DR. OLÁH LAJOS
DR. OLÁH LAJOS
DR. OLÁH LAJOS közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! A légi közlekedés az utóbbi évtizedek legdinamikusabban fejlődő közlekedési alágazata, egyre nagyobb szerepet tölt be a gazdasági és társadalmi fejlődés, a versenyképesség javítása, az egyes országok és földrészek közötti kapcsolatok bővítése terén. Míg egyik oldalról a légi közlekedés teljesítményének növelése jelentős gazdasági előnyökkel jár, más oldalról pedig mind nagyobb kihívást jelent a környezetvédelmi szempontoknak való megfeleltetése.
(12.10)
Országhatárokon átívelő közlekedési rendszerről lévén szó, a légi közlekedésben különösen fontos szerepük van a nemzetközi szabályozásoknak, normáknak. Ennek megfelelően a tisztelt Országgyűlés előtt lévő, a légi közlekedésről szóló törvénymódosítás tartalmazza az alábbiakat: a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet, az ICAO előírásainak való megfelelést; Magyarország európai uniós tagságából eredő jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését; a személyes adatok és a bűnügyi személyes adatok kezelésére, nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket, a leszállóhely fogalmának meghatározását, valamint a repülőterek létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének eljárását egyszerűsítő új koncepciót.
Hazánk 1969 óta tagja az ENSZ repüléssel foglalkozó ügynökségének, az 1944 decemberében a chicagói egyezménnyel létrehozott Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek, az ICAO-nak. Ennek a szervezetnek a célja, hogy kidolgozza a nemzetközi repülés elveit, műszaki követelményeit, elősegítve ezzel a nemzetközi légi közlekedés tervezését és fejlesztését oly módon, hogy a légi közlekedés résztvevői biztonságosan, rendszeresen, hatékonyan és gazdaságosan tegyenek eleget a légi közlekedés iránti igények kielégítésének.
Az ICAO 2008 decemberében auditot folytatott le hazánkban, amelynek során a chicagói egyezményben foglalt követelmények teljesítését ellenőrizte. Az audit megállapításának megfelelően a törvényjavaslatban lehetővé kívánjuk tenni a magyar légiközlekedési hatóság részére a légi járművek feletti hatósági felügyelet átadását, illetve átvételét más ország légiközlekedési hatósága részére.
A légi közlekedésről szóló törvény módosításának alapvető törekvése, hogy megfeleljen a chicagói egyezményhez kapcsolódó szabványoknak. Ezért a javasolt módosítás tartalmazza az ICAO által bevezetni szándékozott nemzeti repülésbiztonsági programra vonatkozó alapvető szabályokat és az annak végrehajtásához szükséges felhatalmazás megadását. Az ICAO-hoz kapcsolódó szabályozáson túlmenően a törvény módosítását Magyarország európai uniós tagságából eredő jogharmonizációs kötelezettségének teljesítése is indokolja. E tekintetben említést érdemel két európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint egy közösségi bizottsági rendelet, amelyek hazánkban is közvetlenül hatályosak és alkalmazandók.
A törvényjavaslat összhangot teremt az ezekben foglalt közösségi előírások és a magyar jogi szabályozás között. A Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályok végrehajtásához kapcsolódik az a feladat, hogy rendelkezni kell a fogyasztóvédelmi hatóságok kijelöléséről azokra az esetekre, amikor az árak átláthatatlansága miatt a fogyasztókat jogsérelem éri.
A fogyasztók számára ugyanis lehetővé kell tenni, hogy a különböző légitársaságok járataira vonatkozó árakat össze tudják hasonlítani. Ennek érdekében a fogyasztó által fizetendő, a közösségből származó légi járatokra vonatkozó összes adó, illeték és pótdíj felszámításával kialakított teljes árat minden esetben fel kell tüntetni. Az ezzel összefüggő jogok megsértésével kapcsolatos hatósági eljárások pedig a fogyasztóvédelmi hatóságok körébe tartoznak.
További törvénymódosítást tett szükségessé, hogy a kereskedelmi célú repülőgépes közlekedési szolgáltatásokra vonatkozó közösségi bizottsági rendelet a hazai szabályozástól eltérő tartalommal használja a hajózó személyzet fogalmát. Ebben a rendeletben a hajózó személyzet fogalmába nem tartozik bele a légiutas-kísérő személyzet. Ezért a törvényjavaslatban a bizottsági rendelettel való összhang megteremtése érdekében az uniós előírásokhoz igazítjuk a hajózó személyzet fogalmát.
A polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet egységes eljárást követel meg a repülés védelmét veszélyeztető jogellenes cselekményekkel szemben. E rendeletnek való megfelelést szolgálja a javaslat 2010. április 29-ei hatálybalépéssel. A nemzetközi, illetve közösségi jogszabályok átültetése mellett a törvényjavaslat lényeges eleme a személyes adatok és a bűnügyi személyes adatok kezelésére, nyilvántartására vonatkozó rendelkezések módosítása.
Ennek felülvizsgálatára az Alkotmánybíróság 144/2008. határozatában foglalt követelményekre, valamint a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározott adatszolgáltatási szabályokra figyelemmel van szükség. A javaslat az alacsonyabb szintű jogszabályokból törvényi szintre emeli azokat a rendelkezéseket, amelyek a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését vagy fenntartását kizárják olyan személy tekintetében, aki büntetett előéletű vagy egyes meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, illetve járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll.
Az ICAO-audit kapcsán felmerült, hogy a leszállóhely fogalmát törvényben szükséges meghatározni. Ezért a légiközlekedési törvény mostani módosítása meghatározza a leszállóhelyre vonatkozó alapvető rendelkezéseket, és felhatalmazást ad a részletes szabályok megalkotására is. Emellett tartalmazza a repülőterek létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének új, egyszerűbb szabályait, amelyek következtében az engedélyezési eljárásokban a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság hangsúlyosabb szerepet kap.
E változtatásokkal egyidejűleg megszűnik a gyakorlatban már nem funkcionáló két repülőtér-kategória. Az egyik a közös felhasználású polgári és katonai, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér. A törvényjavaslat számos felhatalmazó rendelkezést is tartalmaz. Így például a miniszter rendeletben állapítaná meg a repülőmodellek engedélyezésének részletes szabályait. Erre azért van szükség, hogy az önkormányzat a modellrepülés zavaró hatásai ellen meg tudja hozni a szükséges intézkedéseket. A lakott terület felett ugyanis a modellrepültetés a légiközlekedési hatóság engedélyén túlmenően csak a helyi önkormányzat által kijelölt területen és feltételek mellett lesz végrehajtható. Ehhez ad majd eligazítást a végrehajtási rendelet.
Új elem a szabályozásban, hogy a közlekedésért, a környezetvédelemért és a honvédelemért felelős miniszter együttes rendeletben határozná meg a repülés káros hatásait mérséklő eljárásokat, valamint a zajszintkövetelményeket. Összefoglalva: a légi közlekedésről szóló törvény módosításával tehát alapvetően nemzetközi és jogharmonizációs kötelezettségünknek teszünk eleget.
Ezenfelül a fogalompontosításokkal és a végrehajtási rendeletek kiadásával egységesebbé válik a jogalkalmazás. Nagyobb hangsúlyt kap a szabályozásban a környezetvédelem és a repülésbiztonság. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/11002. számú törvényjavaslatot megvitatni, jobbító szándékú javaslataikat megtenni és a kormány törekvéseit támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
