DR. JÁNOSI GYÖRGY

Teljes szövegű keresés

DR. JÁNOSI GYÖRGY
DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ahogy a bizottsági álláspontban jeleztem már, az előterjesztés megfelel a médiatörvény előírásainak. Nem hallgathatunk azonban arról, hogy évről évre - és ez már lassan tíz éve tartó folyamat - az ORTT költségvetési javaslata mindig éles vitát váltott ki a mindenkori kormányzati és a mindenkori ellenzéki oldal között. Hangsúlyozni szeretném, hogy a mindenkori kormányzati és a mindenkori ellenzéki képviselők között, hiszen kormányzati ciklusokat átívelő problémáról van szó.
Mi a probléma lényege, illetve gyökere? Annak idején, amikor megszületett a '96-os médiatörvény, a törvény egyértelműen szabályozta, hogy milyen forrásokból kell gazdálkodnia magának a testületnek és a hivatalának. A rá következő egy-két évben azonban kiderült, hogy ahogyan épült a hivatal, nem lesznek elegendőek azok a források a hivatal, az iroda és magának a testületnek a működésére, amit a törvény előírt. Ezért néhány évvel a törvény elfogadása után megszületett az a gondolat, hogy évről évre az ORTT költségvetésében meg kell engedni, hogy a kiadási oldalak között az ORTT átcsoportosíthasson erőforrásokat.
(14.40)
Mik ezek az erőforrások? Keller képviselő úr pontosan leírta, hogy az elénk terjesztett javaslat három költségvetést tartalmaz, egyrészt magának a testületnek és hivatalának működési költségvetését, másrészt van az ORTT-nek költségvetésen kívüli és az ORTT kezelésére bízott előirányzata is, és végül a harmadik költségvetési tétel ebben a csomagban magának a Műsorszolgáltatási Alapnak a költségvetése.
A vita mindig arról szólt, amikor megengedtük évről évre az átcsoportosítás lehetőségét, hogy egy kétharmados törvény előírásait szabad-e egy úgynevezett feles költségvetési törvénnyel felülírni, vagyis megengedhető-e az, hogy a törvényben előírt költségfelhasználáson túl a testület az egyéb költségvetési forrásokból átcsoportosíthasson a saját működésére forrásokat. Ez a költségvetés ugyanis feles törvény, míg maga a médiatörvény kétharmados törvény.
A vita, ahogy mondtam, évekig tartott, évről évre mindig itt volt a Parlament üléstermében. A mindenkori kormányzat támogatta az átcsoportosítást, hogy megőrizzük az ORTT működőképességét, az ellenzéki oldal mindig vitatta, hogy megsértjük a kétharmados médiatörvényt.
Most azonban azt gondolom az előttünk álló törvény nyomán, hogy 2010-ben egy, a korábbi évekhez viszonyítva új helyzettel kell valamennyiünknek szembenézni. Új helyzet, hiszen itt van a pénzügyi, gazdasági válság, amiben pontosan tudjuk, hogy a megszoruló vállalkozások elsősorban a reprezentációs, illetve adott esetben a reklámköltségeiket próbálják döntően visszaszorítani. Ezek azok a költségek, amelyek nagyon jelentős forrást biztosítottak eddig a műsorszolgáltatóknak, akár a központi közszolgálati műsorszolgáltatókra gondolunk, akár a helyi közösségi rádiókra és televíziókra. Azt pedig tudnunk kell, hogy ebben a költségvetésben, ami itt nem az ORTT működési költségvetését jelenti, hanem a másik költségvetési elemeket, azok döntő része eddig a műsorszolgáltatók támogatására fordítódott mind ez ideig.
Ha nézünk egy egyszerű példát, a helyi televíziók, helyi rádiók esetét, akkor egy átlagszámot szeretnék elmondani. Ezeknek a költségvetése átlagosan úgy néz ki, hogy egyharmada a költségvetésüknek a fenntartótól származó támogatás, egyharmada a saját reklámbevétel, és további egyharmad, amit az ORTT-től, adott esetben a Műsorszolgáltatási Alaptól pályázati úton vagy a működésük támogatására kért összegek útján biztosítani tudnak. Ez meglehetősen nagy arány. Ahogy mondtam, a következő évben azzal kell szembenéznünk, hogy a saját reklámbevételük ezeknek a helyi közösségi rádióknak, televízióknak elég radikálisan fog csökkenni, mint ahogy ez már megtörtént ebben az évben is.
Ha mindez igaz, amit elmondtam, és változatlanul megengedjük, hogy az ORTT a saját működési költségeire átcsoportosítson forrásokat azokból a pénzeszközökből, amelyek eddig a helyi televíziók, rádiók támogatását célozták, vagy közszolgálati műsortartalmak, műsorszámok elkészítését támogatták, akkor át kell gondolnunk ezt a helyzetet, hogy megengedhető-e most ebben a helyzetben, a helyi televíziók, rádiók túlélési esélyeit is szem előtt tartva, hogy ez az átcsoportosítás nyitott legyen.
Én éppen ezért benyújtottam egy módosító indítványt, amely szerint az előterjesztés 5. §-ának - amely az átcsoportosítást megengedi - az elhagyását javaslom. Azt gondolom, hogy abban a helyzetben, amiben vagyunk, egy közpénzekből működő hivatali rendszer, testület is érdemes, hogy végiggondolja saját működésének racionalizálását, hatékonyabbá tételét, és végiggondolja azt, hogy hogyan tud a törvényben is előírt keretösszegek között maradni a saját működését tekintve. Ezzel megóvnánk egyébként azokat a forrásokat is, amelyek így tisztán a közszolgálati tartalmak vagy a helyi rádiók, televíziók támogatására fordíthatók.
Benyújtottam tehát ezt a módosító indítványt, és nagyon remélem, hogy a költségvetési bizottsággal közös bölcsességre fogunk jutni majd, hogy hogyan kezeljük ezt a problémát, hogyan próbáljuk megőrizni az ORTT testületének működőképességét is, de hogyan tudunk többletforrásokat biztosítani a műsorszolgáltatók, főként a helyi rádiók és televíziók számára.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem