DR. SZÉKELY TAMÁS
DR. SZÉKELY TAMÁS
DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A hozzászóló képviselők, jellemzően az ellenzéki képviselők belebonyolódtak ebbe a salátatörvény-kérdéskörbe. Csak emlékeztetni szeretném azokat, akik már nem emlékeznek rá, mert rövid a memóriájuk, a salátatörvény-fogalom 2001-ben keletkezett, akkor olyan összetartozó törvények, mint a lakástámogatás, mint a mezőgazdaság, amit nagyon súlyos, és logikai rendszerben voltak egymáshoz köthetőek, ugye, ez került be egy salátatörvénybe. Amiket összeraktunk, hogy úgy mondjam, és itt az atomenergiát vetik a szemünkre, itt egyszerűen csak arról van szó, annyiban módosítjuk például az atomenergiával kapcsolatos rendelkezéseket, illetve a törvényt, hogy azokon a helyeken, ahol zárt térben, mondjuk, sugárzás van, ott alkalmazni kell megfelelően kiképzett személyt, és bátorkodtunk vindikálni azt a jogot magunknak, hogy hadd legyen már az egészségügyi miniszternek beleszólása a képzési feltételekbe, ha már egyszer vélelmezzük egyébként, hogy a sugárzás egyébként egészségügyi károkat okozhatna vagy okoz.
(9.30)
A következő kérdéskör, amivel szintén több képviselő foglalkozott, ez az egészségügyi bírság kérdésköre. Itt a redundanciákról volt szó, és hogy az ÁNTSZ akkor majd bírságolhat, és szegény egészségügyi szolgáltatók. Ezért szintén csak emlékeztetésként idéznék a törvény szövegéből: ivóvíz minőségére, gyógy- és ásványvizek egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságára, forgalomba hozatalára; a szennyvizekkel, veszélyes hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére; élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi követelményekre, fertőző betegségek és járványok megelőzésére vonatkozóan, munkavállalók... - fizikai tényezők vonatkozásában a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat súlyosan vagy ismételten megsértették, akkor kerül sor egészségügyi bírság kiszabására. Nem olyan esetekben, amikor az Egészségbiztosítási Felügyelet vizsgálódott, nem az egészségbiztosítással kapcsolatos tevékenységekről van szó, nem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott tevékenységekről van szó, hanem olyan közegészségügyi és/vagy járványügyi tevékenységekről, ahol korábban határozatot hozott az ÁNTSZ, és ezt a határozatot semmibe vették. Ezért gondoltuk úgy, hogy legyen jogosult bírságot kiszabni az ÁNTSZ.
Szintén felvetődött a várólista kérdése. A várólistákat egy pontban, egy szóval módosítjuk. Úgy gondolom, hogy a várólista-szabályozás jelen pillanatban is jó. Egyebekben jelenleg is létezik felhatalmazás az egészségügyi miniszter, illetve a kormány részére, hogy a várólistákkal kapcsolatos szabályozást megteremthesse, illetve megalkothassa.
Szó volt a méltányosságról. A méltányosságnál nem arról volt szó, hogy valakinek méltányosságból bármiféle pénzbeli támogatást adjunk, hanem azt a trendet akartuk egyszer megtörni végre, hogy vannak olyan gyártók, akik különféle gyógyszereket nem kívánnak a normál támogatási rendszerbe bevonni, nem kívánnak részt venni, mondjuk, a fixesítési eljárásban, nem kívánnak részt venni a támogatásvolumen-szerződésben, nem kívánnak semmiféle árszabályozásban részt venni. Azt mondják, hogy nem kérnek támogatást, merthogy nem akarják befogadtatni. De aztán mégis támogatást kérnek, méghozzá úgy, hogy ellenőrizhetetlen módon, egy hosszú folyamat végén, ami folyamatban egyébként az összes résztvevőnek személyes felelőssége lenne, hogy időben korrekt, pontos adatokat szolgáltasson, és ezt követően az, aki a méltányosságot megítéli, vagy a rendelkezésre álló adatok hiányossága miatt nem ítéli meg, az fogja végighallgatni, hogy nem jó a rendszer.
Ez a szabályozás csak arról szól, hogy azt mondjuk, hogy bizonyos esetekben kötelező társadalombiztosítási támogatást kérni a rendszerszerű finanszírozási rendszerben. Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen egy korrekt eljárás. Ez szolgálja egyébként a betegek érdekét, mert ha ezzel ki tudjuk kényszeríteni, hogy befogadják azt a bizonyos gyógyszert, akkor a dolog a következőképpen fog kinézni: a gyógyszerre szüksége van a betegnek, az orvos felírja, a beteg elmegy a gyógyszertárba és kiváltja, és nem kell levelezni a különféle hatóságok között. Én nem gondolnám olyan nagyon komoly problémának, hogy ez benne van a rendszerben.
Úgy gondolom, hogy a patikaliberalizációról beszélhetünk pró és kontra. Csak a teljesség igénye érdekében, és megint csak a memóriák felfrissítése érdekében: az Európai Bíróság semmiféle olyan határozatot nem hozott, ami akár expressis verbis tartalmazta volna, akár indirekt módon tartalmazta volna, hogy a magyar szabályozás nem megfelelő - ezt azért szögezzük le. Az Európai Bíróság azt mondta ki, hogy nem ellentétes az európai uniós jogszabályokkal, ha az országokban bizonyos korlátozásokat bevezetnek. Nem azt mondta ki a Bíróság, hogy korlátozásokat kell bevezetni a patikák alapításával kapcsolatban. Ezt csak a történeti hűség kedvéért szeretném elmondani.
