagykorú személyek jogainak minél teljesebb körű biztosítása érdekében.
Elnök Úr! Képviselőtársaim! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)
