DR. NYUL ISTVÁN

Teljes szövegű keresés

DR. NYUL ISTVÁN
DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ellenzéki képviselőtársaimmal ellentétben egy dolgot tudnék mondani az egész törvényjavaslat-csomaggal szemben. Egyetlen hibája van, nagy hiba, kétségtelenül, hogy nem vezettük be. A mindennapi élet igazolná ennek jogosságát, és engedjék meg, hogy ebből a törvényjavaslat-csomagból néhány gondolatot kiemeljek, amelyek alátámasztják előbbi állításomat.
Ennek egyik legfontosabb eleme az egészségügyi közszolgáltatás kiszervezésére vonatkozó törvényjavaslat. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervek szakellátási kötelezettségüket ellátási szerződésben rögzítsék valamely egészségügyi szolgáltatóval. A szerződés nagyon pontos feltételrendszert ír elő, ami eddig ilyen részletesen nem volt még szabályozva. A javaslat rögzíti a szakellátási feladatokat, de nem mentesíti a fenntartó önkormányzatokat a szakellátás biztosításának felelőssége alól. A javaslat megfogalmazza a szerződés tartalmi elemeit, a szerződés időtartamát, valamint a szerződésből való kizárás szabályait. Nagyon fontos, hogy ellátási szerződés csak a finanszírozási szerződés szerinti szolgáltatások összességére köthető, mert kizárja a kimazsolázás lehetőségét, amivel, tudjuk, régebben nem egy helyütt éltek. A javaslat azonnali felmondást is lehetővé tesz, amennyiben zavartalan ellátás nem biztosítható.
Az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató köteles vagyoni garanciát adni, ami nagyon fontos dolog. Ez lehet bankgarancia, pénzbeni garancia vagy a kettő együttvéve. A vagyoni biztosíték mértéke az előző tárgyév éves bevételének egynegyedét jelenti. Például egy olyan intézmény, amelynek 3 milliárd forint az éves bevételi forgalma, ott bizony 750 milliót kell letétbe helyezni. Sajnos, az eddigi példák nem ezt igazolták, közel ennyit nem kellett letenni az ilyen szerződéskötéseknél.
Nagyon fontos az ellátás nyújtásának folyamatossága, ezért a javaslat előírja, hogy a szerződés határozatlan időre szól, de nem lehet 3 évnél rövidebb lejáratú. A szerződésben is rögzíteni kell, hogy rendkívüli felmondás esetén a folyamatos ellátás mindenképp biztosítható. A rendes felmondás 3 év után 6 hónap felmondási idővel lép életbe. A szerződésnek nagyon fontos eleme, hogy tartalmaznia kell a dolgozók munkáltatására, továbbfoglalkoztatására vonatkozó garanciális elemeket is.
Nagyon fontos a zavartalan működéshez a megfelelő ellenőrző rendszer fenntartása, működtetése. Ha egy működtető több intézményt működtet, akkor külön-külön számlán kell mindezt vezetni, ez is a nagyobb átláthatóság, a nyomon követés, az ellenőrzés célját szolgálja. Rendkívüli felmondással járhat a 60 napon túli köztartozás, ha ennek mértéke az éves bevétel 3 százalékát meghaladja, és nem sikerül csökkenteni. Ha a 6 százalékos hiányt 3 hónapon belül nem sikerül 3 százalék alá vinni, ez is a szerződés felmondásával járhat. Ilyenkor lép be az a vagyoni garancia, amely a további zavartalan működéshez elengedhetetlenül szükséges.
Tisztelt Képviselőtársak! Ha ezek a garanciák, és nem soroltam fel az összes kitételt ebben a törvényjavaslatban, életbe léptek volna, nem lenne hangos ma a sajtó a különböző magánbefektetők ilyen típusú működtetésével, és nem lenne jó néhány önkormányzat nehéz helyzetben emiatt.
De nézzük tovább! A törvényjavaslat 59. §-a foglalkozik az intézeten kívüli szülés kérdésével. Felhatalmazást ad a kormánynak az intézeten kívüli szülés szakmai szabályainak és kizáró okainak meghatározására. Miért kell ezzel foglalkozni? Részben, mert van egy társadalmi szükségszerűség, társadalmi igény, részben pedig, mert Európa sok országában ez már mindennapi gyakorlat. Gondolkodnunk kell azonban ezen a dolgon egy kicsit, mert emlékszünk arra is, hogy hány szülőotthon szűnt meg Magyarországon néhány évvel ezelőtt. Oka volt ennek? Nyilván oka volt ennek az, hogy a megfelelő magas szintű egészségügyi ellátást a szülés során nem tudták biztosítani. Ezért törvény, hogy egészségügyi intézményben, szakellátó intézményben szabad a szülést levezetni, ahol minden lehetőség adva van egy biztonságos szülés levezetésére. Azt hiszem, nagyon körültekintően kell eljárni, amikor ez rendeletben szabályozásra kerül, hiszen nem szabad veszélyeztetnünk azokat a mutatóinkat, amelyek kétségtelenül jók, az anya- és csecsemőhalálozás terén európai viszonylatban is követendő, jónak mondható. Tehát életszerű a dolog, szükséges a szabályozás.
Továbbá a törvényjavaslat 13. §-a kimondja, hogy nem vehető igénybe nem kötelező védőoltás az egészségügyi alap terhére, kivéve, ha a védőoltás külön jogszabály szerint térítésmentes. Így az oltóanyagot a biztosított térítésmentesen kapja, napjaink élő példája, a H1N1-nél korcsoportok szerint, a szezonális influenza esetében rizikócsoportok szerint, és a pneumococcust az első életévben, ami külön sikernek mondható, és büszke vagyok arra, hogy ezen a téren a magyar egészségügy nagyon szépen helytállt. Ennek a beadása térítésmentes, az E-alap általi finanszírozás része. Megjegyzem, de több képviselőtársam már utalt rá, hogy a térítéses vakcinák beadási díjtételét is mindenképpen kívánatos újraszabályozni, a jelenlegi gyakorlat meggyőződésem szerint nem folytatható.
A következő tétel: a javaslat 29. §-a egy eddig problémás gyakorlatot kíván megoldani. A gyermek életkorától függően 84, 42 és 14 nap táppénzes idő vehető igénybe 12 éves életkorig gyermekápolás címén. Súlyos, elhúzódó betegség esetén ez nyilvánvalóan nem minden esetben elegendő, ezért szükséges más megoldást találni. Mi a mai gyakorlati megoldás? Jelenleg az a gyakorlat, hogy a szülő elmegy a saját háziorvosához, ott fiktív módon táppénzbe veteti magát, természetesen ez azzal is jár, hogy a munkáltatónak kell a táppénzes idejének jó részét kifizetni, így még rosszabb a helyzet. Ez mindenképpen szabálytalan gyakorlat, amit igenis életszerűen meg kell szüntetni. A méltányossági táppénz lehetősége egyértelműen életszerűen szabályozni tudja ezt, és törvényes megoldást tesz lehetővé. Természetesen ehhez az egészségbiztosító pénztár engedélye szükséges. Azt hiszem, ez egy mindenképpen támogatandó javaslat, élni kell majd vele.
Szeretnék foglalkozni a javaslat 100. §-ával is, amely a gyógyszertárnyitás új feltételrendszerét tartalmazza. Egyértelműen szigorítást jelent ez, a 84 órás nyitva tartás és a 24 órás folyamatos ügyelet működik. Kupper képviselőtársam már kiment a teremből, de szeretném neki mondani, hogy igen, ez így szól. Az eddigi előírások feloldására pedig nincs lehetőség, tudjuk, jövő év januárjában lett volna lehetőség, de ez valóban ki lett tolva 2013 januárjáig. Amikor itt Kupper képviselőtársam gyászlobogót lenget a magyar gyógyszertári rendszer fölött, szeretném felhívni a figyelmet, hogy az a 400 plusz gyógyszertár a betegellátás érdekét szolgálja ebben a pillanatban. Nem azt mondom, hogy gátlástalanul ki kell nyitni a lehetőséget, és további nagyon sok gyógyszertárat kell nyitni, mert az kétségtelenül a minőség rovására megy, és hiányzik ehhez a szakembergárda is. Ebben a pillanatban a gyógyszerpiac semmiféle problémát nem jelent. Én nem Budapestről, a vidék Magyarországáról beszélek. Amikor egy vidéki gyógyszertárban délelőtt megrendelik a gyógyszert, kérem szépen, délutánra az a bizonyos hiányzó gyógyszer megjelenik, a beteg visszajön, és megkapja a gyógyszerét. Tehát én ebben a pillanatban semmiféle ellátási problémát nem látok.