Azt is szeretném elmondani, hogy az önök által elhibázott döntésnek ítélt patikaprivatizáció kapcsán 404 új patikát alapítottak a jogszabály életbelépését követően, és úgy gondolom, hogy ha ezen a 404 helyen, mondjuk, legalább hat beteg gyógyszert tudott kiváltani jobb körülmények között, hosszabb nyitvatartási időben, kevesebb utazással, akkor legalább annyi ember járt jobban, mint ahány patikus érdekét sértette az, hogy az egészségbiztosítási támogatás több részre oszlik.
Azt viszont érzékeltük, hogy a jelenlegi szabályozás abból a szempontból nem megfelelő, hogy bizonyos gyógyszerészek vagy bizonyos új gyógyszertárak a jelenleg hatályos rendelkezésből azokat az elemeket vették figyelembe a patikájuk megalapításához, ami érdemi többletszolgáltatást nem jelentett, azt leszámítva természetesen, hogy a betegnek nem kell olyan messzire mennie.
Ezért döntöttünk úgy, hogy ezt a patikaalapítási szabályt egyértelművé tesszük. A jelenlegi megfogalmazáshoz képest, ami annyit mond, hogy hosszított nyitva tartás, megmondtuk, hogy mennyi legyen minimálisan ez a hosszított nyitva tartás. Ez egyébként 7-szer 12, azaz 84 órát jelent, ami annyit jelent, hogy új helyen vagy új patikát akkor lehet alapítani, ha az, mondjuk, a hétnek hét napjából reggel nyolctól este nyolcig nyitva van.
Úgy gondolom, hogy az a megjegyzés, hogy a túlmunka szedett-vedett szabályozása, ez legalábbis barokkos túlzást takar. Azért mondom ezt így, mert részben az uniós, részben a hazai jogszabályok elég egyértelműen kimondják, hogy mennyi a hetente végezhető, és mennyi az önként vállalható túlmunka.
Ennek a jogszabálynak a módosítására és szigorítására azért kellett sort kerítenünk, mert a hatályos jogszabályokat egyes intézmények és egyes intézménymenedzsmentek úgy értelmezték például, hogy a kötelező időbe nem számít bele az a munkaidő, amikor ki kell venni egy ügyelet után szabadnapot. Számos ilyen megkeresés érkezett, ami egyébként a helytelen jogalkalmazásból adódik, és azért gondoltuk, hogy bár a jelenlegi jogszabály egyértelműen fogalmaz, kicsit szájbarágósabban próbáljuk megfogalmazni azok számára, akik tudatosan vagy direkt félreértették, és ezzel az egészségügyi dolgozók kiszolgáltatottságát próbáltuk csökkenteni.
Nagyon szemléletes volt az a próbavásárlási kép, amit alelnök úr itt elénk festett, én azonban úgy gondolom, hogy egyrészt a próbavásárlás mint olyan, az számos okból egy célszerű dolog. Természetesen lehet úgy is értelmezni, hogy a tükrözés elől elmenekül a páciens. De alkalmasint lehet úgy is értelmezni, hogy bemegy a gyógyszertárba, odaadja a receptet, a patikus azt mondja, hogy hát, ilyen gyógyszerünk nincsen, tessék visszajönni. Lehet úgy is értelmezni, hogy bemegy a gyógyszertárba, odaadja a receptet, ahol nincs beikszelve, hogy nem helyettesíthető, és a patikus, mondjuk, a drágább gyógyszert adja ki. Lehet úgy is értelmezni természetesen, hogy igen, beül a váróterembe, és konstatálja, hogy a reggel nyolckor kezdődő rendelési idő, mondjuk, fél kilenckor még nem kezdődött el, vagy kilenckor kezdődött el, vagy a kettőig tartó rendelési idő nem kettőkor fejeződik be, hanem ennél korábban fejeződik be, miközben az ott lévő betegek nem kerülnek, mondjuk, ellátásra, miközben egyébként a finanszírozási szerződés heti harminc órára szól, és mondjuk, nyolctól egyig vagy nyolctól kettőig tartó működési engedélyezés és finanszírozási szerződés van mögötte.
Én nem kívánok részletesen végigmenni az összes felvetésen. Azt azért szeretném elmondani, hogy azt a megállapítást, amit Kupper képviselő úr mondott, hogy szétverték az egészségügyi ellátást, meg hogy mi mindent rontottunk el, két darab ténnyel szeretném cáfolni.
(9.40)
Az elmúlt időszakban Magyarországon végre növekedett a születéskor várható élettartam. Másrészt Magyarországon csökkent a gyermekhalandóság, olyannyira, hogy ezzel föl tudtunk zárkózni Európa élvonalába. Természetesen nem mondhatom azt, hogy minden területen tökéletesen működik az egészségügy, de úgy gondolom, hogy vannak olyan területek, amelyek nagyon jól működnek, és összességében - bármilyen ellenkező értelmű megjegyzés ellenére - a KSH adataira támaszkodva elmondhatjuk, hogy a lakosság egészségi állapotában javulás következett be.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
