KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tegnap este napirend után már szóltam egy olyan ítélettel megerősített helyzetről, amelynek lényege lényegében az volt, hogy itt az Országgyűlésben fideszes országgyűlési képviselő megalapozatlan, hazug állításokat fogalmazott meg egy sajtóhírre reagálva, majd utána, nagyjából egy hónapon keresztül ezen keresztül vagy ennek segítségével próbálták személyemet lejáratni.
Most, a második részben egy szinte hasonló esetet szeretnék itt szóba hozni. Szintén ítélet után vagyunk, akkor, amikor a Fővárosi Bíróság első fokon meghozta az ítéletét abban az ügyben, amelyhez társult egy országgyűlési képviselő is, Balog Zoltán úr. A történet nagyon röviden arról szólt, hogy a Magyar Hírlap főcímben, 3-4 centis betűkkel hozta a főoldalon azt a hírt, hogy “Keller belehamisított a törvénybe”, majd utána még egy másik napon is próbálta azt elhitetni, hogy az Alkotmánybíróság szerint én magam pénzügyminisztériumi államtitkárként belehamisítottam a törvénybe.
Ez természetesen nem igaz, ez egy hazugság volt. Az újságíró természetesen még arra se vette a fáradságot, hogy mielőtt néhány mondatot leír az üggyel kapcsolatban, fölhívjon, mert hogyha fölhívott volna, akkor elmondtam volna neki, hogy tulajdonképpen mi történt, ami az Alkotmánybíróság döntését lényegében megalapozta. Nem történt semmi más, mint amit hosszú éveken keresztül az Országgyűlés követett, bizonyos technikai természetű javításokat, főleg akkor, amikor a zárószavazás előtt nincs elegendő idő arra, hogy az egységes javaslatot kidolgozza az államigazgatás, akkor az ajánlásban feltüntetett felhatalmazás alapján, gyakorlatilag a közzététel előtt az államigazgatás korrigálja. Ez történt egy adótörvény-módosítással is, ami után egy meghatározott deregulációs szakaszról az Országgyűlés nem döntött. Az ombudsman ezt megkifogásolta, és gyakorlatilag közjogi érvénytelenség miatt az Alkotmánybíróság megsemmisítette ezt a bizonyos paragrafust.
Az Alkotmánybíróság egyáltalán nem beszélt arról, hogy ebben nekem mint államtitkárnak valamilyen felelősségem lenne, ennek ellenére október elején Balog Zoltán képviselő úr úgy fogalmazott az interpellációjában, hogy én mint államtitkár olyan tartalmú törvényszöveget küldtem meg a házelnöknek aláírásra, amelyről az Országgyűlés nem szavazott - ez természetesen igaz -, és ezzel ő azt is állította, hogy én törvényt hamisítottam, vagy a Pénzügyminisztérium valamelyik munkatársa.
Senki nem hamisított törvényt, mint ahogy a Fővárosi Bíróság ítélete megállapítja vagy megállapította. A Magyar Hírlap Kiadó Kft. azzal, hogy az általa kiadott Magyar Hírlap című lap 2009. január 29-i számának címoldalán “Keller belehamisított a törvénybe”, “Az Alkotmánybíróság szerint a pénzügyi államtitkár súlyosan megsértette a jogállamiságot” címekben, a második oldalon elhelyezett “Keller most a törvénnyel manipulál” című cikkben, továbbá a Magyar Hírlap 2009. február 2-i számában a címoldalon elhelyezett, “Az Alkotmánybíróság szerint is beleírt a törvénybe Keller László”, és a második oldalon elhelyezett “Kellerék magyarázkodnak - Az Alkotmánybíróság döntött” című cikkben azt a valós tényt, hogy az Alkotmánybíróság 155/2008. (XII. 17.) számú határozatával a 2008. évi VII. törvény 29. § (2) bekezdését közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette, mert annak szövegéről a kihirdetett formájában az Országgyűlés nem szavazott, olyan hamis színben tüntette fel, hogy az Alkotmánybíróság Keller László személyes felelősségéről határozott volna, illetve azt állapította volna meg, hogy Keller László a törvény érdemi tartalmára vonatkozó törvényhamisítást követett volna el, megsértették a felperes jó hírnévhez és a becsület védelméhez fűződő személyiségi jogait, ezért eltiltották a hírlapot a jogsértéstől, és 600 ezer forint kártérítés megfizetésére kötelezték.
Arra szeretném itt a parlament nyilvánossága előtt kérni Balog Zoltán képviselő urat, hogy kövesse a Magyar Hírlapot a kártérítés és a bocsánatkérés tekintetében.
Köszönöm szépen.