Még egy dolog, többen beszéltek a vidéki kispatikákról. Valóban kis jövedelemmel rendelkeznek, semmi nem veszélyezteti tovább működésüket, hiszen a támogatásuk, ami eddig is volt, mindenképpen továbbra is megmarad.
(10.40)
Fontos a gyógyszertár megmaradása, hiszen a folyamatos betegellátásnak ez kétségtelenül a záloga. Az is, amire többen utaltak, utaltunk, a személyi jogot és a menedzsmentjogot mindenképpen közelíteni kell egymáshoz, és itt elsődlegesen - nyilvánvalóan - a személyi joggal rendelkező gyógyszerészt kell jobb helyzetbe hozni.
Szeretnék reagálni néhány felszólalóra, ha már van erre módom és lehetőségem. Nem is értettem igazán: Nagy Kálmán képviselőtársam az utazási utalványokkal kapcsolatosan próbált valamit megfogalmazni. Kérem szépen, ma úgy működik a dolog - a vidéki Magyarországról beszélek -, amikor a beteget utaztatni kell távolabbi helyre, szakellátó intézménybe, hogy a háziorvos kitölti a kérdéses utazási utalványt - több fajtája van, nem akarok ebbe belemenni mélységében, de ez mindig is így volt, a jelenlegi gyakorlatban is ez van, a jövő gyakorlata is ez, a háziorvos-szakasszisztens tölti ki -, a beteg elutazik a kérdésese helyre, és leigazolják ott, ahova elutaztatták a beteget. Ez az egyetlen dolga a fogadó intézetnek, semmi más. Nem ő tölti ki alapjában az utalványt. Az pedig, hogy ki kell tölteni, egyértelmű, hiszen ez a beteg anyagi költségeit mentesíti, és gyakorlatilag utalványként működik.
Még egy dologra engedjék meg, hogy reagáljak, a vizitdíj kérdésére. Többen több mindent fölvetettek ezzel kapcsolatosan. Igen, a vizitdíjjal kampányban, választások idején választást lehet nyerni, ha azt mondjuk, hogy eltöröljük. Nyilvánvalóan nem egy olyan jelszó lehet, amivel nyerni lehet, de hogy az ésszerűség szabálya mentén van, ezért került bevezetésre, egyértelműen merem mondani mint gyakorló orvos. Meg lehet kérdezni ma a háziorvosok többségét, akik különösen ügyeleti szolgálatot is adnak, hogy az a tíz hónap jobb volt-e mint az azt követő időszak.
Kérem szépen, ne felejtsük el, hogy egyfajta egészségtudatos magatartás mentén történt ennek a bevezetése, és nem csak az anyagi haszonszerzés mentén történt ez. Kérem szépen, ma ugyanúgy zsúfoltan tele vannak a rendelők, nem biztos, hogy betegekkel. Ugyanúgy a hívásoknak legalább 60 százaléka fölösleges, mint ami nem lenne szükséges. A vizitdíj kicsit visszatartotta az embereket, és elgondolkodtak azon, hogy ténylegesen drága-e az egészségem, kell-e érte tenni, és ha még utalnék arra is, hogy Németországban sok helyen bevezették és ragyogóan működik - de számtalan példa van erre a dologra.
Nekem az a véleményem, hogy ma a háziorvosok igenis kiállnának a vizitdíj mellett, más kérdés nyilvánvalóan, hogy ehhez évekig nem is lehet hozzányúlni, de mindenképpen progresszív lépésnek tartottam, és nem elsősorban az anyagi haszonszerzés céljából történt.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem