DR. SCHVARCZ TIBOR
DR. SCHVARCZ TIBOR
DR. SCHVARCZ TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvénytervezet valóban 14 törvényt tárgyal. Ezek a törvények úgynevezett salátatörvény formájában kerültek a Ház asztalára, és a bizottsági vitában is kibontakozott az, hogy ezek a salátatörvények alkotmányellenesek. Itt, az írásos válaszban, amit a bizottsági ülésen elhangzott kérdésekre adott a tárca, számos alkotmánybírósági határozatot idézünk, amelyből kiderül, mivel ezek a törvénytervezetek egymással összefüggnek, szoros logikai sorrendben vannak, és az egészségügy jobb működését szolgálják, ezért ez a salátatörvény tárgyalási mód nem alkotmányellenes, megengedett.
Ennek a törvénynek a bevezetését már régóta szorgalmaztuk, hiszen az egészségügy működése során látszott, hogy vannak olyan működési problémák, amelyeket mindenképpen törvényi szinten kell szabályozni, és vannak jogharmonizációs kötelezettségek a tárca előtt, erről a miniszter úr az expozéjában beszélt. Valóban szükség van finomhangolásra is, és mivel válságos időszakot élünk, a pénzügyi stabilitás megteremtésére is szükség van. Ez a négy elem hatja át a törvény szellemét, és ennek megfelelően lettek ezek a törvények csokorba kötve, ismétlem, 14 törvénytervezet.
Itt a bírsággal kapcsolatban elhangzott, hogy ez kifejezetten csak pénzszerzési lehetőséget szolgál a tárca számára, és költségvetési megfontolásból kerül bevezetésre. Ezzel kapcsolatosan csak két szót mondanék: a minőség és az ellenőrzés. Mind a kettő nagyon fontos, és ezzel most már jogszabályi kereteket, lehetőséget kap az ÁNTSZ arra, hogy ellenőrizze a minőséget, és ellenőrizze azt, hogy a szolgáltatók megfelelően működnek.
Nagyon fontos eleme a törvénytervezetnek és jogharmonizációs kötelezettség is volt az Unió felé az egészségügyi adatok kezelésével kapcsolatos módosítás, hiszen korábban a szűrővizsgálatokra való behívásnál az ÁNTSZ-nek nem volt lehetősége arra, hogy bizonyos egészségügyi adatokat összekapcsoljon, másrészt pedig a rákregiszterben az adatok továbbítása, összekapcsolása szintén lehetetlen volt. Ez azt eredményezte, hogy nem voltak pontos adatok a rákregiszterben, nem voltak valid adatok a rákregiszterben. Ha egy országnak nincs pontos képe arról, hogy egyes daganatos megbetegedések milyen gyakorisággal, milyen területen, milyen korosztályban és hol fordulnak elő, akkor nagyon nehéz erre stratégiát és szűrővizsgálatot felépíteni.
Szintén szabályozási hiány volt a védőoltások finanszírozásának a kérdése, és számos anomália, számos polémia van ezzel kapcsolatosan. Most is zajlik egy a sajtóban, hogy kell-e finanszírozni a háziorvosnak, mennyit kérhet a háziorvos a védőoltás beadásáért, egyáltalán, hogy felmerül az, hogy a védőoltásért, ami a prevenció egy fontos eszköze, valaki pénzt kérjen. Ezt szabályozza a törvény, különösen azoknál az oltásformáknál, amelyek nem kötelezőek és viszonylag nagyon drága oltóanyagok, hiszen a ma érvényes rendeletek szerint az oltóanyag árával megegyező nagyságú térítési díjat is elkérhet az orvos a beadás kapcsán. Ez igen nagy terhet róna a betegekre, ezért mindenképpen szükséges szabályozni, különösen az ilyen pandémiás időszakban is.
Fontos eleme a törvénynek a működési nyilvántartás, a képzés és a továbbképzés szabályozása; egy új elem, amely lehetővé teszi, hogy aki külföldön végez munkát, orvosi tevékenységet, annak ezt beszámítsák a szakvizsgaidejébe.
(8.40)
Hasonlóan az ESZTT intézményét vezeti be a törvénytervezet, ami meghatározza és akkreditált képzés formájában lehetővé teszi az orvosok és a szakdolgozók továbbképzését. A szakdolgozók vonatkozásában a bolognai folyamat bevezetése a szakdolgozók képzésében mindenképpen új elem, hiszen az orvos-, gyógyszerész-, jogász-, állatorvosképzés osztatlan, arra nem vonatkozik a bolognai folyamat, de a szakdolgozók képzésénél már lehetőség van az egyetemi végzettségű ápolók esetében a master és a doktori képzés megszerzésére is.
A törvénytervezet szétválasztja az Orvosi Kamara kérésére azt, és pontosan meghatározza, hogy ki végezhet pszichoterápiát, mit jelent a bölcsész végzettségű pszichológus és a pszichiáter, és melyik végzettséggel milyen működést folytathatnak, milyen munkát végezhetnek.
A törvénytervezet foglalkozik vele, de 100 százalékban nem oldja meg az egészségügyet régóta feszítő és nemcsak magyar sajátosságot, a túlmunka kérdését. Az Unió számos elnöksége elhatározta, hogy szabályozza a túlmunkát; nem sikerült, ugyanis annak idején az egészségügy nem kért mentességet a túlmunka vonatkozásában, ezért mindenütt sajátos módon oldják vagy oldották meg az ügyelet kérdését. Ezt most részben szabályozza és örvendetes módon először kimondja az ügyelet fogalmáról, hogy sui generis hozzátartozik az egészségügy működéséhez az orvosi és a szakdolgozói ügyelet, ennek a jogi szabályozását, jogi hátterét megteremtve.
Nagyon nagy teret szentel az előttünk fekvő törvénytervezet a gyógyszerekkel és a gyógyszerkészítményekkel, illetve a patikai forgalmazással, gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos kérdéseknek. Lehetőséget teremt arra, hogy a fejlett készítmények egyedi előállítására OGYI-engedéllyel sor kerülhessen.
A gyógyászati segédeszköz vonatkozásában valóban vita volt a legutóbbi bizottsági ülésen. Ez a vita már augusztus óta folyik, és egyik legsarkalatosabb pontja ennek a kérdéskörnek az, hogy a gyógyászati segédeszköz házhoz szállítása megtörténhet-e, és ki szállítson házhoz. Mi úgy tartjuk, hogy azoknál a súlyos betegeknél, akik zömmel ágyhoz kötöttek, krónikus ellátásuk indokolt - lábszárfekélyesek vagy decubitussal fekszenek otthon -, mindenképpen szükséges, hogy a gyógyászati segédeszközöket házhoz szállítsák, de vonatkozik ez a gyerekeknél a katéterekre és más eszközökre is.
Örvendetes tény ebben a törvényjavaslatban az, hogy bevezeti és említi a gyógyászati segédeszköz vonatkozásában a régóta hiányolt online katalógust, és ez az online katalógus lehetővé teszi, hogy a gyógyászati segédeszközök szerteágazó formáiból a felíró orvos vagy akár a beteg választhasson a neki megfelelő árú, színvonalú és funkciójú eszközök közül.
Nagy vita és jelenleg is tartó polémia a Magyarországon gyártó gyógyszergyártók vonatkozásában a referenciaár körül alakult ki. Ez a törvénytervezet kimondja, hogy ha a gyógyszer ára a nemzetközi referenciaárat Magyarországon 30 százalékkal meghaladja, akkor a támogatási sorból mindenképpen törölni kell ezt a készítményt. Ez több szempontból esetleg hátrányosan érintheti a Magyarországon gyártó gyógyszergyártókat, hiszen számos esetben, ha Magyarországon a készítményüket akár delistázzák vagy kisebb mértékben finanszírozzák, akkor nemzetközi piacokon, harmadik piacon esetleges veszteséget szenvednének el ezek a gyártók. Ez mindenképpen hosszabb vitát érdemel, és itt mindenképpen jó lenne megtalálni azt a kompromisszumos lehetőséget, amit annak idején a K+F tevékenység finanszírozásánál megtaláltunk. A kettőt együtt, a K+F tevékenységre fordított összeg nagyságát és az esetleges referenciaár körül kialakult vitát vagy a megoldási lehetőségeket kellene úgy ötvözni, hogy ezek a gyártók, amelyek itt gyártanak, itt foglalkoztatnak, itt adóznak, semmiképpen ne szenvedjenek kárt.
A másik nagyon nagy problémakör - amit rég várt a szakma - az úgynevezett patikaliberalizációval kapcsolatos törvénytervezet. Itt szeretnék arra utalni, az államtitkár asszony valóban mondott ilyen kifejezést, hogy “eltoljuk”, de a liberalizáció időpontját, 2013-ig. Tehát meghosszabbítjuk azt az időszakot, mert most következett volna be január 1-jével az, hogy bárki alapíthatott volna patikát, ezt a liberalizációs szabályt toltuk ki 2013-ig.
Az új patika alapításánál pedig szigorúbb szabályokat szeretnénk bevezetni, hiszen számos új patika jött létre a korábbi törvénytervezet kapcsán. Ezek mindenképpen a betegellátás színvonalát javították, a gyógyszerhez való hozzáférést segítették elő. Kistelepüléseken kevésbé, de közepesebb és nagyvárosban nagyon sok új patika nyílt, ezek közül egypár már bezárt, mert az üzleti terveik nem voltak megalapozottak, túlterjeszkedő terveket szőttek, de nagyon sok patika jelenleg is működik. Ezért mindenképpen azt szeretnénk elérni, hogy az újonnan alakuló patikáknál szigorúbb feltételekhez, hosszabbított nyitva tartáshoz vagy ügyelethez, készenléthez kötni az alapítás lehetőségét. Itt a törvénytervezetben szerepel egy 84 órás nyitva tartás, ami - ha nem vállal ügyeletet - mindenképpen kielégíti azt, ami a betegek számára a legfontosabb, hogy minden időben elérjék a számukra szükséges gyógyszert.
A másik kérdés a patikaalapítás vonatkozásában a menedzsmentjog és a személyi jog kérdése. Hiszen ha nem szeretnénk azt, hogy a patikaláncok továbbterjeszkedjenek, akkor mindenképpen a személyi jogos gyógyszerésznek kellene valamilyen jogosítványt adni abban a vonatkozásban, hogy ne a pénzügyi befektető, hanem a személyi jogos gyógyszerész diktáljon a szakmai feltételek vonatkozásában. Ez a törvénytervezet korábbi formájában szerepelt, most szeretnénk mindenképpen ezt valamilyen módon visszahozni, hiszen ha azt nézzük, hogy a patikaalapítás korábban egzisztenciavállalkozás volt, és itt nagyon nehéz megállítani a bizonyos nagykereskedők, tőkéscsoportok terjeszkedését ebben az üzletágban, akkor ezzel az úgynevezett aranyrészvény típusú lehetőséggel valamilyen módon lehetőséget kellene teremteni a személyi jogos gyógyszerésznek arra, hogy a szakmai színvonal fölött őrködjön a patikában.
Az elmúlt időszak egészségügyi történései, a sikertelen kórháztörvények mindenképpen arra ösztönöztek minket és a jogalkotót, hogy valamilyen módon szabjon gátat az intézmények átalakulásának, a kimazsolázásnak, és a korábban elhíresült történetek lehetőleg ne ismétlődjenek meg a kórházak vonatkozásában. Ezért az átalakulásnál bizonyos vagyoni típusú garanciákat, a bevételi összeg bizonyos hányadát kívánjuk meg a befektetőtől ahhoz, hogy újra tudja működtetni vagy tudja működtetni a kórházat egyáltalán. Tehát ezt a kimazsolázást és ezt a privatizációt szeretnénk valamilyen módon megfékezni.
Látható, hogy számos törvényjavaslatot érint ez a most tárgyalandó törvénytervezet. Mindenképpen az volt a szándékunk, hogy jobban működjön az egészségügy. És nem igaz az, hogy romokban hever és anyagilag ellehetetlenült, hiszen most kapott az idei évre és a jövő évre jelentős segítséget az ágazat, a költségvetési lehetőségekhez képest az átlagot meghaladó mértékben.
(8.50)
Ahhoz, hogy ezzel élni tudjon, mindenképpen gördülékenyebb, simább, jobb jogszabályi környezet kell, és ahhoz, hogy a betegek a rendszerben jobban érvényesíthessék jogaikat, egy jól működő rendszer legyen, szükség van ennek a 14 törvényből álló törvénytervezetnek az elfogadására, és mindenképpen javaslom a tisztelt Háznak, hogy módosításokkal ezt a törvénytervezetet fogadjuk el.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
